Keressen minket

Mezőgazdaság

FAO: A klímaváltozás és az erdei termékek iránti igény egyre erősebb nyomás alá helyezik az erdőket

0

Elkészítették az erdők helyzetéről szóló 2024-es globális jelentést

0

Közzétéve:

0

Róma, 2024. július 22. – A klímaváltozás növeli az erdők kitettségét a különböző stresszoroknak, mint az erdőtüzek vagy a kártevők – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új kiadványában, ami egyúttal az innováció fontosságára hívja fel a figyelmet a fenntartható erdőgazdálkodás elérésében.

Fotó: FAO

A világ erdeinek állapota 2024-es jelentés az innovációról az erdőgazdálkodásban a fenntarthatóbb jövő érdekében kiadvány a FAO római központjában zajló Erdészeti Bizottsági ülés első napján került bemutatásra. A bizottság a FAO legmagasabb szintű erdőkkel foglalkozó szerve, amely a legfontosabb szakpolitikai és szakmai ügyek azonosításával és azok megoldásaival foglalkozik.

A kiadvány szerint bizonyítékokkal alátámasztható az az állítás, hogy a klímaváltozás hatására az erdők kitettsége az erdőtüzeknek és kártevőknek nőtt.

Az erdőtüzek intenzitása és gyakorisága is emelkedik – korábban érintetlen területeket is sújtva –, ami a tavalyi év során mintegy 6 687 megatonna szén-dioxidot juttatott a légkörbe. A boreális erdőtüzek ezt megelőzően is a globális széndioxid-kibocsátás 10%-ért voltak felelősek, ám 2021-ben – főleg a hosszú, aszályos időszak miatti súlyosabb tűzesetek okán – ezen erdőtüzek új rekordot döntöttek, az erdőtüzek számlájára írható kibocsátások negyedét okozva.

A klímaváltozás miatt az erdők érzékenyebbek az invazív fajok támadására, ezáltal a rovarok, kártevők és betegségek a fák növekedését és túlélését is veszélybe sodorják. A fenyőfa fonalférge eddig is jelentős károkat okozott Ázsia egyes országainak őshonos fáiban, míg 2027-ig Észak-Amerika bizonyos részei is várhatóan súlyos károkat fog elszenvedni.

A fakitermelés eközben rekordszinten dübörög. A járvány alatt valamelyest bezuhant a szektor, ám azóta a termelés újra elérte az évi 4 milliárd köbmétert.

Mintegy 6 milliárd ember használ faanyagnak nem minősülő erdészeti termékeket és a világ rászoruló lakosságának 70%-a él erdei javakkal a táplálkozás, orvosság, energia, jövedelem és egyéb célok biztosítására. Becslések szerint a fanyersanyag iránti globális kereslet akár 49%-kal is nőhet 2020 és 2050 között.

Mindezen kihívások mellett a FAO kiadvány amellett érvel, hogy az innováció révén az erdőgazdálkodásban kulcsfontosságú lépést tehetünk a fenntartható fejlődési célok megvalósítása felé.

„A FAO elismeri, hogy a tudomány és innováció fontos elemei az erdészeti alapú megoldásoknak” – írta a FAO főigazgatója, Csü Tong-jü a jelentés előszavában. „Az erdők állapotáról szóló jelentés ezen kiadása fontos tudással szolgál Szervezetünknek a bevált innovációk terjesztéséhez a szektorban. Hiszem, hogy a FAO tagországai és más partnerek is segítséget kapnak általa a felelős, befogadó és kulcsfontosságú újítások bevezetéséhez az erdőgazdálkodásban, erősítve az agrár-élelmezési rendszerek fenntarthatóságát és ellenálló képességét, hozzájárulva egy jobb jövőhöz mindenki számára.”

 További részletek itt olvashatók.

Forrás: FAO

0

Mezőgazdaság

Továbbra is magas a búza ára

+1

Az AKI cikket közölt az étkezési búza árakról:

+1

Published

on

+1

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) januári előrevetítésében az előző szezonét 1 millió tonnával meghaladó, 796 millió tonna globális búzatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évre vonatkozóan. A várható felhasználás 805 millió tonnára tehető. A termény zárókészlete 265 millió tonna (–3 százalék) lehet a 2024/2025. gazdasági év végén. A Tallage francia piacelemző vállalat januári tájékoztatása szerint 21,6 millió hektárról (+6 százalék) arathatnak őszi búzát az EU-ban a 2025/2026. évi szezonban. Helyenként a sok csapadék hátráltatta a búza vetését, így a nyugat-európai tagországokban egyes táblákon későn került a földbe a vetőmag. Ennek ellenére a növények jó állapotban voltak január elején, bár Franciaországban, Németországban és a Benelux államokban túl magas volt a talajok nedvességtartalma.

Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában az esők újbóli megjelenése javított a vetések állapotán. Az EU legészakibb részein jelentősen lecsökkent a hőmérséklet, de nem hatott kedvezőtlenül a növényekre. A többi tagországban, különösen Kelet-Európában, az év eleji időjárás enyhe volt. Franciaországban a növények által elfoglalt terület 4,7 millió hektárra (+11 százalék), Németországban pedig 2,8 millió hektárra (+10 százalék) bővülhet az idén. Lengyelországban 2,4 millió hektáron (+1 százalék) került a földbe a vetőmag 2024 őszén. Romániában 2,3 millió hektárra (+3 százalék) emelkedett a búzaterület.

Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 90,4 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 38 százalékkal haladta meg. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza márciusi jegyzése 197–216 dollár/tonna tartományban mozgott január 27. és február 7. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén
(Euronext/MATIF) a termény márciusi jegyzése 225–235 euró/tonna között alakult.

Forrás: AKI

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?

+1

Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele

+1

Published

on

+1

A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).

A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.

1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK

A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).

2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK 

Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.

A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.

 

Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Elérhetőek az elmúlt két év légi növényvédelem hatósági ellenőrzéseinek eredményei

+1

A NÉBIH cikket közölt a hatósági ellenőrzések eredményeiről

+1

Published

on

+1

A Nébih honlapján már elérhető a légi növényvédelem hatósági felügyeletével kapcsolatos adattábla. Az összefoglaló a légi úton történő permetezések számáról, kockázatáról, a kezeléseken felmerülő esetleges problémákról, továbbá a hatósági eljárások eredményeiről nyújt tájékoztatást az elmúlt két év vonatkozásában.

Fotó: NÉBIH

Az összefoglalóból látható, hogy egyre nagyobb területen végeznek drónnal növényvédelmi tevékenységet hazánkban. A felhasználók ismereteinek bővítése, a szabályok rendszeres ismétlése azonban továbbra is fontos, a bejelentési kötelezettségnek ugyanis sokan nem tesznek eleget.

A légi permetezések ellenőrzése nagyon fontos, mert csak ezáltal biztosítható a légi növényvédelem emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. A hatósági kontroll hozzájárul az okszerű légi növényvédelem fenntartásához, amely így a jövőben is gyors és hasznos eszköze lehet a növényi károsítók elleni hatékony fellépésnek.

Az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalta össze vármegyei bontásban a Nébih. Az összesítésből látható, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.

A légi növényvédelmet hazánkban csak különösen indokolt esetben engedélyezi a hatóság. Ezek közé tartozhat például, ha egyéb növényvédelmi módszerrel nem hárítható el eredményesen a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető körülmény, vagy ha a földi kijuttatással szemben a levegőből történő védekezésnek kisebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatása.

Alapvető, hogy hazánkban légi permetezés – az indokoltság megléte esetén – egyedi kérelem alapján végezhető, számos előírás* teljes körű betartása mellett. Többek között az előzetes bejelentés során kijuttatási tervet kell benyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának. Mindez a zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel), valamint a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkozik.

Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény szerepel. További követelmény, hogy drónnal történő védekezéshez a készítménynek rendelkeznie kell kifejezetten drónnal történő kijuttatásra vonatkozó engedéllyel, azaz önmagában a légi vagy a földi kijuttatásra meglévő engedély nem elegendő.

A tápanyag-gazdálkodási célú mezőgazdasági repüléshez valamennyi légi kijuttatásra is alkalmas termésnövelő anyag felhasználható, ehhez nem szükséges külön engedélyokirati vagy CE tanúsítványi felhatalmazás. Ugyanakkor a tevékenységet minden esetben be kell jelenteni a hatóságok felé.

Forrás: NÉBIH

+1
Tovább olvasom