Mezőgazdaság
Tájékoztatás 2024. évi monitoring adatszolgáltatási kötelezettségről
A MÁK közleménye a 2024. évi monitoring adatszolgáltatási kötelezettségről
Felhívjuk a Tisztelt Kedvezményezettek figyelmét, hogy a 2023-2027. évek közötti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási időszakra vonatkozóan, amely a KAP Stratégiai Terv alapján valósul meg, az Európai Bizottság új jelentési és értékelési struktúrát határozott meg, amely keretében olyan adatokat kell megadnia a tagállamnak, amelyeket eddig a Kifizető Ügynökség nem gyűjtött.
Az új jelentési és értékelési struktúra célja, hogy be lehessen mutatni a szakpolitika végrehajtásában elért előrehaladást és értékelni lehessen a végrehajtás hatását és hatékonyságát. A KAP Stratégiai Tervvel kapcsolatos jelentéstétel, monitoring és értékelés elvégzése az Európai Parlament és a Tanács 2021/2115 (EU) rendelete, továbbá az Európai Bizottság 2022/1475 (EU) végrehajtási rendelete alapján történik. A monitoring adatok gyűjtésére a 2022. évi LXV. törvény adja a felhatalmazást.
Az adatszolgáltatási kötelezettség minden Kedvezményezettre kiterjed, aki kérelmet nyújt be a Kincstárhoz.
Az adatszolgáltatás teljesítése kötelező a kérelembenyújtást megelőzően, amennyiben adott évre vonatkozóan még nem történt adatszolgáltatás.
A jelentések és monitoring adatigények teljesítése érdekében a kedvezményezetteknek 2024. március 20. napjától az alábbi adatokat szükséges megadnia a Magyar Államkincstár www.mvh.allamkincstar.gov.hu weboldalán az E-Ügyintézés / Kedvezményezetti nyilvántartási ügyek / Kedvezményezetti monitoring adatbekérő menüponton keresztül:
1. Kedvezményezett neme:
a. Természetes személyek esetén: férfi/nő
Ebben a mezőben a kedvezményezett nemére (férfi/nő) vonatkozó információt kell megadni.
b. Nem természetes személy esetén: férfi/nő/egyenlő arányú
Ebben a mezőben a kedvezményezett (nem természetes személy) nemére (férfi/nő/egyenlő arányú) vonatkozó információt kell megadni.
Nem természetes személyek esetében a fő irányító/döntéshozó nemét szükséges megadni. Fő irányító alatt az a személy értendő, aki a folytatott tevékenységek vonatkozásában döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, illetve rendelkezik a tevékenységből származó haszon felett, valamint viseli az abból származó pénzügyi kockázatot. Megadható „egyenlő arányú” kategória is, abban az esetben, ha a döntéshozatali jogkör megoszlása kiegyenlített a férfi és női vezetők között.
2. Végzettség: gyakorlati tapasztalat/alapfokú/középfokú/felsőfokú
Ebben a mezőben a mezőgazdasági termelő esetében a legmagasabb mezőgazdasági végzettséget ennek hiányában tapasztalatot, nem mezőgazdasági tevékenység (pl. élelmiszeripar) esetén a legmagasabb szakirányú végzettséget (pl. élelmiszermérnök) szükséges megadni.
A gazdaság irányítójának legmagasabb mezőgazdasági képzettsége vagy tapasztalata: az iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül ténylegesen megszerzett legmagasabb mezőgazdasági végzettség, amelynek a szintje lehet:
– gyakorlati tapasztalat:
- gazdaságban végzett, többéves gyakorlati munka során szerzett tapasztalat.
– alapfokú végzettség:
- arany- és ezüstkalászos gazdaképző, vagy egyéb mezőgazdasági tanfolyam.
– középfokú végzettség:
- az állategészségügyi, állattenyésztő, általános mezőgazdasági, baromfitenyésztő, belovagló, borász, lovastúra-vezető, erdészeti, erdőgazdasági, vadgazdálkodási, mezőgazdasági-gimnáziumi, gyümölcstermesztő kertész, méhész, mezőgazdasági gépész, növénytermelő-növényvédő gépész, öntözéses növénytermesztő gépész, sertéstenyésztő, szarvasmarha-tenyésztő, szőlőtermesztő, zöldségtermelő, mezőgazdasági szakon szerzett érettségi (képesítő) bizonyítvánnyal, illetve szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők.
- itt kell jelenteni a mezőgazdasági szakmunkásokat, technikusokat, szaktechnikusokat is.
– felsőfokú:
- mezőgazdasági egyetemi, főiskolai, mezőgazdasági akadémiai, állatorvosi, erdőmérnöki (üzemmérnöki) oklevéllel, diplomával rendelkezik.
- a felsőfokú mezőgazdasági technikumot végzetteket is ide kell sorolni.
3. Tevékenységi kör: A fő tevékenységi kört a legutóbbi évre vonatkozó árbevétel alapján szükséges kiválasztani, a listából egy darab tevékenységi kör választható. A gazdaság akkor tekinthető szakosodottnak, amennyiben az egyik tevékenység árbevételből való részesedése eléri a kétharmadot (pl. tejtermelés). Ha nincs ilyen tevékenység (diverzifikált a gazdaság), akkor a vegyes kategóriák egyikét kell választani (pl. szántóföldi növények termesztése és tejtermelés vegyesen). A tevékenységi körök a Bizottság 2015/220 végrehajtási rendelete alapján kerültek meghatározásra. A tevékenységi körök listája és a választást megkönnyítő hierarchia a mellékelt Excelben elérhető.
Forrás: MÁK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.