Augusztus közepe óta 12 lóban és egy elhullott gólyában igazolta a nyugat-nílusi láz vírusát a Nébih laboratóriuma. A betegséget terjesztő szúnyogok életciklusát és az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve késő őszig kell számolni a betegség hazai jelenlétével. A Nébih felhívja a lótartók figyelmét a megelőző védőoltás fontosságára, továbbá az állategészségügyi előírások betartásának szükségességére, ugyanis a betegség az állat pusztulásához is vezethet.

A vírus természetes gazdái a vadmadarak, terjesztésében a fő szerepet a belőlük vért szívó szúnyogok játsszák, ezért szúnyograjzások (esőzések) után nagyobb számban jelentkezhetnek megbetegedések. A nyugat-nílusi láz iránt a madarak és a patásállatok mellett az ember is fogékony. Fontos azonban, hogy a betegség közvetlenül egyik állatról a másikra, illetve emberre nem terjed, a vírust kizárólag a szúnyogok terjesztik. Az esetek többségében a fertőzés észrevétlenül lezajlik, nem történik megbetegedés, kizárólag vérteszttel lehet kimutatni, hogy az állat vagy az ember átesett a fertőzésen.

Amennyiben a fertőzés – az esetek kis részében – tünetekben is megnyilvánuló megbetegedést okoz, úgy lovak esetében lázas általános tünetekkel, valamint agy- és gerincvelő-gyulladás okozta különféle idegrendszeri tünetekkel jár.  A tüneteket mutató lovak egy része elpusztulhat vagy a súlyos tünetek miatt szükségessé válhat a beteg állatok eutanáziája. A beteg állatok azonban idővel teljesen meg is gyógyulhatnak. Védekezni a fertőzés ellen megelőző védőoltással, szúnyoghálók alkalmazásával és rovarirtással lehet.

A nyugat-nílusi láz a többi EU tagállam és a nemzetközi világszervezet, a WOAH felé jelentésre kötelezett állatbetegség. Az állatbetegség tüneteit észlelő állattartó köteles az állatorvost értesíteni, az állatorvos a betegség gyanúja esetén megfelelő mintát vesz, és a laborvizsgálat tudja igazolni a gyanút. A Nébih a lótartókat – a késő őszig tartó időszakban – arra kéri, hogy fokozott figyelemmel legyenek, a betegség tüneteinek felmerülése esetén haladéktalanul értesítsék állatorvosukat.

Idén augusztus közepe óta már 9 vármegyében (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád; Hajdú-Bihar, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna) diagnosztizálták a betegséget állatokban. A fertőzéssel érintett vármegyék és települések megtekinthetőek a Nébih honlapjának „Kitörések és mentességek” aloldalán.

Szeptember közepéig Magyarország mellett további hat (olasz, német, spanyol, osztrák, bolgár, francia) EU tagállam jelentett eseteket lovakban, valamint vadon élő és fogságban tartott vadmadarakban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapján nyilvánosan elérhetőek és nyomonkövethetőek a betegség előfordulásával kapcsolatos ‒ heti rendszerességgel aktualizált adatok.