Mezőgazdaság
A nyári aszály- és árvízkárok kezelésére is meg kell nyitni az uniós mezőgazdasági válságtartalékot
A nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására kérték Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát
Nagy István arra kérte Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát, hogy a nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a termelők számára. Egy mostani körben az év korábbi szakaszában – tavasszal és kora nyáron – bekövetkezett mezőgazdasági károk kapcsán nyújt segítséget az Európai Unió több tagállamának gazdálkodói számára.

Fotó: AM
Az Európai Bizottság hétfőn csaknem 120 millió euró pénzügyi támogatást javasolt Bulgária, Németország, Észtország, Olaszország és Románia számára a tavasszal és kora nyáron bekövetkezett mezőgazdasági káraik enyhítése érdekében. A hónapokkal ezelőtt benyújtott kéréseket követően most születik a források biztosításáról döntés az érintettek számára. Hazánkban a júliusi-augusztusi aszály okozott komoly nehézséget a gazdálkodóknak, így a szeptember közepére közel végleges aszálykárok ismeretében Nagy István agrárminiszter arra kérte a Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztost, hogy a nyári aszály és a mostani árvíz okozta károk kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a gazdálkodók számára. A jelenlegi helyzetben a gazdáknak minden hazai és uniós támogatást meg kell adni.
Az elmúlt években tudatosan erősítettük azt a hazai eszközrendszert, amely a természeti kockázatok okozta károk utólagos kezelésére szolgálnak. Állami, termelői és uniós forrásból a kárenyhítési alap 35 milliárd forintos szintig pénzügyileg már feltöltésre került, a termelők pedig idén 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, melyhez díjtámogatás kapcsolódik.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Január 31-ig kell rögzíteni a tavalyi adatokat a Nébih elektronikus permetezési napló felületén
A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezelések rögzítése legkésőbb 2026. január 31-ig tehető meg.
A növényvédelmi kezelések nyilvántartására és adatszolgáltatására vonatkozó előírásoknak megfelelően, a gazdálkodóknak továbbra is jogszabályi kötelezettsége az adatszolgáltatási feladatok határidőre való teljesítése. Az adatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus Gazdálkodási Napló rendszerébe (eGN) kell feltölteni. A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezelések rögzítése legkésőbb 2026. január 31-ig tehető meg. A Nébih a feltöltött adatokat automatikusan továbbítja a Magyar Államkincstár (MÁK) felé.

Fotó: NÉBIH
A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezeléseket legkésőbb 2026. január 31-ig szükséges rögzíteni az elektronikus felületen. Ez az adatszolgáltatási határidő – valamennyi támogatási programban való részvételtől függetlenül – minden gazdálkodóra vonatkozik.
Fontos hangsúlyozni, hogy a permetezési adatokat elegendő kizárólag a Nébih elektronikus rendszerében rögzíteni. Nem szükséges a MÁK felületén is adatot szolgáltatni a növényvédelmi kezelésekről annak, aki az eGN felületen eleget tesz ezen kötelezettségnek. A Nébih a feltöltött adatokat automatikusan továbbítja a MÁK részére.
A hivatal felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a hatályos rendelet ⃰ alapján a permetezési adatok feltöltése kötelező. Az adatszolgáltatás elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén növényvédelmi bírság szabható ki. A gazdálkodóknak kiemelten fontos a határidők betartása és az adatok pontos rögzítése a jogszabályi megfelelés és az esetleges szankciók elkerülése érdekében.
Kapcsolódó jogszabály:
⃰43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Több mint 2900 milliárd forint jutott el a gazdákhoz az új agrártámogatási ciklusban
A rendelkezésre álló 3150 milliárd forintos keretösszegből már csaknem 2900 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg a gazdálkodók számára.
A magyar agrárium tavaly is bizonyította a kitartását: a gazdálkodók minden nehézség ellenére folyamatosan helytálltak, és ehhez a kiszámítható, jól tervezett agrártámogatási háttér is hozzájárult – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Mezőgazdaság
A Balaton jegén tükröződött a sarki fény
Az Aurora Borealis fénye még a magyar tenger jegét is megvilágította.
Olyan erős geomágneses vihar érte el a Földet hétfő este, hogy az Aurora Borealis fénye még a magyar tenger jegét is megvilágította.
A hét első napjának estéjén egy G4-es besorolású geomágneses vihar érte el bolygónkat. A Napból kiszakadt, töltött részecskékből álló plazmafelhő nagy sebességgel jutott el a Földig, melynek részecskéi be is léptek a magnetoszférába. A szakemberek G4-es erősségű viharra adtak ki figyelmeztetést, ami az ötfokozatú skálán a „súlyos” kategóriát jelenti.

Fotó: Pixabay
A sarki fény ennek megfelelően hazánk egén is megjelent, bár csak onnan látszik, ahol nem borult az ég, illetve nem borította be köd a tájat.
A Balaton déli partján viszont több kameránk is megörökítette ezt a nem mindennapi jelenséget. Az Aurora Borealis nemcsak pirosas-vöröses-lilás színben ragyogta be az elmúlt pár órát, hanem a zöldes árnyalatok is megjelentek, ami szintén azt jelzi, hogy nagyon erős geomágneses vihar érte el a Földet, így már a légkör alacsonyabb rétegében elhelyezkedő oxigén atomok is gerjesztődnek a Napból érkező töltött részecskék hatására.
Webkameráink a Balaton déli partján pedig pazar felvételeket készítettek erről a rendkívül látványos fényjátékról.
Tudtad?
Míg a pirosas, rózsaszínes árnyalatok több mint 300 kilométeres magasságban alakulnak ki, addig a sarki fény zöld színe alacsonyabb, általában 100 és 300 kilométer közötti magasságban jön létre a Föld légkörében. Ez a szín akkor keletkezik, amikor az oxigén atomok kölcsönhatásba lépnek a Napból származó töltött részecskékkel. A zöld szín tehát a mostanihoz hasonló, nagyon erős geomágneses viharok esetén tud megjelenni hazánk égboltján.
Forrás: Időkép

