A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szeptember 16-tól Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat.

Fotó: NÉBIH

A Tűz Időjárási Index alapján az éghető könnyű biomassza országszerte átnedvesedett annyira, hogy az már tűzveszélyt nem okoz. Erre való tekintettel a Nébih, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) egyetértésével, a még tűzgyújtási tilalommal érintett alföldi vármegyékben is visszavonja rendelkezését.

Az intézkedéssel holnaptól Magyarország teljes területén engedélyezett a tűzgyújtás, a jogszabályi előírások betartása mellett. Erdőben csak a kijelölt tűzrakóhelyeken szabad tüzet rakni, melynek szabályairól a www.erdotuz.hu oldalon olvashatnak további információkat az érdeklődők.

Forrás: NÉBIH

A nyár folyamán több bejelentés érkezett Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből az elszaporodó és jelentős károkat okozó olaszsáskáról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). Az elmúlt két év meleg időjárása nagyban kedvezett a sáskák szaporodásának, és várhatóan a következő évben is növekedni fog a faj népessége.

Fotó: Dobos Zsolt – NÉBIH

Idén július második felében először Bács-Kiskun vármegye déli részén, Balotaszállás határában észleltek szokatlanul nagy sáskakártételt a termelők. Ezt követően augusztus elején, Csongrád-Csanád vármegyei termelők is jelezték a hatóságnak a sáskák okozta nagymértékű károsítást. Többek között egy üllési, 2,5 hektáros termőre forduló homoktövis ültetvény érőfélben lévő termését károsították 100%-ban a rovarok, amit a kormányhivatal helyszíni szemléje is megerősített. A termelő elmondása szerint, a több alkalommal végzett rovarölő szeres védekezés ellenére, a permetezést követő napon újabb „sáskainváziót” figyelt meg. Emellett több gazdálkodó is arról számolt be, hogy a sáskák a burgonya, a karfiol, a kukorica és a lucerna kultúrákban ugyancsak 100%-os kárt okoztak.

A Csongrád-Csanád vármegyei Pusztamérges és Öttömös térségében szintén fokozódó sáskakártételről nyilatkoztak a termelők. Mindkét településen 20% körüli kártételt okoztak a rovarok, előbbi településen a betakarítás alatt álló sárgarépa táblán, míg Öttömösön a tökfélékben. Pusztamérgesen egy spárgaállomány lombozatát is teljesen lerágták, kizárólag a növény vastag szárait meghagyva. Dacára az elvégzett permetezéseknek, a kártétel 10% körüli volt.

Az idei, csak úgy, mint az elmúlt két év időjárása a sáskák számára kedvezőnek bizonyult, és nagy mértékben hozzájárult több egyenesszárnyú faj, köztük az olaszsáska felszaporodásához. 2024 júliusa ráadásul a hazai meteorológiai megfigyelések kezdete (1901) óta a legmelegebb, valamint a 7. legszárazabb hónap volt. Az idei augusztus pedig a második legmelegebb hónap lett 1901 óta. Mindez „kedvezett” az olaszsáska felszaporodásának a két, aszállyal leginkább sújtott vármegye, azaz Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád homokterületein. A következő évben a sáskanépesség további növekedésével és a kártételi terület kiterjedésével lehet számolni.

Az olaszsáska (Calliptamus italicus) főbb jellemzőiről alábbi cikkünkben olvashatnak.

Forrás: NÉBIH

A Közös Agrárpolitika keretei között működő támogatási rendszer egyszerűsítése kiemelten fontos az európai mezőgazdaság jövője szempontjából – mondta Feldman Zsolt szerdán, az uniós Közös Agrárpolitika-főigazgatók budapesti ülésén. A mostani találkozó középpontjába a Közös Agrárpolitika egyszerűsítését helyezte a magyar elnökség. Az uniós agrárminiszterek keddi informális ülése egyértelműen amellett foglalt állást, hogy mivel az európai gazdálkodóknak nehéz a szektort érintő kihívásoknak megfelelni ebben a bonyolult és szigorú uniós szabályozási környezetben, ezért annak megváltoztatására van szükség, és ebben fontos szerepe van a tagállamok agrártámogatási rendszer működtetéséért felelős vezetői, szakértői tapasztalatainak és munkájának.

A gazdatámogatás egyszerűsítéséről tárgyaltak a Közös Agrárpolitika-főigazgatók Budapesten © Hungarian presidency

Ennek érdekében a tagállami stratégiai terveknek valóban stratégiainak kell lenniük, tartalmukat egyszerűsíteni, míg módosításukat gyorsítani kell.

A Turbucz család Magyarországon, a Békés vármegyei Zsadányban gazdálkodik. A kis-, és közepes agrárvállalkozások támogatása azonban nemcsak Magyarországot, hanem ez EU összes tagállamát érinti. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Magyarországon a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretei között közel 5300 milliárd forint felhasználása történik meg 2023-2027 között. Ebből a 2900 milliárd forintnyi agrár- és vidékfejlesztési támogatás 52 százalékát gazdaságfejlesztésre, 36 százalékát a környezeti és éghajlati célok elérésére fordítja a magyar kormányzat. Feldman Zsolt ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, meg kell tartani a mezőgazdasági ágazat zöld átálláshoz való hozzájárulását, azonban ebben a folyamatban érdekeltté kell tenni a gazdálkodókat.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervek végrehajtása sikeres, és összhangban van az előzetes tervekkel – hangsúlyozta Christina Borchmann, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának Közös Agrárpolitikáért felelős igazgatója. Hozzátette, az éves teljesítménybeszámolók mindegyik tagállamtól megérkeztek a jogszabályi határidőig, és ezeket egytől egyig elfogadták, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervek módosítási javaslatai közül pedig 17-et már jóváhagyott a Bizottság.

Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége