További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
Az agrárdigitalizáció előnyei és kihívásai
Az agrárdigitalizációról közölt cikket a KAVOSZ
A digitalizáció napjainkban az élet minden területén egyre inkább jelen van, és a mezőgazdaság sem maradhat le az új technológiai fejlesztésekről. Az agrárdigitalizáció egy olyan paradigmaváltást jelent, amely átalakítja a mezőgazdasági iparágat, és hozzájárul az egész világ élelmiszerbiztonságához és fenntarthatóságához. Az alábbiakban megvizsgáljuk az agrárdigitalizáció előnyeit, valamint a vele járó kihívásokat.
| Előnyei | Kihívásai |
| 1. Hatékonyság és termelékenység növekedéseA digitális technológia bevezetése lehetővé teszi a pontosabb adatgyűjtést és elemzést a mezőgazdasági területeken. Az érzékelők és drónok segítségével a gazdálkodók valós időben nyerhetnek információt a talajnedvességről, a növényállapotról és a kártevőkről. Ezek az adatok segítenek optimalizálni a műtrágya- és vízfelhasználást, valamint előre jelezhetik a betegségek és a kártevők megjelenését. Ennek eredményeként nő a termelékenység és csökkennek a felesleges költségek. | 1. Technológiai akadályokNoha a digitális technológia hatalmas lehetőségeket kínál a mezőgazdaságban, sok gazdálkodó még mindig küzd az új technológiák megértésével és alkalmazásával. A technológiai kompetencia hiánya és a beruházási költségek akadályt jelenthetnek az agrárdigitalizáció széles körű elterjedése előtt.
|
| 2. Fenntarthatóság és környezetvédelemAz agrárdigitalizáció lehetővé teszi a precíziós gazdálkodást, amely pontosabb és célzottabb termesztést eredményez. Ennek köszönhetően csökken a vegyszerek és műtrágyák túlzott használata, ami hozzájárul a környezetvédelemhez és a talaj termékenységének megőrzéséhez. A fenntartható mezőgazdaság elősegíti a biodiverzitást és hozzájárul a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
|
2. Adatbiztonság és adatvédelemA digitalizáció során rengeteg adatot gyűjtenek és osztanak meg a mezőgazdasági folyamatokról és termelésről. Az adatbiztonság és az adatvédelem fontos kérdések, mivel a gazdálkodók személyes és üzleti információit is érintik. A megfelelő adatvédelmi intézkedések kialakítása elengedhetetlen a felhasználók bizalmának megőrzése érdekében.
|
| 3. Intelligens gazdálkodásA digitális technológiák lehetővé teszik az automatizált folyamatok és gépek használatát a mezőgazdaságban. Az önjáró traktorok, robotok és mesterséges intelligencia segítségével a gazdálkodók hatékonyabban és pontosabban végezhetik el a mezőgazdasági munkákat. Ez csökkenti a munkaerőigényt és növeli a gazdaságos működést.
|
3. Infrastrukturális korlátokAz agrárdigitalizáció sikeres bevezetéséhez szükség van megfelelő infrastruktúrára, például stabil internetkapcsolatra a távoli területeken is. Sok vidéki régióban ezek a feltételek még nem állnak rendelkezésre, ami megnehezíti az új technológiák elérhetőségét.
|
| 4. Piaci versenyképesség növekedéseAz agrárdigitalizáció nem csak a termelésben, hanem a piacra jutásban is előnyöket nyújt. Az online értékesítési csatornákon való jelenlét, a logisztikai folyamatok digitalizálása és az élelmiszer nyomon követhetőségi megoldások lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy könnyebben és hatékonyabban juttassák el termékeiket a fogyasztókhoz. Ezáltal növekszik a piaci versenyképesség és a gazdasági stabilitás.
|
4. Szabályozási kihívásokAz agrárdigitalizáció megfelelő szabályozást igényel a hatékony működés érdekében. A mezőgazdasági digitális megoldásokat támogató szabályozási környezet kialakítása, valamint az adatok tulajdonjogára és felhasználására vonatkozó jogi keretek kidolgozása elengedhetetlen. |
Az agrárdigitalizáció előnyei és kihívásai jól szemléltetik, hogy a digitalizáció nem csupán egy újabb trend, hanem az agrárium jövőjét meghatározó kulcsfontosságú tényező. Az ágazat szereplőinek együtt kell működniük a technológiai fejlődés elősegítésében és a felmerülő kihívások kezelésében, hogy a mezőgazdaság fenntartható, hatékony és versenyképes legyen, miközben hozzájárul a világ élelmiszerbiztonságához és a fenntartható fejlődéshez.
Forrás: KAVOSZ
Mezőgazdaság
21 százalékkal alacsonyabb a termelői ára a búzának, mint egy éve
Az Agrárközdazdasági Intézet adatokat közölt a búza piacáról:
A Tallage áprilisi tájékoztatása szerint Németországban a 12,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza spot piaci ára (FOB Hamburg) 23 dollárral 264 dollár/tonnáig emelkedett március 6. és április 5. között.
Ábra: AKI
A Rouenba érkező malmi búza azonnali exportára (FOB) 6 dollárral magasabb, 216 dollár/tonna volt ugyanekkor. Márciusban a franciaországi búza ára három éve a legalacsonyabb szintre esett, majd csatlakozott a világpiacon tapasztalható emelkedő trendhez. Ennek ellenére továbbra sem versenyképes a fekete-tengeri terménnyel szemben. Az Oroszországban megtermelt 11,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza (FOB) az azonnali szállítási határidőre vonatkozóan 201 dollár/tonnáért (+11 dollár), a 12,5 százalék fehérjetartalmú pedig 210 dollár/tonnáért (+8 dollár) volt elérhető április 5-én. A francia és az orosz árakban nem várható nagy változás a Tallage szakértői szerint, bár utóbbi az élénk export miatt emelkedhet. Romániában és Bulgáriában 212 dollár (–6 dollár) volt a malmi búza tonnánkénti spot piaci ára a jelzett időszakban. Az USA-ban a 12 százalék fehérjetartalmú, piros lágyszemű őszi búza (SRW) azonnali exportára 5 dollárral 229 dollár/tonnára nőtt, miközben a 11 százalék fehérjetartalmú piros keményszemű őszi búzáé (HRW) 2 dollárral 265 dollár/tonnára mérséklődött. Argentínában a termény azonnali exportára 14 dollárral 232 dollár/tonnáig emelkedett április elején (Tallage).
Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,2 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április harmadik hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 21 százalékkal múlta alul. A takarmánybúza 59,3 ezer forint/tonnáért (–34 százalék) forgott ugyanekkor.
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.
Fotó: Pixabay
A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.
A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.
Mezőgazdaság
Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Fotó: Rendőrség
Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.
Fotó: Rendőrség
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
Forrás: Rendőrség
Vadászat2 óra
Lencsevégen az idei első szarvasborjú – GALÉRIÁVAL
Mezőgazdaság1 nap
21 százalékkal alacsonyabb a termelői ára a búzának, mint egy éve
Természetvédelem1 nap
Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon
Természetvédelem1 nap
Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben
Vadászat2 nap
A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk
Vadászat2 nap
170 millió az idei kiemelt kamarai programokra
Természetvédelem2 nap
Madár-megfigyelés Görögországban
Vadászat3 nap
Őzet gázoltak Székkutas határában
Természetvédelem3 nap
Szakmai tapasztalatcsere a vadgazdálkodókkal a rákosi vipera megőrzéséért
Mezőgazdaság4 nap
71 százalékkal nőtt a friss tojás importja
Vadászat2 hét
Újabb rekord született Ohaton
Vadászat2 hét
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Vadászat4 hét
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
Vadászat2 hét
A kitartás jutalma
Vadászat5 nap
A jászsági öreg harcos!
Vadászat4 hét
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
Vadászat4 hét
Üröm az örömben
Vadászat2 hét
Őzbakvadászat Kömpöcön
Vadászat2 hét
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak
Vadászat3 hét