Keressen minket

Kiemelt cikk

A magyar méztermelés alakulása 2021-ben

Print Friendly, PDF & Email

Az Agro Jager News Fehér Péter méhészt szólaltatta meg, a mézpiac várható alakulásáról. Fehér Péter ács mestersége mellette mindig is szerette a méheket, és hobbiként a mai napig járja a természetet. A kecskeméti méhész most 38 darab egyedi tervezésű nagyboconádi családdal rendelkezik Bács-Kiskun megyében.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az Agro Jager News Fehér Péter méhészt szólaltatta meg, a mézpiac várható alakulásáról. Fehér Péter ács mestersége mellette mindig is szerette a méheket, és hobbiként a mai napig járja a természetet. A kecskeméti méhész most 38 darab egyedi tervezésű nagyboconádi családdal rendelkezik Bács-Kiskun megyében.

Fehér Péter kecskeméti méhész munka közben (Kép: Fehér Péter)

Kérlek értékeld az idei évet!

26 éve méhészkedem, de ezidáig ezt az évet tartom a legrosszabbnak. A tavalyi év sem volt egyszerű, de a mostani talán ennél még rosszabb. Nekünk, méhészeknek, egyre jobban alkalmazkodnunk kell a szélsőségesebbé váló időjáráshoz. Változik az idő, amit a méhek már jó ideje mutatnak nekünk. Például az akác virágzása, lent délen, május 8-10-e között szokott elkezdődni. A virágzás előtt 40-ik naptól vannak veszélyben a virágrügyek a fagytól. Ez idő alatt ebben évben három olyan nap volt, amikor fagyott. Ennek ellenére valamilyen csoda folytán, és a helyenként bőséges csapadéknak köszönhetően, maradt virág a fákon és nektár képződés is történt. Az akácméz nemzeti kincsnek számít, különleges méz, mivel ez a fafaj a pillangósvirágúak családjába tartozik. Az exportra az akácmézet keresik legjobban hazánkban. Éppen ezért is vándorméhészként először délen kezdünk a feleségemmel, majd június 5-e körül Nógrád megyében fejeződik be az akácra a vándorlás átlagos években. Idén a fagy miatt június 5-én indultunk el Észak-Magyarországra.

A vaddohány az elvirágzást követően egy hónap múlva hoz termékeny termést. Régebben akár 40 kilogramm per család mézet is termeltek a hazai méhészetek (Kép: Agro Jager News)

Az idei évet a hideg és helyenként száraz, majd esős periódus váltotta fel. A repce esetében, amikor virágzott az állomány, éppen hideg, esős idő volt, ami a méheknek egyáltalán nem kedvezett. A rossz idő miatt a gyurgyalagok idén letámadták a méhészeteket, sajnos az enyémet is. Az atka mellett a gyurgyalagok károkozása nagy problémát jelent a hazai méhészeteknek.

Péter felesége Piroska, aki nélkül nincs vándorlás (Kép: Fehér Péter)

A legfontosabbnak a méhek időbeni felkészítését tartom a szezonra. Így amikorra eljön a munka dandárja, erős egészséges családokat tudok kivinni a határba nektárt gyűjteni. Mi, méhészek, a természet részesei vagyunk, ha jön egy virág, nagyjából tudjuk, mi a teendő. Éppen ezért szomorúsággal tölt el, amikor a vaddohányt ilyenkor tavasszal folyamatosan kaszálják. Annak ellenére, hogy tisztában vagyok avval, hogy egy nehezen irtható, invazív növényfajról beszélünk, tudni kell azt, hogy a virágzást követően egy hónap kell a növénynek, mire termékeny magot hoz. Régebben családonként akár 40 kilogramm vaddohány mézet is tudtunk pergetni, ami mostanra szinte konvergál a nullához. Nekünk jó lenne, ha csak az elvirágzást követően kaszálnák ezt a növényt, ami főleg az Alföldön él.

A vándorméhészek járják az országot, jó kapcsolatokat ápolva a gazdákkal (Kép: Fehér Péter)

Milyen pozitív dolgokat látsz méhészként?

Nagyon örülök annak, hogy a mezőgazdaság szereplői egyre pozitívabban állnak hozzánk, méhészekhez. Vannak kifejezetten jó kapcsolataink gazdálkodókkal, növénytermesztőkkel. Mindenki nyer, ha összefogunk. Mi, a méheinkkel segítjük a terméskötést, a virágokból pedig a méheink nektárhoz jutnak. Személyes jó kapcsolatok kialakítása ebben a szakmában nélkülözhetetlen, enélkül nehéz eredményes méhészedkedést folytatni. Az idei évben nagy örömmel olvastam a hírt, miszerint olyan repcéket kellett kitárcsáznia a gazdának, ami méhekre veszélyes, nem engedélyezett szerrel volt permetezve. Ilyen eddig sajnos nem volt, de most 2021-ben ezt is megértük. A hatóság munkája sokat jelent nekünk méhészeknek, mert így sajnos egy pillanat alatt el lehet veszíteni a méheinket.

Az akácméz nemzeti kincsnek számít. Az idei év hideg és fagyos hajnalai miatt sok helyen nem volt akácvirágzás, ami katasztrófa a hazai méhészeteknek. Idén jóval kevesebb méz kerül a boltok polcaira. A napraforgó virágzás hamarosan kezdődik (Kép: Agro Jager News)

Melyek azok a veszélyek, amit méhészként tapasztalsz manapság?

A méhek a dinoszauruszokkal egyidős fajnak számítanak, túléltek eddig mindent – az emberiség azonban a vegyszerekkel képes kipusztítani a méheket – ha nem vigyázunk rájuk.

Egyes gazdákkal jó kapcsolat, de azonban előfordul olyan is, hogy nincs kommunikáció a gazda és méhész között. Olyan is előfordulhat, hogy az egyértelműen előírt növényvédelmi technológiát nem tartják be.  Jelenleg több olyan probléma van, amit nekünk, ágazati szereplőknek, meg kellene oldania. Sajnos a mézhamisítás továbbra is jelen lehet a piacon. Fontos lenne a hatóság további szigorú munkája azért, hogy ilyen csalások ne legyenek, mert ez veszélyezteti a hazai méztermelők életét és az exportot egyaránt egyaránt. Emellett fontos lenne a rossz minőségű külföldi olcsó mézek kérdését is körbejárni. Az árérzékeny vásárlók hajlanak az olcsóbb termékek felé, ami amúgy is csökkentheti egyébként is alacsony bevételeinket. Emellett fontos kiemelni a jövedelmeinket is. A sajtóban sokat beszélnek a méhekről-, a méhek védelméről, de a méhészekről sajnos nem sok szót lehet hallani. Nekünk méhészeknek is a stabil bevételek jelentenék a jövőt.

Út mellett álló vaddohány Szeged közelében (Kép: Agro Jager News)

Kistermelőként azt látom, hogy a piac és a kereslet hajlik a megállapodásra a felvásárláskor. Nem titok, hogy sokunknak nincs más bevételi forrása és a termelő, aki egész évben ezért dolgozott, nincs egyszerű helyzetben ilyenkor. Emiatt, egyes esetekben, kiszolgáltatottak vagyunk. Most a kevés méz miatt azt gondolom, hogy a kereskedők között nagyobb lesz az árverseny. Érdemes lenne várni az értékesítéssel. Összefogás kellene a termelők között is, kiszámolni az önköltségünket és olyan haszonnal értékesíteni a termékeinket, ami egy biztos jövőt jelente a következő évekre. Ez sajnos nincs meg, és sokan ezért is számolják fel a kisgazdaságaikat.

Mivel ács szakmában éltem az életem, és már nyugdíjas vagyok, megengedhetem magamnak azt, hogy a mézet december-január körül értékesítem, a téli időszakban realizálva a legnagyobb profitot. A nagykereskedői ár nem minden esetben a legbarátságosabb. Jelenleg egy kiló tisztítatlan akácmézet 2200 Ft/kg, a repcét 1200 Ft/kg ajánlanak megvételre a termelők. Az árak nap mint nap változnak, ezek becsült értékek. Azok a termelők vannak előnyben, akik megfelelve a Nébih előírásainak, otthon maguk is ki tudnák csomagolni a terméküket. Jó lenne, ha a szabályok nem lennének olyan szigorúak, mert most egy külön helyiséget kell biztosítani a méz kiszereléséhez, amit sokan nem tudunk megengedni magunknak. A beruházást sokan nem tudják megvalósítani, de igény lenne rá..

Ha az árakról beszélünk, akkor azt látjuk, hogy a nagy bevásárló áruházakban az akácméz körülbelül már 4000 Ft/kg-os és afölötti áron érhető el. Ezt mindenki maga dönti el, hogy megveszi-e vagy sem. Annyi biztos, hogy a méz ára növekedni fog idén. A reális ár egy üveg akácmézért a piacon a termelőtől szerintem 3500 Ft/kg körül van.

A méhészek – mint őstermelők – sokan felismerték az egyéni értékesítésből eredő hasznokat, ami ugyan több munkával jár a piacozás miatt, de védettebbé teszik a termelőt. A méz tulajdonsága miatt nem kell minőségi romlástól tartani, mert évekig eltárolható.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Kép: Fehér Péter & Agro Jager News

Méhekről korábban megjelent cikkek itt érhetőek el az Agro Jager News honlapján

 

Kiemelt cikk

KITEKINTŐ: Szerbia – Újvidéken megnyílt a 90. Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár – GALÉRIA

Print Friendly, PDF & Email

Az újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár idén ünnepelte a 90 éves jubileumát

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Pásztor István, a Vajdaság Autonóm Tartomány Közgyűlésének elnöke tegnap meglátogatta a jubileumi 90. Nemzetközi Mezőgazdasági Vásárt és megtekintette a KITE Kft. „Master” csarnokában található intézmények standjait és a 2. csarnokban a magyarországi kiállítókat, akit Slobodan Cvetković, a Novosadski Sajam vezérigazgatója fogadott.

Balról Slobodan Cvetković, a Novosadski Sajam vezérigazgatója és Pásztor István, a Vajdaság Autonóm Tartomány Közgyűlésének elnöke.

Pásztor István így fogalmazott: “Én személy szerint nagyon fontosnak tartom ezeket a májusi vásári napokat, mert szeretek eljönni a Mezőgazdasági Vásárra, főleg, hogy idén fontos jubileumokat ünnepelnek – 100 éves az Újvidéki Vásár és a 90. Mezőgazdasági Vásár. Ezek a jubileumok elköteleződést és örökséget jelentenek nekünk és a jövő nemzedékeinek is!”

Slobodan Cvetković, a Novosadski Sajam vezérigazgatója.

A Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár nemcsak Szerbiában, hanem a régióban is sokat ad a mezőgazdaságnak, ami azt jelenti, hogy értékes és megérdemli, hogy évről évre megrendezzék. Ez a rendezvény bemutatja a mezőgazdaság legújabb trendjeit, segít a termelőknek és az üzletembereknek megismerni az újdonságokat számos területen, emellett olyan helyszín, ahol a kínálat találkozik a kereslettel, ahol üzletemberek találkoznak, kapcsolatok épülnek ki…

Tenyészszemle Újvidéken.

Az Újvidéki Vásár mindent megtett és változatos programokat kínál és bemutatja a mezőgazdaság összes aktuális trendjét, beleértve a gépesítést, az állattenyésztést, az új technológiákat. A legújabb és legjobb innovációkat ismerhetik meg Újvidéken.

A kiállítás a legkisebbeknek is tartalmas programot kínált. Szerbiában kiemelt feladatok között szerepel a gyermekek orientálása.

Fontos ennek a rendezvénynek kontinuitása, hogy a ma kiállítottak holnap eljussanak azokhoz, akiket megcéloznak: ők a gazdálkodók. Így fog fejlődni és fejlődni ez a nagyon fontos gazdasági ág. Ezért is képviselteti magát itt minden érintett állami intézmény – a Földművelésügyi, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium, tartományi titkárságok, gazdálkodókat támogató szervezetek –, ami azt jelenti, hogy a folytonosság biztosított és a rendezvény kifejezetten színvonalas.

Világszínvonalú konferenciaterem Újvidéken, a Novosadski Sajam területén, a város szívében.

Az Újvidéki Vásár vezérigazgatója, Slobodan Cvetković hangsúlyozta, hogy az idei Nemzetközi Mezőgazdasági Vásárra 26 országból, köztük Magyarországról érkeztek kiállítók. Pásztor Istvánt arról tájékoztatta, hogy elégedett a Vásár üzleti oldalával, mert számos megállapodás született, üzleti kapcsolatok létesültek.

Balról Pászor István, a Vajdaság Autonóm Tartomány Közgyűlésének elnöke érkezik Slobodan Cvetković, a Novosadski Sajam vezérigazgatójának társaságában.

A magyarországi kiállítókkal kiemelkedően hosszú és eredményes az együttműködés, amit az is igazol, hogy a 2-es csarnokba 26 cég érkezett, amelyek különböző területeken kínálnak termékeket és szolgáltatásokat. Biztos vagyok benne, hogy ez az együttműködés a jövőben még kiterjedtebb lesz, kölcsönös megelégedésre és hasznára – tájékoztatott Slobodan Cvetković, a Novosadski Sajam vezérigazgatója Újviséken.

Agro Jager News

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Villáminterjú Dr. Kovács József országgyűlési képviselővel Körösnagyharsányban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Dr. Kovács József Körösnagyharsányban, május 21-én részt vett a községben található református templom felszentelésének 220.-ik évfordulójára rendezett hálaadó istentiszteleten. Az ünnepségen főtiszteletű Dr. Fekete Károly református püspök mellett, a térség országgyűlési képviselője is köszöntötte a gyülekezetet, aki az istentiszteletet követően az Agro Jager News lapigazgatójának villáminterjút adott.

Balról főtiszteletű Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Demeter Ottó, a Békés Vármegyei esperes, Győri Zoltán presbiter, Körösnagyharsány polgármestere, Dr. Kovács József országgyűlési képviselő társaságában, Fotó: Lehoczky Péter

Templomok újulnak meg, templomok alapköveit helyezték el Észak-Békésben. Mi történik most itt, Békés vármegyében?

Két településen Okányban és Körösújfaluban egy-egy templomot építünk, amelyeknek az alapköveit már elhelyeztünk, miközben Tarhoson egyet már fel is szentelt Dr. Kiss-Rigó László püspök úr. A vidék számára ma is fontos az egyház, ebben elkötelezett a magyar kormány. Az új templomok mellett azonban a régiek megerősítése is a feladatunk, így kerülhetett sor a körösnagyharsányi templom homlokzatának felújítására is, ahogyan előző években a zsadányi és a vésztői templomok is megújultak. Az egyház, a református egyház, számos szociális feladatot is felvállalt az oktatás mellett, például az idősgondozás is egyházi kezelésbe került. Munkahelyeket teremtettek és az itt élők számára biztonságot jelent, hogy az oktatástól egészen az időskori ápolásig, helyben élőktől, akiket ismernek, azoktól kaphatnak segítséget. A vidék megtartása, munkahelyek teremtése a legfontosabb célunk.

Megújult az okányi vasútállomás, amelyet Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos társaságában adtak át Fotó: Lehoczky Péter

Beruházások. Észak-Békésben érdeklődve figyelik a térség fejlesztéseit. Az új, nagy teherbírású utakkal, az új hidakkal, a földterületek, ingatlanok értéke megemelkedhet, ami a hitelek esetén a bankok számára is kedvezőbb besorolást eredményeznek. Mire számíthatnak az itt élők?

Nagyarányú fejlesztések előtt állunk. Sajnálatos módon Románia schengeni csatlakozása meghiúsult. Az ország ezen része érezte ezt meg leginkább, mert a határátlépési lehetőségek determináltak. Kiemelt feladat és elsőséget élvez, az M44-es autóút meghosszabbítása, a kétszer kétsávos pálya kivezetése a határig, hogy rákapcsolódjon a Nagyváradot Araddal összekötő úthálózatra és létrejöjjön, teljes keresztmetszetében működhessen, az a korridor, ami Kecskeméttel direktre kapcsolhatja Békéscsabát és vele együtt a Viharsarkot is. Az M44-es autópályával képesek leszünk az ország és Európa vérkeringésébe bekapcsolni Békés vármegyét. Itt szeretném megjegyezni azt is, hogy az M4-es autópálya szolnoki fel- és lehajtói, magában az autópálya, jelentős segítség és gyorsította a megye elérését. Kérem a Békés vármegyében élőket, hogy használják, jó minőségű és a forgalom vonatkozásában is kedvező utakat, mind a személy-, mind pedig az teherforgalom számára. A választókerületben található 20 polgármesterrel folyamatosan konzultálok és látjuk azokat az igényeket, amelyek parancsolók.

Balról Dr. Kovács József országgyűlési képviselő Dr. Lázár János építési és közlekedési miniszter társaságában Forrás: Dr. kovács József

Hogyan látja, hogy a 47-es főútvonalat tehermentesítő Szeged-Békéscsaba-Debrecen folyosó, gyorsforgalmi út megépítését?

Ez a közlekedési útvonal nagyon jelentős beruházás. Szerencsére Berettyóújfaluig már elkészült az M34-es autópálya s onnan Békéscsabáig, majd Szegedig folytatódik. Napirenden tartjuk, de előbb be kell fejezni az M44-es határig tartó szakaszát és el kell érni az építkezésnek Kecskemétet. Látni kell azonban azt is, hogy hazánkban és különösen itt nálunk, Békés vármegyében,  a Sebes-Körös adta sóderon és a homokbányákon kívül,  nagyon kevés nyersanyag található. Ez jelentősen megdrágítja a magyar építkezést, de erre is lesz megoldásunk. Ennek a pályaszakasznak azonban nemcsak mi, Békés vármegyeiek leszünk a haszonélvezői, hanem a főváros is, hiszen az Európai Unió keleti-észak-déli összekötőjét megépítve, egy olyan tranzitútvonalat alakítunk ki, amely jelentős forgalmat fog az M0-ás szakaszairól, így az M5 és az M3-as autópályákról is levenni. Ez az észak-déli folyosó fontos személy- és áruforgalom lebonyolítására lesz alkalmas. Gyakorlatilag Kassától Újvidékig összeköt majd három nemzetet és további országok tranzitfolyosójává is válik. Ezért dolgozunk most, hogy minél hamarabb Békés vármegye is bekapcsolódhasson az ország és az Európai Unió vérkeringésébe.

Dr. Kovács József: Mezőgyánban is újabb beruházást adtunk át. fotó: Lehoczky Péter

Gyula jelentős turisztikai célpontja a hazai és a külföldi vendégeknek, de milyen alternatívákkal várják a hozzánk érkezőket?

Gyula a harmadik helyen áll a pünkösdi hosszú hétvégén foglalt vendégéjszakák tekintetében, amiben persze a vár, az Almássy kastély, a fürdő, a város, a Holt-Körös is szerepet játszik, de kistelepülések előtt is sok lehetőség áll, amit megragadva, egyre több vendégéjszakát lehet értékesíteni. Újkígyóson megújult a Weinckheim kastély, miközben jelenleg is zajlik a geszti Tisza-kastély felújítása, ahol a restaurátorok lassan befejezik a munkájukat. Bizonyos szakaszokat már át is adtak. A fürdőkultúra, a gasztronómia mellett, Békés vármegye vizekben gazdag és a horgászati turizmus, mi tovább, a vadászati turizmus is nagyon jelentős. Az apróvad-vadászatban Békés vármegye mindig élen járt, de a dámszarvas hazája is a megye, hiszen a dobozi erdők, Sarkadremete, a Fekete- és a Fehér-Körös deltája, Bélmegyer és a környező vadásztársaságok összefogása, széles lehetőséget biztosít a dám vadvadászatának is.

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő lakossági fórumora érkezik Nagy Jánossal, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkárral. Fotó: Lehoczky Péter

Hogyan értékeli az elmúlt időszakot?

Bizonyos adottságokat nem tudunk megváltoztatni, de abban tudunk segíteni, hogy olyan családtámogatást dolgoztunk ki, amellyel jelentős megtakarításokat tarthattunk a családoknál. Az ingatlanok árai alacsonyabbak és a jelenlegi támogatásokkal olyan lehetőséget tudtunk adni a fiatalok kezébe, amellyel saját otthont tudtak teremteni. Békés vármegyében viszonylag sokat kell utazni, ebben a vármegyei bérletek segítették az itt élőket s az, hogy az építésügyi és közlekedési miniszter, Dr. Lázár János viszonylag közel, Hódmezővásárhelyen él, talán jelent számunkra is némi előnyt, hiszen hamarabb tudjuk kéréseinkkel megkeresni. A fejlődéshez azonban egyetértésre van szükség, hiszen a választókerületnek egységesnek kell lenni, hogy érdekeinket, hogy az itt élőket, elképzeléseikben, terveikben támogatni tudjuk. Úgy gondolom, hogy az elmúlt időszak egyik legnagyobb sikere, hogy a választókerületben található 20 polgármester képes egy asztalhoz leülni. Ez ahhoz szükséges, hogy egységesen, egyetértésben, megfogalmazzuk azokat a kérdéseket és megtaláljuk azokat a válaszokat, amit a magyar kormány képes számunkra erőforrásokban és minden másban támogatni.

Villáminterjú Körösnagyharsányban: Dr. Kovács József országgyűlési képviselő az Agro Jager News lapigazgatójával, Dr. Szilágyi Bay Péterrel. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD, Agro Jager News

Miként látja a határ nyitásokat? Miként látja Románia schengeni csatlakozását?

Megkerülhetetlen az egyik is és a másik is. Itt, ahhoz, hogy ezek a kisfalvak, a határmenti települések újabb lökést kaphassanak teljesen nyilvánvaló, hogy a határokat meg kell nyitni. Körösnagyharsány és a romániai Körösszeg között, Nagyvárad felé nem elegendő egy héten egyszer, egy 12 órás határnyitás, azt állandó átkelővé kell szélesíteni. Ezen folyamatosan dolgozunk, várható eredményét az itt élők is megtapasztalhatják.
Másrészt a Schengeni zóna bővítése senki másnak nem olyan fontos, mint a határ mentén élőknek és a Romániában, Erdélyben élőknek. Megkerülhetetlen, hogy az Európai Unió keleti államai is ugyanazt a szabad határátlépést élvezhessék, mint a Nyugat-Európa fejlett térségei. Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása ugyanis nálunk nem biztosított és ezzel sérül a határ mindkét oldalán élők joga. Mihamarabb össze kell kapcsolni a két országot, hogy a kulturális fejlődés mellett gazdasági lehetőségek is kiszélesedjenek.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

220 éves a körösnagyharsányi református templom – exkluzív interjú Dr. Fekete Károly református püspökkel – GALÉRIA

Print Friendly, PDF & Email

A Körösnagyharsányi Református Egyházközség temploma felszentelésének 220-ik alkalmából tartott hálaadó Istentiszteletet, amelyen Dr. Fekete Károly református püspök szolgált. Az ünnepségen Dr. Fekete Károly interjút adott az Agro Jager Newsnak.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Lélekemelő pillanatot élhetett meg az, aki május 21-én, délután három órakor ellátogatott a Sebes-Körös bal partjára, a Trianoni határra, a Nagyvárad alatt álló körösnagyharsányi református templomba, ahol a templom felszentelésének 220. évfordulójára oly sokan összegyűltek. „Adjatok hálát az Istennek..” szólalt meg a 105. zsoltár, s bizony meglett embereknek is megpárásodott a szeme, amikor a színültig megtelt templomban az egész gyülekezet együtt énekelt. Az ünnepi istentiszteletet a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, dr. Fekete Károly nyitotta meg, aki mellett Demeter Ottó, a Békési Református Egyházmegye esperese foglalt helyet. Velük szemközt, a presbitériummal és a környék lelkipásztoraival Markó István, a Békési Református Egyházmegye főgondoka és a falu elöljárói ültek le. A község invitálását a térség országgyűlési képviselője, dr. Kovács József is elfogadta.

A hálaadó istentisztelet vendégei. Fotó: Agro Jager News

Dr. Fekete Károly kiemelte, hogy amikor átlépte Körösszakálnál a Sebes-Köröst, már messziről látta a vakítóan fehér református templomot. Hófehér tornya világít, vezeti az erre járó tekintetét, ezért is fontos, hogy a templom felszentelésének a 220. évfordulóra felújították ezt a maga nemében egyedülálló templomot. Tornyának tetején büszke és bátor kakas, amely a körösnagyharsányi embereket is jellemzi. Megújulhatott a templom és a külső azt mutatja az idelátogatóknak, hogy az itt élő embereknek bizony fontos a templom, fontos a hitük, a községük, a közösségük.

A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News

A Tiszántúli Református Egyházkerület 1557-ben született meg a debrecen-nagyváradvidéki és a szatmárvidéki szuperintendentiák egyesülésével, amellyel napjainkra a magyar reformátusság legnépesebb egyházkerületévé nőtte ki magát. Ma 9 egyházmegyét ölel fel és mintegy 418 gyülekezetet tömörít – közöttük a körösnagyharsányiakat is.

Igét hirdet dr. Fekete Károly püspök. Fotó: Agro Jager News

Egy ünnepi istentisztelet, minden gyülekezet életében meghatározó. A közel 400 főt befogadó templom a mai ember szemével is monumentális, de 220 éve, amikor megvetették az alapját az itt élők, nemcsak maguknak, hanem az utánuk következőknek is építették, s ebbéli elhatározásukból nem is tértek ki – mutatott rá dr. Fekete Károly püspök. Úgy fogalmazott, hogy maguknak is, az utókornak is útbaigazítást adtak, s ez a templom tanúbizonyságot ad arra is, hogy a régi embereknek mekkora hite lehetett. Láthatjuk, hogy itt áll a templom és mi 220 év után is itt vagyunk benne, itt imádkozunk. Mécsest gyújtottak és ezek a mécsesek mára ösvényeket világítanak be, amelyek a ma élő embert is vezetik.

Balról Máté Áron főgondnok, középen Bittó Imre presbiter, jobbról Dr. Fekete Károly püspök társaságban. Fotó: Agro Jager News

Érezzük, hogy ezt a templomot nemcsak maguknak, hanem nekünk is építették – ajándékba kaptuk. Azoktól, akik számára ismeretlenek voltunk, de hittek benne, hogy lesznek itt emberek, lesznek maradékaik, akik istentiszteletre összegyűlnek. Semmit nem tudtak rólunk, de hittek benne, hogy állni fog a templom, hogy állni fognak a falak. Vannak pillanatok, amikor eljön az ideje a számadásnak. Elcsendesedünk és visszatekintünk arra az útra, amerről jöttünk, azokra, akik előttünk jártak, de nekünk már előre is kell tekintenünk, arra, amerre mi is tartunk. A jövő ismeretlen. Senki nem tudja, hogy mi vár ránk holnap, ahogyan a régi, az előttünk járók sem tudták, de hittek benne. Nekünk most az a feladatunk, hogy megerősítsük ezeket a régi falakat, ahogy a Körösnagyharsányban élők itt megtették. Ez az erő tartotta meg ezt a községet is, úgy az egyházmegyéket, az egyházkerületeket száz és száz éveken keresztül. Az ünnepi istentisztelet alkalmával erre a hosszú útra kívánt hitet a körösnagyharsányiaknak főtiszteletű dr. Fekete Károly református püspök.

A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News

Az ünnepi istentiszteleten a Biharugrai Református Kórus mellett Pörneki Anikó énekművész előadását is meghallgathattuk. Győri Zoltán presbiter és polgármester köszöntőjéből azt is megtudhattuk, hogy a körösnagyharsányi orgona Nagyváradról került a faluba. Az orgona a váradi Szent László templomban szolgált, majd szétszerelték és átszállították Körösnagyharsányba. Ma nemcsak ez a ritka orgona, hanem a református templomok sorában egyedüliként, egy katolikus szégyenkő is különleges élő emléke a templomnak, amelyet a török pusztítása során lerombolt katolikus kisharsányi templomból hozattak be. Ma ez és a ráhelyezett szenteltvíz tartó is párját ritkító katolikus öröksége ennek a református közösségnek. Mindkettő féltve őrzött kincs és egyben egyháztörténeti bizonyíték is.

Tóth Zsuzsanna karvezető és a Biharugrai Énekkar. Fotó: Agro Jager News

Dr. Kovács József, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy személyes sikerének is tekinti, hogy a templom homlokzata megújulhatott s örömét fejezte ki, hogy a kormányzati támogatás mellett a község is összefogott. Egészen más úgy építeni, építkezni, hogy akik ott élnek, akiket támogatnak, azok is beleállnak, melléállnak egy ügynek. Ez az összefogás lendíti át az itt élő embereket a nehézségeken. Országgyűlési képviselőként továbbra is azon dolgozik, hogy minél több beruházás valósuljon meg s arra kérte a harsányi embereket, hogy használják és szeressék a templomukat, az egyházukat.

Balról Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Demeter Ottó, a Békés vármegyei esperes, Győri Zolán, Körösnagyharsány polgármestere és Dr. Kovács József, országgyűlési képviselő. Fotó: Agro Jager News

Nagy Viktor lelkipásztor hirdetése után Máté Áron, a református egyházközség főgondnoka szólalt fel, aki kiemelte, hogy a sok időt megélt templom felújítása meghatározó az itt élő emberek életében. Az egyház, a falu közepén álló templom az itt élő emberek jelképe. Akkor is újjáépítették, amikor a török lerombolta s azután pedig még nagyobbat építettek. A kis fatemplom után szilárd kőtemplomot húztak fel. Lapunk érdeklődésére elmondta, hogy valaha a parókia lakott volt és az itt élő lelkipásztorok gazdálkodtak is: földet műveltek. Az egyházközségnek a háború előtt 40 hold földje volt, amellyel ma is tudna gazdálkodni. Az ünnepi istentisztelet után az egyházmegye mindenkit, minden látogatót megvendégelt, amelyért a falu mellett, köszönet illeti, a magyarhomorogi szakácsokat is.

A hálaadó istentisztelet végén. Fotó: Agro Jager News

Az istentiszteletet követően főtiszteletű Dr. Fekete Károly püspök úrral beszélgettem:

 

1. Hogyan fogadta a Körösnagyharsányi Református Egyházközség invitálását, hiszen ez egy, ma már nagyon apró, kicsiny falu. Sőt, ma még, zsákfalu is, de ígéretet kaptak az itt élők, hogy tartósan megnyílik a határ Nagyvárad felé, ami alig 15 kilométer.

Nincs olyan egyházközség, amely méret szerint fontosabb lehetne. A Tiszántúli Református Egyházkerült 418 egyházközséget számlál. Minden egyes apró kő, minden egyes apró tégla szükséges ahhoz, hogy az egyházunk megmaradjon. Itt, a Tiszántúlon pedig különösen fontos, hogy a határszéleken megerősítsük a szolgálatunkat. Sok feladatot felvállal a Református Egyház és a hitélet gyakorlása prioritás. Vannak bizonyos dolgok, amiről nem tehetünk, de mi abban hiszünk, hogy tettekkel és ami még fontosabb, hittel, sok mindent megváltoztathatunk. Ami egy volt, az mindig is összetartozik. Ebben vállalunk mi szerepet, ebben vállal a református egyház szerepet. Örömmel jöttem Körösnagyharsányba s az igehirdetésemben is rámutattam, hogy ez a templom messziről világít és aki erre jár, annak a tekintetét vonzza ez a vakítóan fehér templomtorony.

Jobbról Dr. Ferkete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és az Agro Jager lapigazgatója Dr. Szilágyi Péter LL.M. Fotó: Agro Jager News

2. A vidék megtartásában, véleménye szerint milyen szerepe van az egyháznak? A templomoknak?

Az egyházközségek önkormányzatisága, a presbiteri testület vezetése a református gyülekezet fundamentumát adja. A helyiek problémáját, az ott élők ismerik, tudják. Ők tudják kialakítani maguknak azokat a megoldásokat, amelyek egyrészt megvalósíthatóak, ott helyben, önerőből, másrészt azt is képesek felmérni, hogy fenntartható lesz-e? Hogy egyáltalán működik-e? Mikor ezeket az elhatározásokat eldöntik és meg szeretnék valósítani, akkor tudunk segíteni. A református ember igénnyel él, hogy tudását szélesítse, közvetítse. Nyilván a templomok feladata generációról-generációra változhat, de nem tér el attól, amiért megépült. Láthatjuk, ha nem lett volna itt Körösnagyharsányban ez az összefogás, akkor nem tudtuk volna megújítani Isten itteni házát. Sok faluban, ma is, a legnagyobb tereket a templomok adják. Itt tud leülni a legtöbb ember s láthatjuk, hogy a hitélet mellett számos más társadalmi kérésnek is eleget tesznek: például koncertek helyszínéül szolgálnak vagy éppen ünnepi istentisztelet keretében tanévnyitók, települési ünnepek helyszínei is lehetnek. Aki átlépi a templomok küszöbét, tanúbizonyságot tesz és felvállalja mások előtt azt, ahova tartozik. Látják, hogy belép a templomba és látják, hogy onnan az utcára lép.

A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News

3. Említette, hogy a reformátusok igénylik az ismeretek szélesítését. Ez mennyiben fontos az egyháznak? A vidéknek?

A vidék megtartásában az oktatásnak fontos szerep jut. Egyrészről a falvakban az általános iskolások tanítása, oktatása kiemelt cél és miattuk a tanító- és tanárképzés fontossága emelkedik ki. Másrészről a lelkészek képzése, felkészítése jelent prioritást, miközben a református egyház az intézményein keresztül, az óvodapedagógusi, a tanári pályákon át egészen az elit képzésig, a bölcsész- és jogász képzésig lehetőséget biztosít arra, hogy bármelyik gyermek tanulhasson. Hitvallásunk, hogy minden diáknak, aki tanulni szeretne, lehetőséget biztosítsunk. A tehetséggondozás mindig is feladata volt a református iskolaügynek. 2023-ban ez azt jelenti, bekapcsolódtunk a szakképzésekbe is, amelyek további bázisai lehetnek a vidéknek, a vidéken élő emberek számára.

Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Nagy Viktor lelkipássztor érkezik. Fotó: Agro Jager News

 4. Szakképzések kapcsán pontosítana? Mit jelent ez a szakmákat illetően?

Ahhoz, hogy a vidéki ember megtalálja a számítását, olyan szakmákat kell a fiataloknak lehetőségként felkínálni, amelyekkel lakóhelyükön boldogulni tudnak és tisztes megélhetés mellett, a jövőjüket is vidéken képzeljék el. Ezért fenntartásunkba vettünk Törökszentmiklóson, Karcagon és Mezőtúron egy-egy mezőgazdasági szakképzőiskolát, amelyekkel nem túlzok, de az alföldi szántóföldi növénytermesztést, az állattenyésztést, kertészeti ismereteket is közvetíteni tudjuk. A mezőgazdaság jó lehetőséget teremt arra, hogy azok a gyerekek, akik szülőföldjükön képzelik el a jövőjüket, stabil megélhetést szerezhessenek ezekkel a képesítésekkel. Az agrárágazat már most több szakembert képes foglalkoztatni, mint amennyit az oktatás biztosít. Nekünk most az a feladatunk, hogy a lehető legjobb, legversenyképesebb tudással készítsük fel a diákjainkat. Ebben, az oktatásban, a tudás közvetítésében vannak olyan mobilizálható tapasztalataink, amellyel egyrészt hozzá tudunk járulni a vidék erősítéséhez, másrészt a mezőgazdasági szektor fejlesztéséhez.

A Körösnagyharsányi templom tornyán a kakas és a csillag. Fotó: Agro Jager News

5. Hogyan éli meg a vidék változásait?

Ha arra gondol, hogy a lakosság arányai megváltoznak és a főváros felé fordulnak a falvakban élők, abban mi, reformátusok, az egyház nem tehetünk semmit, de le kell szögezni, hogy az egyházkerület lélekszáma nem változik! Látni kell, hogy egy-egy régió fejlődése, mint a fővárosé, olyan bázisokból merít, mint a Tiszántúli Református Egyházkerület. Románia Schengeni csatlakozása után a határok, a 100 éves határok, könnyebben átléphetőkké válnak s azok a kis, zárt települések, amelyek valaha olyan nagy központokhoz tartoztak, mint pl. Nagyvárad, minden bizonnyal növekedés előtt állnak. Ezért is örülök annak, hogy ebben a templomban otthonra lelhet az, aki itt képzeli majd el a jövőjét.

A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News

 6. Az Erdélyben lévő egyházkerületekkel tartják a kapcsolatokat?

2009. május 22-én megalakult a körülöttünk lévő öt országban élő, 10 református egyházkerület területén élő reformátusságból az egyesült Magyar Református Egyház. Ez a magyar református egység tömöríti a Kárpát-medence református egyházközségeit. A magyar református missziói stratégiát a Generális Konvent is elfogadta s most, 2023-ban, egy közös zsinat alkalmával várhatóan előterjesztjük. Negyedévente ülésezünk a püspöktársaimmal s olyan missziós feladatokat vállalunk fel, mint például az orosz-ukrán válság kapcsán a kárpátaljai református egyházközségeink megerősítése. A lelkipásztorokat helyben támogatjuk, hogy elhivatottságukban, hitükben megerősítsük őket, hogy minden körülmények között tartsanak ki. Tudjuk jól, hogy az erkölcsi támogatás mellett szükség van anyagi támogatásra is. Ez a misszió ma már 65 egyházmegyét ölel fel az egész Kárpát-medence területén s ezzel az elsők között fogtuk össze a reformátusokat, a magyarságot, szerte a határainkon túl is.

Jobbról Dr. Ferkete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és az Agro Jager News lapigazgatója, Dr. Szilágyi Péter LL.M. Fotó: Agro Jager News

7. Milyen a határainkon túl élő magyarsággal, reformátusokkal találkozni? Milyen érzés, amikor anyaországi, református intézményeket választanak és érkeznek Magyarországra tanulni?

Különleges felismerések ezek és bizony sokan vagyunk úgy, hogy a gyermekeken keresztül látjuk, hogy nekünk, az anyaországban élőknek, ha vannak is problémáink, sokszor mások, mint azoknak, akik a határainkon kívül ragadtak. 100 év telt el és a hitükben nem változtak az ott élők. Sőt. Nyugodt szívvel mondom, hogy ahogy a harsányi templomot is lerombolták, majd mindig újraépítették, az újabb és újabb generációk megerősödtek abban, hogy magyarok, abban, hogy reformátusok. Fontosak vagyunk nekik és nekünk is fontosak ők. Az egyház küldetése tiszta, világos, egyértelmű. Tudásra és hitre alapoz. Ebben a munkában vállalunk feladatokat és jó látni, hogy a testvérgyülekezetek után testvériskolák, mi több, ma már testvéróvodák is barátságokat kötnek. Ezek az emberi kapcsolatok erősítik meg a református egyházat, a közös gondolkozást, Istentől kapott világossággal és az emberért, az életért viselt felelősséggel.

Írta:  Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely PhD

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom