A Nemzeti Parktól bérelt földekkel kapcsolatban 2023-tól egy új jogintézményt vezettek be a jogszabályban. Ez az ún. „természetvédelmi kijelölés”, mellyel az eddigi haszonbérlő hosszabb időre (akár 25 évre) is használhatja a területet. Ennek a részleteiről jelent meg az agrárminiszter 2/2023. (VIII. 3.) AM utasítása, ami augusztus 4-től lépett hatályba.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A legfontosabb információk:

Milyen területekre vonatkozhat ez az új lehetőség? 

A nemzeti park vagyonkezelésében lévő rét, legelő (gyep) művelési ágú, továbbá többségében rét vagy legelő (gyep) művelési ágú területre.

Ki élhet ezzel a lehetőséggel?

Csak az eddigi haszonbérlő, aki egyébként megfelel a jogszabályi előírásoknak is (pl. legeltetés esetén legalább 3 éve rendelkezik a szükséges állatállománnyal).

[2010. évi LXXXVII. törvény 20/B. § (2) bek.]

Ez azt is jelenti, hogy nem kerül sor kifüggesztésre.

A nemzeti park dönthet úgy is, hogy nem kerül sor „természetvédelmi kijelölésre” és a haszonbérlet lejárta után nyilvános pályázatot ír ki.

Mennyi időre szólhat a „természetvédelmi kijelöléssel” történő haszonbérlet?

Maximum 25 évre.

Mennyi a haszonbérleti díj?

A haszonbérleti díj összege 5000 Ft/AK/év, mely az infláció mértékével emelkedik évente.

Hogyan értesülhet arról a bérlő, hogy „természetvédelmi kijelölést” kezdeményez a nemzeti park?

A Nemzeti Park a  használati szerződés lejártát megelőzően legalább 2 hónappal értesíti a  földhasználót a  természetvédelmi kijelölés kezdeményezéséről, aki az értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül tehet elfogadó vagy elutasító nyilatkozatot.

Földterület haszonbérbe adására természetvédelmi kijelölés útján 2024. december 31. napjáig kerülhet sor.

Előzmény:

Mik a legeltetéssel kapcsolatos követelmények?

• a legeltethető állatok faját, fajtáját, a legeltethető állatlétszámot, valamint a legeltetés időszakát és a legeltetési fordulókat úgy kell megválasztani, hogy az hatását tekintve optimálisan biztosítsa a legeltetett gyep mint élőhely, és a rajta előforduló prioritással rendelkező természeti értékek megmaradását,
• a hagyományos legeltetés és a jószágállomány – elsősorban őshonos és régen honosult magyar háziállatok, főként szarvasmarha, bivaly, juh és ló – folyamatos minőségi fejlesztése szükséges az adott gyeptípusra jellemző természetvédelmi szempontból kívánatos állapot fenntartásának függvényében,
• túllegeltetés kizárólag természetvédelmi érdekből történhet, míg az alullegeltetést az állatállomány létszámának növelésével szükséges elkerülni,
• az optimális állatlétszámot a legelő állateltartó képessége alapján kell kiszámítani, a területen élő természeti értékek speciális igényeinek, a fű hozamának, a gyep típusának, a gyep regenerációs képességének, valamint a talaj sérülékenységének figyelembevételével,
• a legeltetés a védett, veszélyeztetett fajok életciklusától és az időjárástól függően, de általában április 24. és október 31. között lehetséges,
• téli legeltetés – november 1. és április 23. között – az adott gyeptípusra jellemző természetvédelmi szempontból kívánatos állapot fenntartásának függvényében lehetséges, a természetvédelmi hatóság engedélyével,
• a legeltetett területen megtelepedő mérgező vagy szúrós gyomnövények elterjedését meg kell akadályozni,
• a legelő állatok életmódjától idegen hajtása, sokszori terelése a gyepeken nem megengedett,
• a legelőn tartott állatállomány elhelyezésére előzetesen egyeztetett helyen állandó, illetve ideiglenes jellegű, elsősorban természetes anyagokból – fa, nád – készült karám, továbbá hatósági engedély alapján villanykarám is létesíthető,
• a karámos elhelyezés helyszínéről a felhalmozódott trágyát el kell szállítani és annak végleges megszüntetésekor a területet a művelési ágának és természeti állapotának megfelelően kell visszaállítani.

Forrás: MÁSZ