Idézek a Holland Alma Kft. korábbi felhívásából:

„Leghatékonyabban permettrágyák kijuttatásával tudjuk fokozni a rügyek faggyal szembeni ellenálló képességét és a funkcióképesség megtartását. Fontos, hogy alacsony lémennyiséggel és jó porlasztással, nagy levegővel, apró cseppekben permetezzünk. Ugyanilyen fontos a megfelelő hatóanyagú szerek megválasztása. A hideghatás által okozott stressz leküzdésére a legjobban az amionsav, borostyánkősav, huminsav, bór és cink, valamint flavonoid készítmények a legalkalmasabbak. Mindet nem érdemes használnunk, de a virágok támogatására legalább kétféle hatóanyag oldalra szükségünk van. Valamint a kis felvevő felület miatt jó minőségű tapadásfokozó/hatásfokozó szert is érdemes használni. Sokan kételkedve fogadják a hatóanyagok hatékony felvételét ilyen kis aktív levélfelület mellett. A kétkedőknek nincs igazuk. A virágrügyek levelein és a fiatal hajtások felszínén hatékony tápanyag felvétel történik és a hatóanyag éppen ott hasznosul, ahol arra a legnagyobb szükség van. Ne a szereket, hanem a hatóanyagokat nézzük!”

1. kép: virágzó kajszi. Fotó: NAK

A fagyok előtt és közvetlenül a fagyos éjszaka után is érdemes elvégezni a permetezést. Aki pedig most ültetne kajszicsemetét, az válasszon a moníliára kevésbé érzékeny és virágrügyekkel sűrűn berakódó fajták közül. Ha elfagyna a virágok nagy része, még akkor is kellő mennyiségű termést szüretelhetünk a 03.05-én fotózott fáról.

„Miért hullik a szilvám?” – gyakran teszik fel ezt a kérdést nekem a kertbarátok már kora tavasszal is. A bőséges virágzást követő megtermékenyülés után a fa megszabadul a feleslegesnek ítélt gyümölcseitől. Ez a természetes gyümölcsritkulás. Azonban valamelyik poloskaszagú szilvadarázsfaj is felelős lehet a gyümölcspotyogásért. Ebben az esetben rágcsálékot, ürüléket látunk a szétbontott kis szilvákban, néha még a lárvát is megtalálhatjuk bennük. Ekkor már elkéstünk a védekezéssel! Néha 90%-os kárt is okoznak. (Későbbiekben hullást okozhat még a fagy, a sarkavírus és a szilvamoly is.) Ezek a szilvadarazsak a talajban telelnek át és a párosodás után a megtermékenyített nőstények virágok csészeleveleibe rakják a tojásaikat. A fehér színhez vonzódnak a legyek, már a virágzás előtt függesszék ki és rendszeresen ellenőrizzék a ragacsos fehérlapokat. A befogott legyek jelzik a rajzás kezdetét, ekkor indíthatjuk a permetezést. Virágzásban felszívódó méhkímélő rovarölővel pl. az egyik acetamiprid hataóanyagú növényvédő szerrel védekezhetünk.

Csak a méhekre „nem jelölésköteles” vagy a „méhekre mérsékelten veszélyes” készítményekkel dolgozhatunk. Ez utóbbi esetben a permetezést „a méhek napi aktív repülésének a lezárulás után, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával lehet megkezdeni és legkésőbb 23.00 óráig be kell fejezni.” Erre a növényvédő szerek címkéjén is feltüntetett előírásra figyelnünk kell a későbbiekben is! Be kell tartanunk a méhek érdekében, a virágzó kerti növények és a virágzó gyomok vagy a méheket csábító mézharmatos levelek esetében is.

2. kép: fehér ragacsalap. Fotó: NAK

Akit nagyon zavarnak a gyepben megjelenő gyomnak nevezett kétszikű növények, és nem tudja kiszedegetni, kiszúrózni ezeket, az most permetezhet, mert a virágzó, érzékeny fejlődési szakaszukban vannak ezek a széleslevelű növények. Ilyen gyomirtó szer pl. a klopiralid+floraszulam+fluroxipir-meptil hatóanyagokat tartalmazó és a 2,2-D+MCPA+MCCP+dikamba összetételű gyepgyomirtó. Gyeptrágyával kombinált gyomirtó szer is kapható.

3. kép: pitypang tyúkhúr között. Fotó: NAK

Egyébként a gyepekben megjelenő kétszikűek közül sok a gyógynövény. Most szépen virágoznak és a taposást is jól bírják. A 03.06 -án készült fényképen látható tyúkhúrból salátát, a pitypangból gyógyteát is készíthetünk.

Forrás: Zsigó György – NAK