Keressen minket

Mezőgazdaság

Termőföldárak és bérleti díjak: közzétette a KSH a 2022-es adatokat

A KAVOSZ adatokat közölt a termőföldárak és bérleti díjak 2022-es alakulásáról

Közzétéve:

2022-BEN A SZÁNTÓ ÁTLAGÁRA 2,1 MILLIÓ FORINT VOLT HEKTÁRONKÉNT, EGY HEKTÁR SZÁNTÓT 81 600 FORINTÉRT LEHETETT BÉRBE VENNI – DERÜL KI A STATISZTIKAI HIVATAL „TERMŐFÖLDÁRAK ÉS BÉRLETI DÍJAK, 2022” CÍMŰ KIADVÁNYÁBÓL.

Fotó: KAVOSZ Zrt.

2022-ben az értékesített termőföldek területe 18 százalékkal csökkent az előző évhez képest; az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 0,9 százaléka, összesen 59 ezer hektár cserélt gazdát.

Gyorsult az áremelkedés üteme: 2022-ben mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 8,2, majd 9,6 százalékos növekedése után – átlagosan 12 százalékkal volt magasabb a 2021. évinél; az emelkedés mértéke minden művelési ágban meghaladta az előző évit. A szántó átlagára 9,7 százalékkal nőtt, így egy hektár átlagosan 2,1 millió forintba került. Az értékesített szántók átlagára 2022-ben, vármegyei összehasonlításban
– Tolna, Békés és Hajdú-Bihar vármegyében volt a legmagasabb (2,5–2,7 millió forint/hektár);
– Nógrád, Zala és Heves vármegyében volt a legalacsonyabb (1,2–1,5 millió forint/hektár);
– a többi vármegyében 1,5–2,4 millió forint/hektár között alakult.

A szántóár-emelkedés az Európai Unió egészét jellemezte. A már ismert adatok szerint 2021 és 2022 között a legnagyobb drágulást Észtországban (31 százalék), Bulgáriában (22 százalék), Csehországban (22 százalék) és Szlovákiában (20 százalék) regisztrálták; a tagállamok nagy részében ugyanakkor 10 százaléknál kisebb mértékű volt a drágulás.

Magyarországon a gyümölcsös drágult a legnagyobb mértékben (22 százalékkal) 2021-hez képest. Az erdő átlagára 18, a gyepé 16, a szőlőé 15 százalékkal volt magasabb. A legdrágább művelési ágak, a szőlő és a gyümölcsös egy-egy hektárjáért 3,0–3,0 millió forintot kellett fizetni.

A bérleti díjak is emelkedtek, de itt az emelkedés üteme – ha csak kis mértékben is, de – lassult. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 13 százalékos növekedés után – átlagosan 12 százalékkal volt magasabb a 2021. évinél: országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 81 600 forint volt. A gyümölcsös bérleti díja 16, az erdőé 12, a szőlőé 11, a gyepé 8,5 százalékkal nőtt 2021-hez mérten.

A szántó átlagos éves bérleti díja Nógrád kivételével minden vármegyében elérte a hektáronkénti 60 ezer forintot 2022-ben. Heves vármegyében 27, Zala vármegyében 23, Vas és Veszprém vármegyében 18 százalékkal haladta meg az előző évit. Az emelkedés mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,2 százalék), Baranya (5,9 százalék) és Csongrád-Csanád vármegyében (7,1 százalék) volt a legkisebb.

A szántó átlagos éves bérleti díja
– Hajdú-Bihar, Tolna és Békés vármegyében volt a legmagasabb (105 600, 100 600 és 95 700 forint/hektár),
– Nógrád, Pest és Zala vármegyében a legalacsonyabb (48 700, 61 700 és 66 300 forint/hektár).

Forrász: KAVOSZ

Mezőgazdaság

Módosult a növényvédelemben felhasználható hatóanyagok engedélye

Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került

Published

on

Bizottság (EU) 2024/3199 felhatalmazáson alapuló rendelete alapján a 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet peszticidek és ipari vegyi anyagok jegyzékbe vételében több módosítás történt.

Fotó: Pixabay

Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került, ami az adott anyag peszticidként való felhasználásának tilalmát jelenti 2025. március 1-jétől. Ez uniós szinten megközelítőleg 30 hatóanyagot érint, mellyel tovább szűkül a növényvédelemben felhasználható készítmények száma. Talán a legnagyobb kihívást az S-metolaklór kivonása jelenti, mely megnehezíti a magról kelő egyszikű gyomok elleni hatékony védekezést. A kultúrák egy részében például a klomazon vagy a petoxamid hatóanyaggal premeergens, míg a proszulfokarb és a pendimetalin hatóanyaggal preemergens vagy korai posztemergens kezelésre van lehetőség.

spirotetramátot főként szúró-szívó szájszervű kártevők (pl.: levéltetű, molytetű) elleni védekezésben alkalmazták zöldség- és gyümölcs kultúrában, mely számos kiskultúrát is magába foglalt. Helyettesítésére lehetőség van többek között az acetamiprid és a piretroidok csoportjába tartozó hatóanyagokkal.

A legtöbb visszavont hatóanyag a gombaölők közzé sorolható. A széles hatásspektrumú, kontakt hatásmódú metiram helyettesítése jelentheti a legnagyobb kihívást, de a burgonya- és paradicsom fitoftórás betegsége elleni védekezés is nehezebbé vált a fenpropimorf, a dimetomorf és a bentiavalikarb hatóanyagok visszavonásával. Emellett a rágcsálóírtó pépek egyik hatóanyagát, a difenakumot is visszavonták.

A hazánkban engedélyezett készítmények érvényességéről a hatóság honlapján tájékozódhatunk.

Forrás: Fodor Attila  – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Továbbra is Németország a legfőbb mezőgazdasági kereskedelmi partner

Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról

Published

on

Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.

Fotó: Pixabay

A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.

További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Elesik a 2024. évi AÖP támogatástól, aki nem teszi meg ezt a bejelentést

Az MVH közleményt adott ki:  A bejelentés elmulasztása 100%-os szankciót eredményez

Published

on

Az Agro-ökológiai Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása során támogatási feltétel a növényvédelmi kezelések bejelentése.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatásban részt kívánnak venni, a választott gyakorlattól függetlenül az esetleges növényvédőszeres kezelésekről adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ilyen bejelentésnek minősül a permetezés hiányában tett nemleges nyilatkozat is. A szankció 100%-os.

A fentiek tekintetében tehát a növényvédelmi kezelés ellenőrzése két részre bontható a 2024. évi kérelmekre vonatkozóan:

  1. AÖP kérelmet igénylő kedvezményezett nyújtott-e be permetezési adatokat vagy a növényvédelmi kezelés hiányában tett-e nemleges nyilatkozatot.
  2. AÖP keretében növényvédőszer vagy hatóanyag korlátozással érintett gyakorlatot vállaló kedvezményezett a Földhasználati kategóriához tartozó releváns tábláin milyen növényvédőszert vagy hatóanyagot alkalmazott.

A növényvédelmi kezelések bejelentése az alábbiak szerint lehetséges:

  • az egységes kérelem felületen adatváltozás keretében, vagy
  • NÉBIH által üzemeltetett elektronikus Gazdálkodási napló részét képző permetezési napló felületén történő adatbevitellel

A permetezési adatok bejelentésének határideje 2025. január 31.

Forrás: MVH

Tovább olvasom