Visszatekintés

A múlt héten csak elszórtan alakultak ki többnyire gyenge záporok, zivatarok, melyekből csak kevés helyen hullott számottevő 10 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege csak foltokban haladja meg az 50 mm-t, jellemzően 5 és 25 mm között alakult (2. ábra). Ez az ország túlnyomó részén kevesebb, mint fele-harmada a sokéves átlagnak (3. ábra). Hasonló a helyzet a 90 napos csapadékmennyiséggel is, április közepe óta az ország területének csaknem felén 100 mm sem esett, az ilyenkor szokásos mennyiséghez képesti hiány pedig nagy területen 50 és120 mm között van (4. ábra).

A talaj csaknem országszerte rendkívül száraz, a felső egy méteres rétegből nagy területen hiányzik 120-160 mm nedvesség a telítettséghez képest (5. ábra). A délnyugati és helyenként az északkeleti országrészekben vannak kissé nedvesebb területek valamint a felszínközeli réteg az intenzívebb záporok által érintett foltokban nedves.

A hőmérséklet a sokéves átlag körül alakult, nyugaton volt annál 1-2 fokkal melegebb, északkeleten pedig ugyanennyivel hűvösebb az idő. A maximum értékek többnyire 25 és 30 fok között alakultak, kedden és szombaton volt ennél pár fokkal melegebb, valamint északkeleten a múlt hét második felében hűvösebb. A minimumok elég tág határok közt változtak, egy szerdán átvonult hidegfront előtt aznap többfelé nem hűlt 20 fok alá a levegő, míg másnap hajnalban a „fagyzugokban” 10, néhol 5 foknál is hidegebb volt (6. ábra).

Főbb növényi kultúrák

A kalászosok aratása a végéhez közelít, már sokfelé a magtárban a termés, a termésátlagok alacsonyak. Az időnként, kisebb körzetekben előfordult csapadék csak átmenetileg hátráltatta a betakarítást, de a termés minőségét nem rontotta.

A napraforgó virágzik, de többfelé látni már a virágzás végén járó táblákat, zöld tömege a műholdas mérések szerint nagyon alacsony, még a 2022-es évinél is kevesebb (7. ábra). A kukorica is virágzik, vannak az országban olyan terültek, ahol szépek az állományok, de a legtöbb helyen az öntözetlen táblák nagyon gyengék (8. ábra). Elsősorban a Dunántúl déli részén vannak a kedvezőbb körülmények, de Miskolc térségében is még bírja a növény (9. ábra). Másfelé az országban az elhúzódó aszály nagy károkat okozott, a június végi 40 Celsius fok körüli hőség hatására az állományok zöld tömege rohamosan csökkent, a levelek összesodródtak, az NDVI index értéke jellemzően a 2022-es érték alatt van (10. ábra). Jelenleg az ország túlnyomó részén közepes vagy nagyfokú mezőgazdasági aszály van (11. ábra), csak a nyugati országrészben és kisebb körzetekben keleten van optimális nedvesség a talajban. Az április 1-től tartó időszak 78%-ában volt az ország területének legalább 30%-án legalább közepes aszály (12. ábra), a legtöbb aszályos nap eddig Pest és Hajdú-Bihar vármegyékben fordult elő. Jelentős, országos csapadékra lenne szükség, hogy a károk csökkenjenek.

Levélnedvesség tartam

Az elmúlt időszakban csak kisebb körzetekben volt egy-egy napig, fél napig vizes a növények levélének felülete, de ennyi a gombás megbetegedések kialakulásához és terjedéséhez nem elegendő. Tartósan párás időszak nem fordult elő.

Műholdas vegetációs indexek

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értékében szinte országszerte jelentős a csökkenés. Ez a kalászosok és a repce beérésének és a csapadékhiánynak egyaránt a jele. Az anomália térképen délnyugaton és északkeleten az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg figyelhető meg, míg másfelé jelentős az elmaradás (13. ábra). Ez jórészt a tartósan aszályos körülmények következménye, de szerepet játszik a vetésszerkezet eltolódása (több a kalászos) is.

A növényzet felszín fölötti szárazanyag mennyiségét mutató DMP nevű műholdas index június utolsó dekádjában az egész országban jelentősen elmarad az előző öt év átlagától. A szezon során összegzett érték a Duna-Tisza közén, a Hortobágy térségében és a Mezőföldön egyre növekvő mértékben marad el a szokásos értéktől, a szántókon a vetésforgó miatt vannak néhol pozitív anomáliák, de jellemző az elmaradás, az erdőkben viszont inkább kis többlet figyelhető meg.

Hőösszeg

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 770 és 900 foknap között alakul, a magasabb számok a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészekben jellemzőek. Ez a tavalyi értékeknél 25-70 foknappal, a sokéves átlagnál pedig mintegy 20-100 foknappal több. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődése a szokásos ütemhez képest előrébb jár, amihez az aszály miatt kialakuló kényszerérés még hozzátesz.

Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon* (14. ábra).

Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették.

Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege.

November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett.

Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra.

Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte. Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma.

Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát. Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz.

A száraz idő március utolsó hetéig kitartott, így a felszín közeli talajréteg egyre jobban kiszáradt, enyhe aszály kezdődött. Négy héten át tartó száraz időjárás után március 25-én kezdődött egy egy hetes esős időszak, az ország nagyobb részén 10-50 mm csapadék hullott. Az őszi vetések a szokásosnál korábban indultak fejlődésnek, közel ideálissá váltak a körülmények a hónap legvégére.

Az április időnként enyhe, majd több hullámban hűvös időt hozott sokfelé éjszakai fagyokkal, de ezek számottevő kárt nem okoztak a vetésekben. Eső alig esett, a csapadékhiány folyamatosan növekedett, egyre nagyobb terültre terjedt ki az egyre súlyosabb aszály. A repce a teljes virágzás, az árpa pedig a kalászhányás idején kritikus helyzetbe került, ez pedig gyenge termésátlagokat vetített előre.

A május is száraz idővel indult, az aszály tovább fokozódott, a táblák talajában nyár végére jellemző repedések jelentek meg. 7-e körül egy másfél hetes csapadékosabb időszak kezdődött, összességében 20-90 mm esővel, így csaknem mindenütt megszűnt az aszály, május utolsó két hete azonban ismét nagyrészt száraz időt hozott, pedig a kritikus szemképződés időszakában az optimális növényfejlődéshez további csapadékra lett volna szükség.

Június első felében változékony időjárás volt a jellemző, többfelé esett jelentős csapadék, azonban nagy területeken alig hullott valami, így jelentős különbségek kezdtek kialakulni az országban. Amíg délnyugaton kedvezőek voltak a talajnedvességi viszonyok, az Alföldön és a Mezőföldön nagy területen teljesen száraz volt a talaj, ismét egyre kiterjedtebbé vált az aszály. A június közepi elszórt záporok, zivatarok csak kisebb körzetekben hoztak érdemi csapadékot, de helyenként károkozó jégesők is kialakultak. A kalászosok és a repce hamar érésnek indultak, a 20. után érkezett rekord hőhullám az érést fölgyorsította, az aratás a szokásos időpont előtt, június végén elkezdődött, és gyorsan haladt.

Július első két hetében a nagyrészt száraz idő kedvezett az aratásra.

A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség főleg tavasszal, a termés szempontjából az egyik legfontosabb időszakban maradt el az optimálistól. A hőösszeg a szezon során országszerte az optimális érték fölött alakult.

Kukoricára vonatkozó agrogramot** Szolnok térségére vonatkozóan mutatunk be (15. ábra).

Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.

Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket.

A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte csak kevés, majd egyre többfelé jelentős esővel. Az országban lehullott 20-90 (délen volt a nagyobb, északkeleten a kisebb mennyiség) csapadék életmentőnek bizonyult. Az aszály nagy területen mérséklődött, majd meg is szűnt, de ez a helyzet az ország északi felén többfelé csak átmenetinek bizonyult, május második felében jóval kevesebb esett az optimálisnál.

Június első felét területileg és időben is erősen változékony időjárás jellemezte, egyes országrészek jelentős csapadékot kaptak, míg nagy területek kimaradtak az esőből. Hazánk középső tájain fokozódott az aszály, közepes, helyenként már nagyfokú szintet elérve. Jellemzően délnyugaton alakult ki kedvezőbb helyzet, míg az Alföldön és északon egyre növekedett a csapadékhiány, melyet a ritkán érkező kisebb esők csak átmenetileg enyhítettek. A június közepi zivatarok az ország déli területein helyenként károkozó jégesőt is hoztak, de érdemi csapadék csak kisebb körzetekben hullott. Június utolsó dekádját forró és száraz idő jellemezte, mely a száraz talajjal együtt nagyon megviselte a kultúrákat, a kukorica levele furulyázott, helyenként a növény kiszáradása is elkezdődött, a zöld tömeg országszerte csökkent. A hónap utolsó két napján érkezett zivatarok csak kisebb körzetekben hoztak érdemi csapadékot.

Július első két napján zivatarok okoztak a Nyugat-Dunántúlon és foltokban keleten jelentős csapadékot, ezt követően már csak elszórt záporok fordultak elő. Összességében fokozódott az aszály. A kukorica számára ideális júliusi 100 mm csapadéknak csak töredéke hullott le. A kultúrák zöld tömege még a 2022-es évjáratnál is gyengébbnek mutatkozott a műholdas mérések alapján.

A szezon összegzett csapadéka továbbra is csak harmada, negyede az ideálisnak, a szezont szinte végig aszály jellemzi. A hőösszeg összességében az optimális érték körül van.

Előrejelzés

A hétvégéig nagyrészt száraz marad, de egyre melegszik időjárásunk. Kedden és csütörtökön főként a Dunántúlon és északkeleten fordulhatnak elő záporok, zivatarok, szerdán az Alföldön is lehet némi csapadék, de ezek csak elszórt jelleggel és nem nagy mennyiséget adnak. Az ország nagy részén tovább fokozódik az aszály. A hőmérséklet csúcsértéke 29 és 34 fok között alakul, hajnalban többnyire 15-20 fok közé hűl le a levegő. A hétvégén érkezhet egy frontrendszer, melyhez kötődően megnő a csapadékhajlam, és a jelenlegi számítások szerint többfelé várhatók záporok, zivatarok. A hőmérséklet fokozatosan esik vissza mintegy 6-8 fokkal a jövő hét elejére.

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. július 13.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

** A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

Forrás: Hungaromet