Nagy István, aki az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozásán vett részt, a magyar közmédiának tartott sajtótájékoztatóján elmondta: komoly gondokat idéz elő, hogy az Európai Bizottság nem hosszabbította meg az ideiglenes importtilalmat, de az külön politikai kérdéseket vet fel, hogy Ursula von der Leyen, a testület elnöke nem az uniós tagországok vezetőivel egyeztetett az ügyben, hanem Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. “Az EU vezetőit a tagállamok választották meg. Feléjük tartoznak elszámolással, őket kellene támogatniuk, ehelyett azonban egy teljesen kívülálló harmadik ország érdeke sokkal fontosabb nekik, mint az uniós tagországoké” – mutatott rá Nagy István.

Az agrárminiszter szerint az EU Ukrajna kezébe adta az ukrán gabona importjának megoldási lehetőségét, mégpedig úgy, hogy majd Kijev vállal kötelezettséget az importellenőrzésre vonatkozóan, “ami már önmagában is nevetség tárgya”. Felhívta a figyelmet, hogy az ukrán gabona behozatali tilalma hatmilliárd eurót jelent az öt tagországra kivetítve. “Brüsszel ezt nem akarja megérteni, ezért kell bátor, kemény és egyoldalú nemzeti intézkedéseket hozni. Mert ha nem védjük meg a határainkat, akkor eláraszt bennünket aratás előtt az az ukrán gabona, amivel nem tudunk aztán mit kezdeni” – hangsúlyozta.

Nagy István kiemelte: vissza kell állítani a gabonabehozatali tilalmat, és ha valamelyik ország ezt szeretné fölpuhítani, vagy kivételt kérne, azt megteheti. Hozzátette: az a megoldás, hogy a nagy mennyiségű gabonát a szolidaritási folyosókon keresztül nem európai piacokra, hanem a harmadik országokba szállítják. “Támogatni a szárazföldi szállítást, hogy a gabona eljusson tengeri kikötőkbe, aztán hagyományos piacára, Afrikába. Arra is figyelmeztettük a bizottságot, hogy ha az ukrán gabona nem érkezik oda, a helyét átveheti az orosz gabona” – emlékeztetett az agrárminiszter.

Forrás: AM

A tárcavezető szavai szerint az ukránnak nevezett gazdák valójában amerikai, szaúdi és holland cégek, illetve befektetők. “Politikai köntösbe bujtatott piacszerzési akció zajlik” – húzta alá. Kifejtette, javasolták az úgynevezett tranzitdíj-támogatást, azt, hogy a 27 tagállam közösen hozzon létre egy olyan alapot, amelyből a szállítás költségeit lehet támogatni, hiszen a fő probléma az, hogy a szárazföldi szállítás drágább a tengerinél. Ha az ukrán gabona el tudna jutni a déli, horvát vagy az északi szabad kikötőbe, el tudna jutni a hagyományos útvonalakra, Afrikába és az Arab-félszigetre. “De itt jön a nagy lelepleződés, hogy egyáltalán nem cél ez” – fogalmazott.

Az Európai Unió még májusban engedélyezte öt tagországnak – Bulgáriának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovákiának -, hogy megtiltsa az Ukrajnából származó búza, kukorica, repce és napraforgó importját, hogy ezzel védje a helyi gazdákat. Az Európai Bizottság azonban nem hosszabbította meg az ukrán gabona behozatali tilalmát, mert úgy ítélte meg, hogy a május óta hozott intézkedések hatására megszűntek a piaci torzulások az öt tagállamban. Nagy István szerint ez az évrendszer nem igaz, túlkínálat van az európai piacokon. Felháborítónak nevezte, hogy az utolsó nap, utolsó pillanatában foglalkoztak a kérdéssel, de nem az érintett szakminiszterek bevonásával, hanem Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és még a hivatalos tájékoztatás előtt megjelent erről a közlemény. “Az Európai Unió vezetői nem viselkedhetnek így a saját tagországaikkal” – jelentette ki.

A tárcavezető szólt arról, hogy az eredetileg négytermékes listát kibővítették a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is. Mivel ezen a területen nincs nemzeti hatáskör, szavai szerint “ez egy nagyon kemény és bátor döntés” volt. “Nem lehet, hogy a gazdáink segélykiáltását nem halljuk meg” – húzta alá, hozzátéve, hogy ha a hazai termelők most tönkremennek, nem lesz, aki a jövőben termeljen. Az agrárminiszter kifejtette, nem követhető nyomon, hogy az ukrán termékeknél milyen vegyszereket használtak, használtak-e genetikailag módosított alapanyagokat. “Nem véletlen, hogy meg kellett semmisíteni ukrán gabonatételeket, mert kifogásolható volt az eredetük” – mondta, hangsúlyozva, hogy Magyarország a hosszú távú ellátásbiztonság mellett tette le a voksát. Nagy István elmondta, a döntéshez Bulgária végül nem, de Szlovákia és Lengyelország csatlakozott, és tárgyalásai alapján Románia is fog. “Az biztos, hogy Magyarország ki fog tartani” – közölte.

Forrás: AM