Június 8-án, Medárd napján, juhásztalálkozót szerveztek Szerbiában, Vajdaságban, vagy ahogy szokták még mondani, Délvidéken, a Magyarkanizsához tartozó Ilonafalun. Kevesen tudják, de Szegedtől bakugrásnyira délre, szinte itt Szeged alatt, a határ túloldalán, a Magyarkanizsához tartozó Kapitány-réten, valamint a településeken, amelyek körbe veszik ezt a hatalmas természetvédelmi területet, közel 10 000 birkát tartanak, s ebből, csak Ilonafalun 3000 juhot terelnek a pásztorok – tájékoztatta az Agro Jager News-t Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere.
Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa és további 12 település polgármestere.
A hétvégén juhásztalálkozót szerveztek Magyarkanizsa-Ilonafalun. Magyarkanizsát elérhetjük közúton, de Szegedről akár le is lehet csurogni a Tiszán, hiszen alighogy elhagyjuk a magyar határt, már csaknem Magyarkanizsa következik. Kedves, tiszta, rendezett település – mesél Fejsztámer Róbert lapunknak, amelyhez a szerbiai közigazgatás rendszere szerint összesen 13 települést rendelt. Így Adorján, Ilonafalu, Velebit, Oromhegyes, Orom, Tóthfalu, Újfalu, Völgyes, Kispiac, Kishomok, Martonos és Horgos tartozik hozzá.
Komoly tudomány ma is a birkanyírás.
A kicsivel több, mint tucatnyi településen Fejsztámer Róbert mindösszesen 20 000 embert képvisel. Hozzátette, hogy a juhásztalálkozó ebből a vonatkozásból is fontos, hiszen a körülöttünk lévő települések lakói alapvetően mezőgazdasággal foglalkoznak és a megélhetés vonatkozásából ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság aránya a térségben eléri a 70%-ot.
Gyerekek táncolnak, akik mindig nagyon készülnek a fellépésre.
Ez egyben létjogosultságot is ad az efféle találkozóknak, hiszen a tradicionális, a hagyományőrző programok nem egy letűnt kort mutatnak be, hanem ablakot nyitnak arra a világra, amely fontos az itt élő családoknak. A pásztorkodás vonatkozásában ám nem mehetünk el amellett, hogy a Kapitány-rét és a körülötte lévő táj kultúrállapotát, ezt a hatalmas természetvédelmi területet ápolja és karbantartja benne az ember és állat. Ez a terület olyan jelentős természetvédelmi terület, hogy az ipari beruházásoktól a szerbiai kormány védi. Ma hagyományos, extenzív állattartással olyan jó minőségű bárányt, juhot lehet rajta nevelni, amely rendkívül keresett a lakosság körében és az export számára is jelentős. A magyar és a szerb konyhakultúra keveredett és a birkát minden nép felhasználja.
Ilonafalura Belgrádból is ellátogattak, balról Fejsztámer Róbert polgármester.
Ezt láthatta, aki kilátogatott Ilonafalura, mert a nyársakon előkészített, pácolt, sülő bárány mellett bográcsokban is főtt hol a paprikás, hol pedig a pörkölt és komoly fejtörést okozott a zsűrinek is, akik ízlelgették, kóstolgatták a különféle ételeket. Persze a zsűrit nem lehetett félrevinni, mert nemcsak a bográcsokhoz értettek, hanem ismerik ám a juhászokat, a csikósokat is és sok mókás pillanatot élhetett meg az, aki végig kísérte őket vagy egyáltalán részt vett a találkozón.
A tűző napon sül az igazi jó bárány, csak legyen aki mellette áll!
Fejsztámer Róbert kiemelte, hogy a biotermékek keletje egyre nagyobb. A szerbiai ember tudja, mit jelent ez. Szerbiában a bio azt jelenti, hogy hagyományos, hogy tradíciós. Azt jelenti, hogy olyan, amit a mostani idősek, gyerekként a nagyszüleik házánál kóstoltak, ettek. Ezt el kell nekik hinni, viszont látni kell azt is, hogy ezt a minőséget nem lehet óriási volumenben előállítani.
Megannyi bográcsban főtt a birka Ilonafalun.
Ez a minőség, amit mind állati termékben, mind zöldség, gyümölcsben, friss fogyasztásra szánt élelmiszerben képes a terület megteremteni, jó lehetőség lesz arra, hogy termelőink kilépjenek vele az Európai Unió piacára. Ez olyan minőség, amire méltán lehet Szerbia büszke. A szerbiai termékek ismerten jó minőségűek. A szerbiai emberek ezért és sok más, az életüket megkönnyítő lehetőségek miatt az európai uniós csatlakozást is várakozással figyelik. Ma ugyanis Szerbia szigetszerűen, ha úgy vesszük, az európai gazdasági térségen kívül esik, s mind az áru, mind a szolgáltatás és mind a munkaerő vonatkozásában hátráltatott, miközben körülötte Bulgária, Románia, Horvátország és Magyarország európai uniós tag. Ez leginkább itt, a határok mentén érezhető, hiszen előfordul, hogy nehezen lehet átjutni nekünk is a határon, amit a szerb és a magyar kormány úgy tudott kicsit enyhíteni, hogy kishatár-átkelőket létesített, amelyet csakis a szerbiai és a magyar állampolgárok vehetnek igénybe. Egy, közülük, itt Röszke-Horgos között, este 11 óráig tart nyitva, amely a két ország között ingázók, munkavállalók, egyetemisták életét könnyíti meg.
Megbízható autót keres? Akkor Ön a Szeged melletti Doma Autót keresi! Kattintson a képre vagy hívja Csúcs Gábort, a +36303233852-as telefonszámon.
Szerbia és Magyarország külpolitikai kapcsolatai történelmi eredményeket értek el, a mögöttük álló tíz évben. Számunkra, magyaroknak is fontos, hogy Szerbia északi területein, a Vajdaság lakossága megmaradjon. A mezőgazdaság ma is olyan ágazat, amelyet akkor lehet művelni, ha ott is élnek a családok és ebből az is látszik, hogy szükség van a fiatalokra, akik amellett, hogy tanulják is az agrártudományokat, a földdel, a jószággal való bánásmódot eltanulják szüleiktől, nagyszüleiktől. Sok évtizedes gyakorlat az is, hogy az itt élő fiatalok szívesen tanultak Hódmezővásárhelyen, a Mezőgazdasági Karon. Persze Újvidéken is kiváló egyetemet találhatunk, ahol ma már Ristic professzor által vezetett vadászati szak is kiemelkedik.
A hímzésnek, varrásnak nagy divatja van a Délvidéken.
A gasztrokultúra így szervesen összekapcsolódik a vidékkel. A Tisza-partján a hal ételek, továbbá a birkából készült ételek, a gyümölcsök, a borok, a szőlészetek az igazi vonzereje ennek a vidéknek. Itt nincsenek hegyek, medve, farkas, de vendégszerető nép él itt. A magyar konyha keveredett a szerb konyhával, a balkáni vendégszeretettel, és ez meghatározza akár egy rövid, délutáni, vagy egy-két napos kirándulásainkat is. Innen le Újvidékig alföldi tájon járhatunk, ahol izgalmas vadvizeket lehet vallatni.
Ha paprika, akkor a magyarkanizsai Dukai! A képen Dukai Ádám és prémium minőségű fűszerpaprikája.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy a vadászat szerelmesei az őzbaktól, egészen a fürj vadászatáig nemcsak Magyarországról, hanem Európából is idelátogatnak, közvetlenül Szeged alá, Szerbiába, Vajdaságba, vagy ahogy sokan emlegetik, a Délvidékre.
Megannyi értékes díjat vehettek át a résztvevők az Ilonafalun megrendezett juhásztalálkozón.
A juhásztalálkozó másik érdekessége az volt, hogy a zsűri érmet adományozott a legfiatalabb résztvevőknek, a legidősebb bográcsosnak és szinte mindenki kapott valami emléklapot, aki teljesítményével hozzátett ehhez a találkozóhoz. A zsűri számára így komoly feladat volt, hogy felvállalta a sütemények bírálását is, sós és édes kategóriában s annyi díjat osztottak ki Medárd napján, hogy beszélték, június 8-án éremeső hullott Ilonafalun. Ezt már csak az esti eső tudta fokozni, amelynek itt most nagyon örültek, hiszen úgy tartja a népi megfigyelés: Ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik. Jó is, kell is az eső, miközben itt már megkezdték az őszi árpák betakarítását…
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
További fényképek: Fejsztámer Róbert polgármester
