Mezőgazdaság
A Padovai Egyetem és az ÖK kutatóinak eredményei szerint a gyümölcsök minősége közel egynegyed részben függ a beporzó állatok jelenlététől
Olasz és magyar kutatók vizsgálták a beporzók hatását a gyümölcsök minőségére
Elena Gazzea és Lorenzo Marini, a Padovai Egyetem kutatói és Batáry Péter, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) tudományos tanácsadója a meta-analízis statisztikai módszerén alapuló kutatás során először számszerűsítették globális szinten a természetes beporzóknak a termények minőségére gyakorolt hatását.

Fotó: Alma beporzása házi méhek által (Fotó: Elena Gazzea). ELKH
Az eredmények azt mutatják, hogy az állati beporzás kulcsszerepet játszik a mezőgazdasági termelés minőségének meghatározásában. Az állatok által beporzott gyümölcsök átlagosan 23 százalékkal jobb minőségűek, a termésminőség tehát közel egynegyed részben függ a beporzó állatok jelenlététől. A kutatásról szóló tanulmány a rangos Nature Communications tudományos folyóiratban jelent meg.
beporzó szervezetek számos növényfaj, köztük az emberi táplálkozásban használt sok növény, így a gyümölcsök és zöldségek szaporodásához is elengedhetetlenek. A mérsékelt égövi környezetben a beporzók főként rovarok, többek között méhek, lepkék, sok kétszárnyú ‒ például zengőlegyek ‒ és néhány bogár, míg a trópusi és szubtrópusi régiókban ebbe a csoportba tartoznak a madarak, denevérek és néhány további emlős is. Az elmúlt évtizedekben számos beporzó faj diverzitása és abundanciája csökkent világszerte, ez a jelenség a beporzóválság vagy pollinációs krízis. A tudományos erőfeszítések ezért e szervezetek mezőgazdaságban betöltött jelentőségének számszerűsítésére összpontosítottak, és számos kísérleti tanulmány született a terméshozamra, a termelés stabilitására és a termés minőségére gyakorolt hatásukról.
A Global meta-analysis shows reduced quality of food crops under inadequate animal pollination című kutatás keretében a kutatók célja az volt, hogy először számszerűsítsék globális szinten a beporzóknak a termények minőségére gyakorolt hatását. Ehhez a meta-analízis statisztikai módszerét használták, amely lehetővé tette a téma szakirodalmának mennyiségi szintézisét.
Az adatokat a tudományos publikációk főbb adatbázisaiban végzett szisztematikus irodalomkutatással gyűjtötték össze, amihez a világ 48 országában és 48 különböző terményen végzett 190 független vizsgálat adatait használták fel. Az állati beporzás hatását úgy számszerűsítették, hogy összehasonlították a beporzókkal és anélkül termesztett termések minőségében – alak, méret, megjelenés, íz és táplálkozási tulajdonságok terén – mutatkozó különbségeket.
Az eredmények azt mutatják, hogy az állati beporzás kulcsszerepet játszik a mezőgazdasági termelés minőségének meghatározásában. Az állatok által beporzott gyümölcsök átlagosan 23 százalékkal jobb minőségűek, a termésminőség tehát közel egynegyed részben függ a beporzó állatok jelenlététől.
Az állati beporzók elsősorban a gyümölcsök és zöldségek érzékszervi tulajdonságait, például alakját és méretét, valamint a betakarítás utáni tartósságukat befolyásolják pozitívan, míg a táplálkozási tulajdonságokhoz és az ízhez kevésbé járulnak hozzá. Az állati beporzás minőségre gyakorolt előnyei függetlenek a földrajzi régiótól és a beporzó fajoktól. Az adatelemzések az optimálistól eltérő beporzás jeleit is kimutatták, ami a beporzók csökkenéséből eredhet a mezőgazdasági tájakon, és veszélyeztetheti a termények minőségét. Általánosságban azonban a mézelő méhekhez hasonló beporzók használata fenntartja a legjobb minőségű gyümölcs- és zöldségtermesztést.
„Tanulmányunk eredményei nagyon fontos következményekkel járnak az agrár-élelmiszeripari ágazat számára” – magyarázza Batáry Péter, a tanulmány egyik szerzője. „A feldolgozatlan élelmiszerek, például a gyümölcsök és zöldségek minősége olyan szabványokon alapul, amelyek elsősorban a megjelenésükkel és az eltarthatóságukkal kapcsolatosak. A nem optimális beporzás következtében a normálistól eltérő gyümölcs- és zöldségtermények a teljes mezőgazdasági termelési láncra kihatnak, a mezőgazdasági termelők jövedelmétől kezdve a fogyasztók döntéséig, hogy megvásárolják-e a terméket vagy sem” – folytatja a kutató. A tökéletlen és rövid életű gyümölcsök termesztése tehát növeli a tápanyagokban gazdag élelmiszerek pazarlását, és a mezőgazdasági területeket feleslegesen terheli, hogy kompenzálja az agrár-élelmiszerpiac számára kielégítő minőségű termelés hiányát.
„A beporzók globális csökkenése nemcsak a terméshozamot és annak térbeli és időbeli stabilitását, hanem a mezőgazdasági termelés minőségét is veszélyezteti. Az állati beporzás és az élelmiszer-pazarlás közötti kapcsolatot az agrár-élelmiszeripari politikák eddig szinte figyelmen kívül hagyták, holott fontos gazdasági, társadalmi és környezeti következményekkel jár, különösen egy olyan korban, amikor a tápanyagokban gazdag élelmiszerek fogyasztása világszerte nem optimális” – magyarázza Elena Gazzea, a tanulmány első szerzője.
Publikáció:
Gazzea, E., Batáry, P. & Marini, L. (2023). Global meta-analysis shows reduced quality of food crops under inadequate animal pollination. Nature Communications 14: 4463. DOI: 10.1038/s41467-023-40231-y
Forrás: ELKH
Mezőgazdaság
Október közepén indul az agrártámogatások előlegfizetése
Hamarosan megkezdődik a közvetlen támogatások, valamint egyes vidékfejlesztési intézkedések előlegeinek kifizetése
Az agrártámogatások uniós feltételeinek változása és a piaci nehézségek közepette felértékelődik minden pénzügyi segítség, így az előlegfizetés feltételeinek megteremtése után október 16-án idén is megkezdődik a közvetlen támogatások, valamint egyes vidékfejlesztési intézkedések előlegeinek kifizetése – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: Agrárminisztérium Facebook oldala
A tárcavezető kifejtette, a Közös Agrárpolitika uniós reformja számos változást hozott az idei évben, az új előírásoknak történő megfelelés a gazdálkodók részéről alkalmazkodást és adminisztrációs feladatokat jelentett. Az érintettek idén tavasszal nyújthatták be első alkalommal az új rendszerben, az új szabályok alapján meghirdetett támogatási jogcímekre vonatkozó igényeiket. A számos változásra való tekintettel elismerés és köszönet illeti a gazdákat, az őket segítő kamarai falugazdászokat, a szaktanácsadókat és a folyamatban közreműködőket – hangsúlyozta Nagy István.
Az agrárkormányzat tisztában van az előlegfizetés magyar agrárium finanszírozási gyakorlatában kialakult jelentőségére, hiszen hosszú évek óta segíti az őszi munkák elvégzését. Az idei esztendőben különösen fontos minden olyan eszköz, ami a piaci problémák, magas költségszintek miatti likviditási problémák enyhítéséhez hozzájárulhat. Az előleg- és részfizetésekhez szükséges pénzügyi források rendelkezésre állnak – közölte a miniszter.
Nagy István tájékoztatása szerint az előlegfizetésben az alaptámogatás mellett a kis- és közepes gazdaságok célzott támogatását biztosító új támogatási formán, az újraelosztó támogatáson is megindulnak az utalások. Az érintettek a következő jogcímeken számíthatnak előlegfizetésre: alaptámogatás, újraelosztó támogatás, termeléshez kötött támogatások (tejhasznú tehén, hízott bika, anyajuh, intenzív gyümölcs, extenzív gyümölcs), valamint az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodást érintő vidékfejlesztési támogatások.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Aktuális és gyakori kérdésekre ad választ az eGN új, módosított kitöltési útmutatója
A Nébih frissítette az elektronikus gazdálkodási napló kitöltési útmutatóját.
A Nébih a gazdálkodók igényeit figyelembe véve a leggyakoribb kérdések alapján frissítette az elektronikus gazdálkodási napló kitöltési útmutatóját, valamint bővítette a gyakran ismételt kérdések (GYIK) gyűjteményét is. A jelenlegi módosításokkal a hivatal többek között az őszi vetésű főnövény rögzítésével és a tápanyag gazdálkodási terv beküldésével kapcsolatos hasznos információkat foglalta össze.

Fotó: Nébih
A Nébih több olyan kérdést is kapott a gazdálkodóktól, melyek egy-egy azonos téma köré csoportosíthatóak. A hivatal ezek alapján ‒ a naplóvezetés egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében ‒ módosította az eGN kitöltési útmutatóját, és bővítette a gyakran ismételt kérdések gyűjteményét is.
Az évszakra való tekintettel kifejezetten időszerű az őszi vetésű növények kapcsán az a kérdés, hogy melyik évhez kell felvezetni azokat. A Nébih struktúrája szerint, jóllehet a támogatási év igazodik a naptári évhez, ugyanakkor az őszi vetésű kultúrák esetében a kincstári támogatást a termelők valójában az előző évben elvetett növényekre kapják. Ezt figyelembe véve az őszi vetésű kultúrákat mindig a következő évi ‒ jelen esetben a 2024-es ‒ gazdálkodási évre kell rögzíteni.
A tápanyaggazdálkodási terv vezetésének gyakoriságára vonatkozóan is több kérdés érkezett a Nébih-hez, melyek alapján az útmutató ‒ a módosításnak köszönhetően ‒ még pontosabb válaszokat tud nyújtani.
Több esetben kértek tájékoztatást a napló vezetésére kötelezett halála esetén felmerülő teendőkről is. A GYIK bővítésével a gyűjtemény most már ennek megválaszolására is kitér. Eszerint az örökösnek az örökhagyó naplójában nem kell semmilyen változtatást elvégeznie, ugyanakkor a saját naplójában tovább kell vezetnie az örökhagyó azon területeit, amelyek az örököshöz kerültek.
Az Elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) módosított kitöltési útmutatója és a bővített GYIK gyűjtemény elérhető a Nébih portál eGN aloldalán.
Kérdés esetén az egn@nebih.gov.hu címen kérhető segítség.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Fontos határidő közeledik a 2023. évi egységes kérelem tekintetében!
Fontos szabályokra hívrta fel a figyelmet az MVH
Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 13/2023. (IV. 19.) AM rendelet alapján:
„20. § (1) Az egységes kérelem kijavítására, valamint az egységes kérelem részleges vagy teljes visszavonására – a termeléshez kötött anyatehéntartás támogatása kivételével – a tárgyév szeptember 29-ig van lehetőség.
(2) Termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás esetén az igénylés kijavítása, részleges vagy teljes visszavonása tárgyév december 20-ig lehetséges.”

A fénykép illusztráció: Pixabay
Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a határidők lejártakor a szerkesztés alatt álló adatváltozás elektronikus bizonylatok hivatalból törlésre kerülnek! Ennek megfelelően kérjük az érintetteket, hogy ennek tudatában, még a határidőket megelőzően nyújtsák be vagy töröljék a szerkesztés alatt álló adatváltozás bizonylatokat.
2023. szeptember 29-t követően az alábbi adatok kijavítására, visszavonására már nem lesz lehetőség:
- Nem lehet visszavonni a teljes egységes kérelmet, kivéve akkor, ha a kérelem kizárólag termeléshez kötött anyatehéntartás/nemzeti átmeneti anyatehéntartás támogatással érintett.
Kizárólag ezen támogatások esetén az egységes kérelem 2023. december 20-ig visszavonható. - Nem lehet visszavonni teljes jogcímet, kivéve a termeléshez kötött anyatehéntartás/nemzeti átmeneti anyatehéntartás támogatás vonatkozásában.
Kizárólag ezen támogatások esetén a jogcímek, és esetlegesen vele együtt a teljes egységes kérelem 2023. december 20-ig visszavonható. - Nem lehet visszavonni teljes blokkot, táblát, állategyedet, erdőrészletet, méhcsaládot, törzsállományt, kivéve a termeléshez kötött anyatehéntartás/nemzeti átmeneti anyatehéntartás támogatás vonatkozásában.
Kizárólag ezen támogatások esetén az állategyedek 2023. december 20-ig visszavonhatóak. - Nem lehet visszavonni egy táblán, állategyeden, erdőrészleten lévő jogcím igénylést, kivéve a termeléshez kötött anyatehéntartás/nemzeti átmeneti anyatehéntartás támogatás vonatkozásában.
Kizárólag ezen támogatások esetén az állategyedről a jogcímek 2023. december 20-ig visszavonhatóak. - Nem lehet megváltoztatni a főnövény hasznosítási kódját, csökkenteni a tábla területét, nem lehet kijavítani a tábla rajz elhelyezkedését, nem lehet a főnövény esetén megadott egyéb adatokon változtatni (öntözés, termesztő berendezés, termesztés célja stb.). Kivétel: Főnövény vetési és betakarítási/beforgatási időpontját.
- Táblán lévő nem termelő tájképi elem (NPLFA) kijelölése sem lehetséges a határidő után (kivéve ökológiai jelentőségű másodvetés ld. lent).
- Fiatal gazda jogcím igénylésekor nincs lehetőség a nyilatkozatok módosítására, valamint jogi személyek esetében a korábban megadott elsődleges és nem elődleges ügyfelek módosítására, törlésére.
- Állatlétszám alapú támogatások esetén nincs lehetőség a támogatási igényre irányuló nyilatkozatok módosítására, kizárólag a termeléshez kötött anyatehéntartás/nemzeti átmeneti anyatehéntartás támogatási igények vonatkozásában.
Kizárólag ezen támogatások esetén a támogatási igényre irányuló nyilatkozatok 2023. december 20-ig módosíthatóak.
Milyen adatot lehet megadni 2023. szeptember 29-t követően is:
- Főnövény vetési és betakarítási/beforgatási időpontját
- Október 1-ig lehet megvalósítani a Feltételesség HMKÁ8, illetve AÖP gyakorlat3 keretében elszámolni kívánt ökológiai jelentőségű másodvetéseket. Az október 1-ig megvalósított ökológiai jelentőségű másodvetések 2023. október 16-ig jelenthetőek be!
Október 1 és 16 között be lehet jelenteni tervezési dátummal nem rendelkező, ám október 1-ig megvalósított ökológiai jelentőségű másodvetést, de ezen esetekben kötelező megadni a tényleges vetés dátumát is. Október 16-ig ki lehet javítani az addig megadott másodvetéshez kapcsolódó adatokat.
2023. október 17-ét követően kizárólag a már megvalósított másodvetésekhez lehet a beforgatás dátumát megadni, egyéb adat már nem módosítható! - Október 31-ig lehet megvalósítani a hagyományos másodvetéseket, illetve zöldtrágyázás céljából vetett másodvetéseket. A hagyományos és zöldtrágyázás céljából vetett másodvetések elvetése 2023. november 15-ig jelenthetők be! 2023. november 16-át követően kizárólag a már megvalósított másodvetésekhez lehet a beforgatás dátumát megadni, egyéb adat már nem módosítható!
November 15-ig ki lehet javítani az addig megadott másodvetéshez kapcsolódó adatokat, kivéve, ha a hagyományos másodvetésen valamilyen termeléshez kötött területalapú jogcím igénylés is volt.
Az ilyen jogcímmel is érintett másodvetések esetén szeptember 29-t követően, amennyiben a másodvetés esetén a tényleges vetési időpont is bejelentésre került, a másodvetés tekintetében kizárólag a másodvetés betakarítási/beforgatási dátuma jelenthető be! - Megvalósított hagyományos másodvetés esetén, amennyiben a másodvetésre termeléshez kötött területalapú jogcímek egyike is igénylésre került, a tényleges vetéssel egyidejűleg kérjük adja meg a szükséges vetőmag számla adatokat. Adatmegadásra azonban már csak azon hasznosítások esetén van lehetőség, melyek tekintetében Ön másodvetést jelentett be.
- Agrotechnikai műveletek:
AÖP tekintetében 2023. december 31-ig végezhetőek el. Ezen agrotechnikai műveletek 2024. január 15-ig jelenthetők be, ezt követően ilyen agrotechnikai művelet már nem jelenthető be!
VP AKG 2021 intézkedés keretében elszámolni kívánt agrotechnikai műveletek egész évben bejelenthetőek a tevékenység elvégzését követő 15 napon belül. - Dokumentum csatolás kizárólag a Feltételesség, Kölcsönös Megfeleltetés, a termeléshez kötött területalapú jogcímek követelményeinek ellenőrzésre (pl.: honamadatok, szaporító anyag igazolása stb.), illetve a VP Baromfi állatjólét intézkedés esetén kerül figyelembe vételre.
VP Baromfi állatjólét intézkedés esetén a dokumentum csatolás határideje október 30-a!!
Figyelem! Kérjük, hogy amennyiben egy másodvetést, agrotechnikai műveletet már nem kíván megvalósítani, azt egy adatváltozás bizonylaton törölje és nyújtsa be ezen változást tartalmazó adatváltozás bizonylatot, ezzel is gyorsítva a kérelmek feldolgozását!!
VP Baromfi állatjólét intézkedésadatszolgáltatás 2023. október 1-30 között
A VP3-14.1.4-22 kódszámú VP Baromfi állatjólét támogatás kapcsán a 2022.10.16-tól 2023.10.15-ig tartó kötelezettségvállalási időszak alatt vezetett 5. számú melléklet, valamint a keletkezett dokumentumok benyújtására az Egységes kérelemadatváltozás bejelentés felületén lesz lehetőség. A felület használatára vonatkozóan külön kitöltés útmutató kerül kiadásra, erre vonatkozóan kérjük figyeljék a Kincstár honlapját!
Október 30-át követően VP Baromfi állatjólét támogatáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást is tartalmazó be nem adott adatváltozás bizonylatok törlésre kerülnek!
Forrás: MVH