További információk e témában Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Boros Tibor méhész cikket írt a szilveszteri tűzijáték méhekre gyakorolt hatásáról.
Boros Tibor méhész cikket írt a szilveszteri tűzijáték méhekre gyakorolt hatásáról.
Többen írtatok azzal kapcsolatban, hogy a petárdázás és a tűzijátékozás ártalmas-e a méhekre? Nos, sajnos azt kell mondanom, hogy ahogyan minden állatot megzavar, úgy a méheket is. Sokan azt gondolják, hogy a méhek télen alszanak. Hát nem… A méhek egész évben gyűjtögetnek, készülnek a téli pihenőre. Ahogy beköszönt az ősz vége, nyugovóra térnek. Ez nem azt jelenti, hogy elalszanak, mint a maci, hanem azt, hogy a kaptárakban egy nagy fürtöt alkotnak. A fürt közepén tartózkodik a királynő, akit körülvesz a családja. A fürt közepét képesek a testükkel 25-30 fokra felfűteni, így védekezve a megfagyás ellen.
A kaptárban előfordul, hogy a hőmérséklet fagypont alá esik, ezért nagyon kell vigyázniuk egymásra. Nem tehetik meg, hogy aki belül van a melegben, nem törődik azzal, aki kívül tartózkodik. Ha a külső méhek átfáznak, helyet cserélnek a belsőkkel: a belsők kimennek a hidegbe, a külsők pedig bemennek a melegbe. Ezt a cserét addig folytatják, amíg a kaptáron kívüli hőmérséklet el nem éri a +15 °C-ot. Közben nagyon vigyázniuk kell arra, hogy megtartsák a fürt melegét, mert ha a fürt kihűl, az a méhcsalád számára a biztos halált jelenti.
Szilveszter estéjén nemcsak a 100 kg-os Beethovent (a kutyámat), kell kordában tartanom, nemcsak a malacokat, akik ki akarnak törni, és nemcsak a libákat, kacsákat, tyúkokat, akik a kerítésnek mennek, hanem aggódnom kell a méhcsaládjaim miatt is.
Miért? A szomszéd kivonul a családjával, hatalmas ordítozással elkezdik dobálni a tűzijátékokat és petárdákat. Ők örülnek annak, hogy szilveszter van, és azt gondolják, kötelezően örülni kell, közben nem törődnek azzal, hogy mekkora károkat okoznak másoknak az értelmetlen őrjöngésükkel.
A hatalmas hangokra felbomlik a nyugodtan telelő fürt élete. A méhek megijednek, és szétszélednek. A természetes ösztön működésbe lép: azt hiszik, veszélyben van a család biztonsága, és meg kell védeniük valamitől. Ezzel együtt megbomlik a fürt, az addig megtartott meleg elillan. Szép lassan minden méh átfázik, és nincs, akivel helyet cseréljenek, hogy felmelegedjenek. A 35-40 ezer méh megdermed és elpusztul.
Ezzel nemcsak egy méhcsalád vész oda, hanem a méhész munkája is, hiszen az ő bevétele a szakmájából, a méhészetből ered. Az anyagi kár egy méhcsalád esetében 35-50 ezer forint között mozoghat, de a méhek elvesztése felbecsülhetetlen kárt jelent. Mindez azért, mert 20-30 percig alkoholmámor közepette örülni kellett annak, hogy szilveszter van.
Természetesen ilyenkor a méhész anyagi veszteségét senki sem téríti meg: sem a petárdázó, sem a biztosító, sem más.
Röviden: hogyan hat a méhek életére a nagyzolási mánia? Vannak családok, akik buliznak szilveszter éjszaka, és vannak családok, akik azért rettegnek, hogy lesz-e bevételük a következő évben. De ugyanez történik a madarakkal: tömegével pusztulnak el, mert félelmükben a sötétben mindenbe beleütköznek. Ugyanez történik a kutyákkal, akik világgá mennek, és autók ütnek el őket. Ugyanez van a denevérekkel és más állatokkal is: félelem és rettegés közepette halnak meg.
De a lényeg megint a megszokott: senki és semmi nem számít, csak az, hogy egyes emberek jól szórakozzanak.
Kérlek, segíts egy megosztással, hátha megértik az emberek, miért káros a petárdázás és tűzijáték-durrogtatás!
Írta és fényképezte: Boros Tibor méhrajbefogó
Tavaly közel 585 milliárd forint forráshoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok.
Tavaly közel 585 milliárd forint forráshoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok, amely összeget európai uniós támogatások és az ezekhez kapcsolódó, kiemelkedően magas, 80 százalékos hazai társfinanszírozás biztosított. Ezen támogatások az agrárium versenyképességének növelését, a fenntartható gazdálkodás elősegítését és a vidék fejlesztését szolgálják.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára ismertette, hogy a támogatási területek közül a legnagyobb kifizetett összeg a záruló Vidékfejlesztési Program agrárberuházási felhívásaihoz kapcsolódott, összesen 264 milliárd forintot meghaladóan. A legnagyobb mértékű forráslehívás állattartó telepek megújításához, élelmiszeripari üzemek fejlesztéséhez, precíziós gazdálkodáshoz és vízgazdálkodási projektekhez történt.
Az államtitkár kiemelte, hogy a kifizetések második legnagyobb tétele olyan, a zöld fenntarthatóságot segítő mezőgazdasági programokhoz kapcsolódott, mint az agrár-környezetgazdálkodás, az ökológiai gazdálkodás támogatása vagy éppen a Natura 2000 gyepterületek utáni kompenzáció. 2024-ben ezek együttes összege több mint 214 milliárd forintot tett ki. 30 milliárd forint értékben jutottak forráshoz a vidékfejlesztési intézkedések kedvezményezettjei, elsősorban a vidéki önkormányzatok kisléptékű infrastruktúra fejlesztéseit támogatva.
Az erdőgazdálkodók az erdészeti programoknak köszönhetően közel 28 milliárd forintot, míg az állattartók az egyes állatjóléti intézkedésekre 11,6 milliárd forintot igényeltek sikeresen. A vidéki közösségeket támogató LEADER programban pedig összesen 16,7 milliárd forint kifizetése történt meg. A fentiek mellett jelentős források jutottak tudásátadásra, együttműködésekre vagy éppen kockázatkezelési intézkedésekre – sorolta.
Magyarország kormánya stratégiai ágazatként tekint az agráriumra, a legkisebb gazdálkodóktól egészen a nemzetközi piacokon is eredményes vállalkozásokig. Bizalmat jelez a pályázók részéről az, hogy a tavalyi felhívásokra többszörös volt a túljelentkezés. Idén is folyamatosan nyílnak meg a támogatási lehetőségek, amelyek segítségével az agrárvállalkozások eredményesen alkalmazkodhatnak a megváltozott klimatikus és piaci környezethez, ezzel pedig nő hazánk élelmiszerszuverenitása – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Fotó: AM
Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal kisebb, 53,9 millió tonna napraforgómag-termésre számítanak világszinten a 2024/2025. gazdasági évben. Oroszországban 9 százalékkal (16,9 millió tonna), Ukrajnában 16 százalékkal (12,5 millió tonna) kisebb termést arattak. Az Európai Unióban 12 százalékkal 8,7 millió tonnára csökkent a kibocsátás. Argentínában 9 százalékkal nagyobb termést (4,1 millió tonna) várnak. A globális felhasználás 55,6 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 2,8 millió tonna lehet.
Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 244,7 ezer forint/tonna (+77 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 210,6 ezer forint/tonna (+69 százalék) áron vásárolták a feldolgozók és a kereskedők decemberben. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 215,5 ezer forint/tonna (+65 százalék) volt.
AZ AKI közleményt adott ki:
A nemzetgazdaság társas vállalkozásainak hitelállománya 3,5 százalékkal 12 741,0 milliárd forintra nőtt egy év alatt. Azon belül a devizaalapú hitelek értéke 12,6 százalékkal 6223,3 milliárd forintra növekedett, miközben a forintalapúaké 3,9 százalékkal 6517,7 milliárd forintra csökkent. Nemzetgazdasági szinten továbbra is az éven túli hitelek képezték a hitelek több mint háromnegyedét. A teljes hitelállományon belül a rövid lejáratú hitelek értéke 15,4 százalékkal 3216,7 milliárd forintra emelkedett, a hosszú lejáratúaké változatlan maradt (9524,3 milliárd forint).
A mezőgazdaság hitelállománya az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,5 százalékkal 1060,8 milliárd forintra mérséklődött, az élelmiszeriparé 4,9 százalékkal 721,1 milliárd forintra csökkent. Az agrárágazatok együttes hitelállományának aránya a nemzetgazdasági értékhez képest 14,0 százalék volt.
A mezőgazdaság hitelállományának több mint felét a társas vállalkozások tudhatták magukénak, ami 677,2 milliárd forintot jelentett. Az egyéni gazdaságok 36,2 százalékos részesedése 383,6 milliárd forintnak felelt meg. Az élelmiszeripari vállalkozások hitelállományának szinte teljes egésze (715,8 milliárd forint) a társas vállalkozásokat finanszírozta. Az egyéni vállalkozások 5,3 milliárd forintos hitelállománya a társas vállalkozásokéhoz képest elenyésző volt.
További információk e témában a Pénzügyi Hírlevél című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI