Az antimikrobiális rezisztencia terjedése napjaink egyik legfontosabb állat- és humánegészségügyi kérdésköre.

Fotó: Pixabay

De mit is jelent mindez?

Életünk minden pillanatában baktériumok sokasága vesz körül bennünket, melyeknek csak töredéke jelent ránk veszélyt. A kórokozó baktériumok jelentős részét ráadásul immunrendszerünk képes önállóan legyőzni, számos esetben azonban – főleg legyengült immunrendszer esetében – megbetegedést okozhatnak. A kialakuló megbetegedésre évtizedeken át – ember és állat esetén egyaránt, gyakran akár megelőzés céljából is – antibiotikum kúrával feleltünk. A nagy mennyiségben felhasznált antibiotikumok azonban szelekciós nyomást helyeznek a mikroorganizmusokra, így a kórokozók egy része a hatóanyagokkal szemben ellenállóvá vált. Mindez pedig azt jelenti, hogy hosszútávon képtelenné válhatunk ezeknek a megbetegedéseknek a legyőzésére.

A rezisztens baktériumtörzsek kialakulásához és terjedéséhez mind a humán-, mind az állategészségügyben alkalmazott antibiotikum-felhasználás hozzájárul, fontos azonban megjegyezni, hogy a haszonállattartó telepek antibiotikum felhasználása jelentős, tehát ezeken a helyszíneken a folyamat gyorsabban, koncentráltabban mehet végbe és azt is látnunk kell, hogy a táplálékláncba bekerülő, illetve a környezetbe kikerülő hatóanyagok a folyamat meghatározó mozgatórugói. A telepek folyamatos felmérése mindezek miatt elengedhetetlen, hiszen, ha a tendencia nem változik, az elkövetkező 30 évben, a világ társadalmának vezető halálozási okává válnak a rezisztens baktériumok által okozott megbetegedések.

Következésképpen, a humán- és állategészségügy nem elválasztható (Egy Egészség elv), ezért is kap kiemelt szerepet az Állatorvostudományi Egyetem kutatásai közt Dr. Kerek Ádám, Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) elnök – Nagylétszámú baromfiállományokból izolált Escherichia coli törzsek kiterjedt spektrumú ß-laktamáz (ESBL) termelésének felmérése Magyarországon című – kutatása, mely a magyarországi házityúk és pulyka állományok kommenzalista Escherichia coli törzseinek antibakteriális érzékenységének felmérését vette fókuszába.

Laboratóriumi vizsgálataik során összesen 420 előszűrésen átesett baktériumtörzs hat közegészségügyi szempontból jelentős hatóanyagra történő vizsgálatát végezték el. Az eredmények alapján az izolátumok közel 80%-os rezisztenciát mutattak aminoglikozid hatóanyagokra, Az Clinical Laboratory Standard Institute (CLSI) irányelvei szerint végzett vizsgálat eredményei alapján a törzsek 14%-a esetén feltételezhető fenotípusosan az ESBL termelés.A 420 baktériumtörzs 99%-a bizonyult multirezisztens törzsnek (MDR), 112 esetben (27%) kiterjedt gyógyszerrezisztencia (XDR), míg 15 baktériumtörzs esetében (4%) pánrezisztencia (PDR) feltételezhető az eredmények alapján.

Összességében elmondhatjuk, hogy a vizsgált állományokban a multirezisztens törzsek aránya aggodalomra ad okot, de önmagában az ESBL termelő törzsek jelenléte komoly állat- és közegészségügyi aggályokat vet fel, melyekre további kutatásaink során kívánunk megoldást keresni.

A kiváló minőségű, biztonságos élelmiszerek iránti igény növekedésével Egyetemünk, hazánk egyetlen állatorvosképző intézményeként kulcsszereppel bír, a kutatói-oktatói utánpótlás során ezért elkötelezettek vagyunk mind kutatás-fejlesztési-innovációs, mint gyakorlatorientált felsőfokú képzési kapacitás biztosításában. Törekvéseink maximálisan illeszkednek Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének B komponenséhez (magasan képzett, versenyképes munkaerő), valamint vizsgálataink illeszkednek az Állatorvostudományi Egyetem konzorciumvezetésével létrejött Nemzeti Laboratórium célkitűzéseibe, hiszen az antibiotikum rezisztencia kérdése nem csak népegészségügyi, de nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű. Az Egy Egészség elv jegyében ezért az ÁTE kiemelten foglalkozik a fertőző betegségek megelőzésével, gyors és hatékony felismerésével és gyógykezelésével.

A projekt a Fertőző Állatbetegségek, Antimikrobiális Rezisztencia, Állatorvosi Közegészségügy és Élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratóriuma égisze alatt került kivitelezésre. A projekt vezetője: Dr. Jerzsele Ákos, tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Gyógyszertani és Méregtani Tanszék tanszékvezetője, az antimikrobiális rezisztencia állat- és közegészségügyi aspektusainak elemzése Nemzeti Laboratórium alprojekt vezetője.

Forrás: Állatorvostudományi Egyetem