Az Agro Jager News Fehér Péter méhészt szólaltatta meg, a mézpiac várható alakulásáról. Fehér Péter ács mestersége mellette mindig is szerette a méheket, és hobbiként a mai napig járja a természetet. A kecskeméti méhész most 38 darab egyedi tervezésű nagyboconádi családdal rendelkezik Bács-Kiskun megyében.

Fehér Péter kecskeméti méhész munka közben (Kép: Fehér Péter)

Kérlek értékeld az idei évet!

26 éve méhészkedem, de ezidáig ezt az évet tartom a legrosszabbnak. A tavalyi év sem volt egyszerű, de a mostani talán ennél még rosszabb. Nekünk, méhészeknek, egyre jobban alkalmazkodnunk kell a szélsőségesebbé váló időjáráshoz. Változik az idő, amit a méhek már jó ideje mutatnak nekünk. Például az akác virágzása, lent délen, május 8-10-e között szokott elkezdődni. A virágzás előtt 40-ik naptól vannak veszélyben a virágrügyek a fagytól. Ez idő alatt ebben évben három olyan nap volt, amikor fagyott. Ennek ellenére valamilyen csoda folytán, és a helyenként bőséges csapadéknak köszönhetően, maradt virág a fákon és nektár képződés is történt. Az akácméz nemzeti kincsnek számít, különleges méz, mivel ez a fafaj a pillangósvirágúak családjába tartozik. Az exportra az akácmézet keresik legjobban hazánkban. Éppen ezért is vándorméhészként először délen kezdünk a feleségemmel, majd június 5-e körül Nógrád megyében fejeződik be az akácra a vándorlás átlagos években. Idén a fagy miatt június 5-én indultunk el Észak-Magyarországra.

A vaddohány az elvirágzást követően egy hónap múlva hoz termékeny termést. Régebben akár 40 kilogramm per család mézet is termeltek a hazai méhészetek (Kép: Agro Jager News)

Az idei évet a hideg és helyenként száraz, majd esős periódus váltotta fel. A repce esetében, amikor virágzott az állomány, éppen hideg, esős idő volt, ami a méheknek egyáltalán nem kedvezett. A rossz idő miatt a gyurgyalagok idén letámadták a méhészeteket, sajnos az enyémet is. Az atka mellett a gyurgyalagok károkozása nagy problémát jelent a hazai méhészeteknek.

Péter felesége Piroska, aki nélkül nincs vándorlás (Kép: Fehér Péter)

A legfontosabbnak a méhek időbeni felkészítését tartom a szezonra. Így amikorra eljön a munka dandárja, erős egészséges családokat tudok kivinni a határba nektárt gyűjteni. Mi, méhészek, a természet részesei vagyunk, ha jön egy virág, nagyjából tudjuk, mi a teendő. Éppen ezért szomorúsággal tölt el, amikor a vaddohányt ilyenkor tavasszal folyamatosan kaszálják. Annak ellenére, hogy tisztában vagyok avval, hogy egy nehezen irtható, invazív növényfajról beszélünk, tudni kell azt, hogy a virágzást követően egy hónap kell a növénynek, mire termékeny magot hoz. Régebben családonként akár 40 kilogramm vaddohány mézet is tudtunk pergetni, ami mostanra szinte konvergál a nullához. Nekünk jó lenne, ha csak az elvirágzást követően kaszálnák ezt a növényt, ami főleg az Alföldön él.

A vándorméhészek járják az országot, jó kapcsolatokat ápolva a gazdákkal (Kép: Fehér Péter)

Milyen pozitív dolgokat látsz méhészként?

Nagyon örülök annak, hogy a mezőgazdaság szereplői egyre pozitívabban állnak hozzánk, méhészekhez. Vannak kifejezetten jó kapcsolataink gazdálkodókkal, növénytermesztőkkel. Mindenki nyer, ha összefogunk. Mi, a méheinkkel segítjük a terméskötést, a virágokból pedig a méheink nektárhoz jutnak. Személyes jó kapcsolatok kialakítása ebben a szakmában nélkülözhetetlen, enélkül nehéz eredményes méhészedkedést folytatni. Az idei évben nagy örömmel olvastam a hírt, miszerint olyan repcéket kellett kitárcsáznia a gazdának, ami méhekre veszélyes, nem engedélyezett szerrel volt permetezve. Ilyen eddig sajnos nem volt, de most 2021-ben ezt is megértük. A hatóság munkája sokat jelent nekünk méhészeknek, mert így sajnos egy pillanat alatt el lehet veszíteni a méheinket.

Az akácméz nemzeti kincsnek számít. Az idei év hideg és fagyos hajnalai miatt sok helyen nem volt akácvirágzás, ami katasztrófa a hazai méhészeteknek. Idén jóval kevesebb méz kerül a boltok polcaira. A napraforgó virágzás hamarosan kezdődik (Kép: Agro Jager News)

Melyek azok a veszélyek, amit méhészként tapasztalsz manapság?

A méhek a dinoszauruszokkal egyidős fajnak számítanak, túléltek eddig mindent – az emberiség azonban a vegyszerekkel képes kipusztítani a méheket – ha nem vigyázunk rájuk.

Egyes gazdákkal jó kapcsolat, de azonban előfordul olyan is, hogy nincs kommunikáció a gazda és méhész között. Olyan is előfordulhat, hogy az egyértelműen előírt növényvédelmi technológiát nem tartják be.  Jelenleg több olyan probléma van, amit nekünk, ágazati szereplőknek, meg kellene oldania. Sajnos a mézhamisítás továbbra is jelen lehet a piacon. Fontos lenne a hatóság további szigorú munkája azért, hogy ilyen csalások ne legyenek, mert ez veszélyezteti a hazai méztermelők életét és az exportot egyaránt egyaránt. Emellett fontos lenne a rossz minőségű külföldi olcsó mézek kérdését is körbejárni. Az árérzékeny vásárlók hajlanak az olcsóbb termékek felé, ami amúgy is csökkentheti egyébként is alacsony bevételeinket. Emellett fontos kiemelni a jövedelmeinket is. A sajtóban sokat beszélnek a méhekről-, a méhek védelméről, de a méhészekről sajnos nem sok szót lehet hallani. Nekünk méhészeknek is a stabil bevételek jelentenék a jövőt.

Út mellett álló vaddohány Szeged közelében (Kép: Agro Jager News)

Kistermelőként azt látom, hogy a piac és a kereslet hajlik a megállapodásra a felvásárláskor. Nem titok, hogy sokunknak nincs más bevételi forrása és a termelő, aki egész évben ezért dolgozott, nincs egyszerű helyzetben ilyenkor. Emiatt, egyes esetekben, kiszolgáltatottak vagyunk. Most a kevés méz miatt azt gondolom, hogy a kereskedők között nagyobb lesz az árverseny. Érdemes lenne várni az értékesítéssel. Összefogás kellene a termelők között is, kiszámolni az önköltségünket és olyan haszonnal értékesíteni a termékeinket, ami egy biztos jövőt jelente a következő évekre. Ez sajnos nincs meg, és sokan ezért is számolják fel a kisgazdaságaikat.

Mivel ács szakmában éltem az életem, és már nyugdíjas vagyok, megengedhetem magamnak azt, hogy a mézet december-január körül értékesítem, a téli időszakban realizálva a legnagyobb profitot. A nagykereskedői ár nem minden esetben a legbarátságosabb. Jelenleg egy kiló tisztítatlan akácmézet 2200 Ft/kg, a repcét 1200 Ft/kg ajánlanak megvételre a termelők. Az árak nap mint nap változnak, ezek becsült értékek. Azok a termelők vannak előnyben, akik megfelelve a Nébih előírásainak, otthon maguk is ki tudnák csomagolni a terméküket. Jó lenne, ha a szabályok nem lennének olyan szigorúak, mert most egy külön helyiséget kell biztosítani a méz kiszereléséhez, amit sokan nem tudunk megengedni magunknak. A beruházást sokan nem tudják megvalósítani, de igény lenne rá..

Ha az árakról beszélünk, akkor azt látjuk, hogy a nagy bevásárló áruházakban az akácméz körülbelül már 4000 Ft/kg-os és afölötti áron érhető el. Ezt mindenki maga dönti el, hogy megveszi-e vagy sem. Annyi biztos, hogy a méz ára növekedni fog idén. A reális ár egy üveg akácmézért a piacon a termelőtől szerintem 3500 Ft/kg körül van.

A méhészek – mint őstermelők – sokan felismerték az egyéni értékesítésből eredő hasznokat, ami ugyan több munkával jár a piacozás miatt, de védettebbé teszik a termelőt. A méz tulajdonsága miatt nem kell minőségi romlástól tartani, mert évekig eltárolható.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Kép: Fehér Péter & Agro Jager News

Méhekről korábban megjelent cikkek itt érhetőek el az Agro Jager News honlapján