Mezőgazdaság
Az agrárdigitalizáció előnyei és kihívásai
Az agrárdigitalizációról közölt cikket a KAVOSZ
A digitalizáció napjainkban az élet minden területén egyre inkább jelen van, és a mezőgazdaság sem maradhat le az új technológiai fejlesztésekről. Az agrárdigitalizáció egy olyan paradigmaváltást jelent, amely átalakítja a mezőgazdasági iparágat, és hozzájárul az egész világ élelmiszerbiztonságához és fenntarthatóságához. Az alábbiakban megvizsgáljuk az agrárdigitalizáció előnyeit, valamint a vele járó kihívásokat.

| Előnyei | Kihívásai |
| 1. Hatékonyság és termelékenység növekedéseA digitális technológia bevezetése lehetővé teszi a pontosabb adatgyűjtést és elemzést a mezőgazdasági területeken. Az érzékelők és drónok segítségével a gazdálkodók valós időben nyerhetnek információt a talajnedvességről, a növényállapotról és a kártevőkről. Ezek az adatok segítenek optimalizálni a műtrágya- és vízfelhasználást, valamint előre jelezhetik a betegségek és a kártevők megjelenését. Ennek eredményeként nő a termelékenység és csökkennek a felesleges költségek. | 1. Technológiai akadályokNoha a digitális technológia hatalmas lehetőségeket kínál a mezőgazdaságban, sok gazdálkodó még mindig küzd az új technológiák megértésével és alkalmazásával. A technológiai kompetencia hiánya és a beruházási költségek akadályt jelenthetnek az agrárdigitalizáció széles körű elterjedése előtt.
|
| 2. Fenntarthatóság és környezetvédelemAz agrárdigitalizáció lehetővé teszi a precíziós gazdálkodást, amely pontosabb és célzottabb termesztést eredményez. Ennek köszönhetően csökken a vegyszerek és műtrágyák túlzott használata, ami hozzájárul a környezetvédelemhez és a talaj termékenységének megőrzéséhez. A fenntartható mezőgazdaság elősegíti a biodiverzitást és hozzájárul a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
|
2. Adatbiztonság és adatvédelemA digitalizáció során rengeteg adatot gyűjtenek és osztanak meg a mezőgazdasági folyamatokról és termelésről. Az adatbiztonság és az adatvédelem fontos kérdések, mivel a gazdálkodók személyes és üzleti információit is érintik. A megfelelő adatvédelmi intézkedések kialakítása elengedhetetlen a felhasználók bizalmának megőrzése érdekében.
|
| 3. Intelligens gazdálkodásA digitális technológiák lehetővé teszik az automatizált folyamatok és gépek használatát a mezőgazdaságban. Az önjáró traktorok, robotok és mesterséges intelligencia segítségével a gazdálkodók hatékonyabban és pontosabban végezhetik el a mezőgazdasági munkákat. Ez csökkenti a munkaerőigényt és növeli a gazdaságos működést.
|
3. Infrastrukturális korlátokAz agrárdigitalizáció sikeres bevezetéséhez szükség van megfelelő infrastruktúrára, például stabil internetkapcsolatra a távoli területeken is. Sok vidéki régióban ezek a feltételek még nem állnak rendelkezésre, ami megnehezíti az új technológiák elérhetőségét.
|
| 4. Piaci versenyképesség növekedéseAz agrárdigitalizáció nem csak a termelésben, hanem a piacra jutásban is előnyöket nyújt. Az online értékesítési csatornákon való jelenlét, a logisztikai folyamatok digitalizálása és az élelmiszer nyomon követhetőségi megoldások lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy könnyebben és hatékonyabban juttassák el termékeiket a fogyasztókhoz. Ezáltal növekszik a piaci versenyképesség és a gazdasági stabilitás.
|
4. Szabályozási kihívásokAz agrárdigitalizáció megfelelő szabályozást igényel a hatékony működés érdekében. A mezőgazdasági digitális megoldásokat támogató szabályozási környezet kialakítása, valamint az adatok tulajdonjogára és felhasználására vonatkozó jogi keretek kidolgozása elengedhetetlen. |
Az agrárdigitalizáció előnyei és kihívásai jól szemléltetik, hogy a digitalizáció nem csupán egy újabb trend, hanem az agrárium jövőjét meghatározó kulcsfontosságú tényező. Az ágazat szereplőinek együtt kell működniük a technológiai fejlődés elősegítésében és a felmerülő kihívások kezelésében, hogy a mezőgazdaság fenntartható, hatékony és versenyképes legyen, miközben hozzájárul a világ élelmiszerbiztonságához és a fenntartható fejlődéshez.
Forrás: KAVOSZ
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH



