További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Zajlik a terület- és állatalapú közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó előlegfizetés, eddig 125 ezer gazdálkodó kapott már utalást, a kifizetések ütemesen folytatódnak – mondta el kedden a sárospataki gazdafórumon Feldman Zsolt, aki emellett a jövőre induló új vidékfejlesztési pályázatok legfontosabb tudnivalóiról és a megváltozott agrárpiaci helyzethez való szükségszerű alkalmazkodásról is beszélt.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett fórumon a mezőgazdasági termelés idei és jövő évi finanszírozási igényei miatt kiemelten fontosnak tartotta az október közepén megindult előlegfizetést. Mint fogalmazott, az elmúlt két év – előbb az aszály, majd az orosz-ukrán háború – gazdasági és piaci következményei, az emelkedő energiaárak és inputköltségek rendkívül nehézzé teszik a mezőgazdasági termelők többségének helyzetét. A fórumon ezért adott részletes tájékoztatást a gazdák számára az elérhető és várható támogatási lehetőségekről, valamint a megváltozott piaci környezethez történő alkalmazkodás lehetséges stratégiáiról. Mint például a termelési szerkezet több lábra állításának lehetőségeiről, többek között a szója, a cirok, a köles vagy éppen a lucerna vetésszerkezetbe illesztésével. De szólt olyan gabonafélékről is, amelyeknek nem kell versenyezniük az európai piacokon az ukrán mezőgazdasági terményekkel. A kedvezőtlenebb adottságú területeken pedig sok gazdálkodónál az alacsonyabb inputfelhasználással járó, kevéssé intenzív termesztési technológiák alkalmazásának alternatívái is számításba jöhetnek, érdemes az ezekkel kapcsolatos tudnivalóknak is utánanézni. A fentiek tudatos alkalmazása segíthet a talpon maradásban.
Feldman Zsolt szólt arról, hogy 2027-ig 2900 milliárd forint forrás jut az agráriumba és a magyar vidékre a vidékfejlesztési forrásokon keresztül, melyből beruházási pályázatokra 1500 milliárd fordítható. A pályázatok kiírásával az agrártárca szeretné az alkalmazkodásban segíteni a gazdálkodókat, ehhez több alternatívát is tudnak biztosítani számukra. A pályázatokat a jövő évben folyamatosan írják majd ki, amelyek lehetőséget teremtenek a kis-és közepes, valamint a nagyobb gazdaságok számára is, akár a beruházási, akár a magasabb szintű környezetvédelmi vállalásokat kompenzáló konstrukciók révén, hogy többféle úton menjenek tovább. Az államtitkár szerint minden gazdálkodónak fontos átgondolnia, hogy szeretne-e, tud-e beruházni, akar-e a jövőre újrainduló agrár-környezetgazdálkodási programban részt venni. A pályázatokat azért sem egyszerre írja ki a szaktárca, hogy mindenki megfontolt döntést hozhasson, és senki ne maradjon le a lehetőségekről.
Mivel minden hazánkban működő, uniós forrást is tartalmazó agrártámogatási feltételrendszert a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben rögzítenek, az államtitkár néhány jelentős változásra felhívta a figyelmet. Tájékoztatást adott arról, hogy az Agrár-ökológiai Programmal kapcsolatban sikerült elérni, hogy a vállalását részlegesen teljesítő termelők se essenek el a teljes támogatástól. Erre, a sávos szankciórendszer bevezetésére már az idei, 2023. évi támogatások esetében is lehetőség lesz. Az elmúlt év tanulságaként említette továbbá, hogy ezentúl megszokásból nem lehet megfelelni sem a támogatásoknak, sem a változó természeti és piaci környezetnek.
Feldman Zsolt megosztotta azt a tapasztalatát a fórum résztvevőivel, hogy a különböző területalapú, zöld támogatási programokban való részvétel ezekben a piacilag nehezebb években egy-egy gazdaság talpon maradásában rendkívül sokat segíthet. Az a gazdálkodó, aki az előző években csatlakozott a különböző zöld területalapú támogatási programokhoz és többletvállalásokat tett, ezért cserébe jelentős többlettámogatáshoz jut, ami a finanszírozásban most nagyon fontos lehet. Akik sikeresen pályáztak, fejleszteni tudták gépparkjukat, technológiai hátterüket, hatékonyságukat, az energiamegtakarításukat, így azok jobb esélyekkel néznek a következő időszak elé – fogalmazott az államtitkár.
Agrárminisztérium Sajtóiroda
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV