Megjelent április 4-én az országos főállatorvos 2/2025-ös határozata. Az utasításban dr. Pásztor Szabolcs megtiltja a ragadós száj- és körömfájásra fogékony állatok szállításának tranzit közúti forgalmát a korlátozott területeken. Az intézkedés a kihirdetéstől azonnal érvénybe lép, célja a betegség továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése.

Tilos átszállítani a fogékony állatokat az RSZKF miatt korlátozott körzeteken. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Győr-Moson-Sopron vármegye teljes területét, valamint Komárom-Esztergom vármegye három járását (Esztergom, Komárom és Tata) érinti az országos főállatorvos április 4-én megjelent határozata. Ennek értelmében a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegségre fogékony élő állatok szállítását úgy kell megtervezni, hogy azok elkerüljék az érintett területeket. Az RSZKF ugyanis rendkívül könnyen terjed, továbbvitelében ragályfogó tárgyak és akár a szél is szerepet játszhat, a fogékony állatok pedig a vírust belélegezve is megfertőződhetnek.

A korlátozás alá eső területeken keresztül történő tranzitszállítások megszüntetése segítheti az RSZKF terjedésének megakadályozását, ami egyúttal a betegség okozta kártétel csökkentéséhez is hozzájárul. A hatóság kéri az élőállat szállítókat, hogy szigorúan tartsák be a rendelkezést, haladéktalanul tervezzék át szállítási útvonalaikat.

Az RSZKF-el kapcsolatos naprakész információk, köztük az elrendelt intézkedések is elérhetőek a Nébih tematikus oldalán.
KATTINTSON IDE!

NÉBIH
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közel 700 falugazdász-tanácsadója idén is segíti majd a gazdálkodókat az egységes kérelmek beadásában. A kamara szakemberei mellett a szaktanácsadók is széles körű képzést kaptak, hogy felkészülten álljanak a kamarai tagok rendelkezésére.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Magyar Államkincstárral együttműködésben, megtörtént a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdász-tanácsadóinak átfogó felkészítése az egységes kérelmek 2025. évi benyújtására. Az elméleti és gyakorlati képzések során a NAK falugazdászaival egyetemben a szaktanácsadók is teljeskörűen megismerték a kérelembeadás folyamatát és a kapcsolódó jogszabályi előírásokat. A képzést követően a NAK szakemberei vizsgát is tesznek a megszerzett ismeretekből.

Az erdészeti vonatkozású témákban külön képzésre is sor került, melyen a falugazdászok mellett az erdészeti szakirányítók, szaktanácsadók és regionális erdészeti szakértők is részt vettek. Ezeken kívül a napokban személyes regionális képzések is zajlanak, melyeken az előző évhez képest a jogszabályi környezetben és az elektronikus benyújtás felületén bekövetkezett változásokról, valamint a korábbi gyakori hibákról van szó.

A kamara elkötelezett amellett, hogy a falugazdászok és a szaktanácsadók megfelelő felkészítést kapjanak az egységes kérelmek beadásához, biztosítva ezzel a benyújtásban való zökkenőmentes, hatékony segítségnyújtást a gazdálkodók számára.

A NAK minden évben tevékenyen közreműködik az egységes kérelmek beadásában.
A tavalyi év során a jogvesztő, 2024. június 10-i határidőig országosan 159 551 db kérelem került beadásra, melynek több mint 65 százalékát, 104 477 db kérelmet a NAK falugazdászainak közreműködésével adták be a gazdálkodók. A kamara közreműködésével beadott kérelmek közel 1,65 millió hektárt fedtek le.

Az uniós Közös Agrárpolitika évről évre jelentős mértékben változik, egyre több adminisztrációs feladattal jár a közvetlen agrártámogatások lehívása. A NAK azért, hogy tagjait hatékonyan tudja támogatni, 2024-ben közel 170 fővel bővítette falugazdász-hálózatát, így mintegy 700 falugazdász-tanácsadó segíti majd idén az egységes kérelmek beadását.

Forrás: NAK

Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 35 százalékkal csaknem 122 ezer tonnára nőtt 2024-ben a 2023. évihez viszonyítva, a közösség tojás- és tojástermékexportja 18 százalékkal 387 ezer tonnára emelkedett 2024-ben az előző évihez képest.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország 1,6 ezer tonna héjas tojást vásárolt a nemzetközi piacról 2025 januárjában (–37 százalék az előző év hasonló időszakához viszonyítva), ezen belül 20 százalékkal kevesebb, 1,3 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 13 százalékkal 901 tonnára csökkent, amelyből a friss tojás kivitele 296 tonnát (+152 százalék) tett ki 2025. januárban.

Ábra: AKI

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 251 euró/100 kilogramm volt 2025 első tizenkettő hetében, ami 11 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 65,53 forint/darab volt 2025 első tizenkettő hetében, ami 19,1 százalékkal múlta felül a 2024. év azonos időszakának átlagárát. Az M méretosztályú, dobozos tojás csomagolóhelyi ára 16,8 százalékkal 67,60 forint/darabra, az L méretosztályú, dobozos tojásé 15,5 százalékkal 79,19 forint/darabra emelkedett. Az M-es tálcás tojás csomagolóhelyi ára 20,7 százalékkal 59,84 forint/darabra, az L-es tálcás tojásé 21,4 százalékkal 65,27 forint/darabra nőtt. A mélyalmos tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 72,95 forint/darab volt 2025 első tizenkettő hetében, ami 14,4 százalékkal magasabb a 2024. év azonos időszakának átlagáránál.