A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2024 elnevezésű, negyedik alkalommal rendezett eseményén a tárcavezető elmondta, hogy a jelenlegi támogatási időszakban az uniós forrásokhoz az EU-ban egyedülálló módon biztosított maximális, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás mellett összesen mintegy 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium.
Hangsúlyozta: a vidék településeinek gazdasága számára a legnagyobb húzóerőt az agrár- és vidékfejlesztési programok jelentik, a vidékfejlesztési támogatások pedig segítik a térségek és közösségek kiegyensúlyozott fejlesztését. Kiemelte: az idei második fél évben eddig megnyitott hat agrár-élelmiszer fókuszú beruházási pályázati felhívásra eddig több mint 1435 milliárd forint támogatási igény érkezett. Az elmúlt 14 év is azt mutatja, hogy érdemes az agráriumba tőkét, innovációt, tudást és munkaerőt fektetni – jelentette ki a miniszter.
Ismertetése szerint a területi termelékenység 126 százalékkal nőtt, amely az ötödik legjobb eredmény az EU tagországok közül, az ágazat jövedelmezősége az unióban a második legnagyobb ütemben, 121 százalékkal emelkedett. Tavaly 667 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, amely 55 százalékkal haladja meg a 2020-as értéket.
Az agrárium teljesítménye 2010 és 2023 között 32 százalékkal bővült, míg a 2004 és 2010 közötti időszakban 20 százalékkal csökkent. Hasonló folyamatok figyelhetők az élelmiszeriparban. A szektor a 2004 és 2010 közötti 16 százalékos teljesítménycsökkenés után 2010 és 2023 között 34 százalékkal növelte kibocsátását – ismertette.
Nagy István szerint a kormányzatnak segítenie kell az ágazati szereplőket, hogy megtalálják a megfelelő technológiákat, termékfajtákat, és termelői együttműködéseket alakítsanak ki, és ezzel a jövedelmezőbb, prémium termékek felé forduljanak. Ezt segíti, hogy a beruházási pályázatok döntő többsége a nagyobb hozzáadott értékű mezőgazdasági ágazatokhoz – az élelmiszer-feldolgozáshoz, állattartáshoz, kertészethez – kapcsolódik – emelte ki.
A foglalkoztatottág a vidék élhetőségének másik fontos pillére – mutatott rá. Az elmúlt 14 évben az országosan javuló foglalkoztatási környezet a vidéki térségekben élők munkaerőpiaci helyzetét is javította – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy minél több fiatalt szeretnének az agráriumba bevonni.
Hangsúlyozta: kiemelt agrárpolitikai cél a kis- és közepes gazdaságokra épülő, családi alapon működő mezőgazdasági modell fejlesztése. Mintegy 55 ezer családi gazdaság működik, a fogyasztók számára közvetlen élelmiszerértékesítést is végző kistermelők száma pedig négy és félszeresére, 23 ezerre nőtt 2010 óta. A kormány az elmúlt években 14 ezer kisgazdaságot támogatott mintegy 77 milliárd forint értékben – húzta alá.
Az uniós agrárpolitikáról szólva elmondta, hogy a kormány a KAP támogatás-elosztási rendszerének újragondolását és a “zöld intézkedések” optimalizálását javasolja. “Olyan gazdaközpontú, az európai hagyományokat tiszteletben tartó agrárpolitikát képzelünk el, amelyben elsődleges a gazdálkodók likviditásának megőrzése mellett az európai polgárok élelmezésbiztonsága” – mondta Nagy István.
