Mezőgazdaság
Veszélyes lehet a tűzgyújtás!
A szárazság miatt veszélyes a tűzgyújtás
A kora tavasz nemcsak a természet ébredését, a virágszőnyegek illatozását, a rovarok döngicsélését, a madarak dalolását hozza el számunkra, hanem a kerti munkák kezdetét, a kertek és gyümölcsösök rendbe rakását.

Fotó: DNPI

Ez pedig sokak számára elképzelhetetlen az összegereblyélt “kerti szemét”, és a nyesedékek elégetése nélkül. És ilyenkor gomolyog, száll a füst, beborítva a szomszédokat, a faluházát, a templomkertet – de sebaj, holnap majd ők csinálják ugyanezt …
Az elmúlt hónapokban országos szinten olyan kevés csapadék hullott, hogy a természetes növénytakaró és az avar szinte mindenhol csont száraz. A szabadtéren gyújtott tűz nagyon könnyen átterjedhet más területekre, elég egy hirtelen széllökés és egy parányi izzó parázs is már borzasztó károk elindítója lehet. Gondoljunk csak a közelmúltban hetekig tartó kaliforniai tűz pusztítására!
Ugyan hazánkban jelenleg sehol sincsen tűzgyújtási tilalom, szeretnénk a tisztelt lakosság figyelmét felhívni a tél végi, tavaszi szabadtéri tűzgyújtás veszélyeire.
A tüzek 99 százaléka emberi gondatlanság, rosszabb esetben szándékosság következménye, ezért az erdő- és vegetációtűz elleni legjobb védekezés az odafigyelés, a megelőzés!
A tűz elszabadulása pár perc, az eloltása már órák, vagy napok alatt lehetséges – olykor több tucat, vagy több száz embernek adva veszélyes feladatokat. A vagyoni károk emberek életét tehetik tönkre, de gondoljunk a tüzek során elpusztult élőlények ezreire, a természeti károk begyógyítása is évtizedekbe, vagy évszázadokba kerülhet!
Magyarországon a szabadtéri tűzgyújtásnak szigorú szabályai vannak, amelyek betartására mindenkinek figyelnie kell!
A hatályos jogi szabályozás értelmében tilos az avar és a kerti hulladék égetése. A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben felmentést adhat, abban szabályozva az égetés feltételeit, körülményeit, idejét. Arról, hogy mikor lehet a kertben égetni, a helyi önkormányzatnál kell érdeklődni. Amennyiben az önkormányzatnak nincs ilyen rendelete, akkor tilos az avar és a kerti hulladék égetése.
Az erdőben kirándulók csak a kijelölt tűzrakóhelyeken gyújthatnak tüzet, tűzgyújtási tilalom esetén ott sem!
Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és a kiépített tűzrakóhely kivételével – tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.
Az erdőgazdálkodási tevékenység keretében végzett égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, amelyet az illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz az égetés megkezdése előtt be kell jelenteni.
Kérjük, rövid időre se hagyják felügyelet nélkül a tüzet, mindig legyen mellettünk oltására alkalmas eszköz és víz. Erős szél esetén semmiképpen ne gyújtsunk tüzet!
További információk a Katasztrófavédelem oldalán: https://www.katasztrofavedelem.hu/54/tuzgyujtas-szabalyai-szabad-teruleten
A zöld hulladék elégetése helyett alakítsunk ki a kert végében komposztálót, amely egyrészt értékes tápanyagforrás lehet fáink és egyéb növényeink számára, másrészt fontos élőhelyet biztosíthatunk a lebontásban résztvevő élőlények számára. Hogyan kezdj neki? Szeretettel ajánlunk egy ingyenesen elérhető kiadványt: https://www.hermanottointezet.hu/sites/default/files/a_komposzt_is_ertek.pdf
Az égetés káros hatásairól, illetve hogy mit tehetünk, ha például a szomszédunkban hulladékot égetnek, ezt a cikket ajánljuk: https://www.levego.hu/egyeb/ne-egesd-el/
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT
Mezőgazdaság
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
Az új kormányzati struktúrában kettéváltak az agrár- és környezetvédelmi hatáskörök.
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendeletből megismerhető és mára már hivatalossá is vált az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom rendszere.
Az eddigi irányítás helyett egy megosztott struktúra lép életbe: miközben az Agrárminisztérium a termelésre, a gazdák támogatására és a klasszikus élelmiszerlánc-biztonságra fókuszál, a frissen létrehozott Élő Környezetért felelős tárca a fenntarthatóság és a természeti erőforrások védelmének új bástyájává válik.

Fotó: NAK
Az Agrárminisztériumot Bóna Szabolcs vezeti, aki agrármérnök, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója. Több évtizedes tapasztalatot szerzett a növénytermesztés, állattenyésztés, agrárkereskedelem és agrárfinanszírozás területén, családja generációk óta kötődik a térséghez és az agráriumhoz.[1]
Az agrárminiszter az alábbi területekért felel:
- agrárpolitika,
- élelmiszerlánc-felügyelet,
- élelmiszeripar,
- földügy,
- földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészet,
- halgazdálkodás,
- vadgazdálkodás.

Fotó: NAK
Az Élő környezetért felelős minisztériumot Gajdos László vezeti, aki Kaposváron szerzett állattenyésztő üzemmérnöki diplomát. Közel három évtizede vezeti a Nyíregyházi Állatparkot, ami Magyarország legnagyobb vidéki állatgyűjteményévé vált, évente több mint hatszázezer látogatóval és nemzetközi hírnévvel.[2]
Az élő környezetért felelős miniszter az alábbi területekért felel:
- erdőgazdálkodás,
- hulladékgazdálkodás,
- körforgásos gazdaság,
- környezetvédelem,
- természetvédelem,
- vízgazdálkodás,
- vízvédelem,
- víziközmű-szolgáltatás,
- vízügyi igazgatási szervek irányítása.
A köztársasági elnök a 104/2026. (V. 24.) KE határozattal 2026. május 26-ai hatállyal kinevezte mindkét minisztérium operatív szakmai munkáját koordináló államtitkári kart. Következő cikkünkben őket mutatjuk be.
Forrás: NAK


