További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Mezőgazdaság
Veszélyes lehet a tűzgyújtás!
A szárazság miatt veszélyes a tűzgyújtás
A kora tavasz nemcsak a természet ébredését, a virágszőnyegek illatozását, a rovarok döngicsélését, a madarak dalolását hozza el számunkra, hanem a kerti munkák kezdetét, a kertek és gyümölcsösök rendbe rakását.

Fotó: DNPI

Ez pedig sokak számára elképzelhetetlen az összegereblyélt “kerti szemét”, és a nyesedékek elégetése nélkül. És ilyenkor gomolyog, száll a füst, beborítva a szomszédokat, a faluházát, a templomkertet – de sebaj, holnap majd ők csinálják ugyanezt …
Az elmúlt hónapokban országos szinten olyan kevés csapadék hullott, hogy a természetes növénytakaró és az avar szinte mindenhol csont száraz. A szabadtéren gyújtott tűz nagyon könnyen átterjedhet más területekre, elég egy hirtelen széllökés és egy parányi izzó parázs is már borzasztó károk elindítója lehet. Gondoljunk csak a közelmúltban hetekig tartó kaliforniai tűz pusztítására!
Ugyan hazánkban jelenleg sehol sincsen tűzgyújtási tilalom, szeretnénk a tisztelt lakosság figyelmét felhívni a tél végi, tavaszi szabadtéri tűzgyújtás veszélyeire.
A tüzek 99 százaléka emberi gondatlanság, rosszabb esetben szándékosság következménye, ezért az erdő- és vegetációtűz elleni legjobb védekezés az odafigyelés, a megelőzés!
A tűz elszabadulása pár perc, az eloltása már órák, vagy napok alatt lehetséges – olykor több tucat, vagy több száz embernek adva veszélyes feladatokat. A vagyoni károk emberek életét tehetik tönkre, de gondoljunk a tüzek során elpusztult élőlények ezreire, a természeti károk begyógyítása is évtizedekbe, vagy évszázadokba kerülhet!
Magyarországon a szabadtéri tűzgyújtásnak szigorú szabályai vannak, amelyek betartására mindenkinek figyelnie kell!
A hatályos jogi szabályozás értelmében tilos az avar és a kerti hulladék égetése. A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben felmentést adhat, abban szabályozva az égetés feltételeit, körülményeit, idejét. Arról, hogy mikor lehet a kertben égetni, a helyi önkormányzatnál kell érdeklődni. Amennyiben az önkormányzatnak nincs ilyen rendelete, akkor tilos az avar és a kerti hulladék égetése.
Az erdőben kirándulók csak a kijelölt tűzrakóhelyeken gyújthatnak tüzet, tűzgyújtási tilalom esetén ott sem!
Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és a kiépített tűzrakóhely kivételével – tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.
Az erdőgazdálkodási tevékenység keretében végzett égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, amelyet az illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz az égetés megkezdése előtt be kell jelenteni.
Kérjük, rövid időre se hagyják felügyelet nélkül a tüzet, mindig legyen mellettünk oltására alkalmas eszköz és víz. Erős szél esetén semmiképpen ne gyújtsunk tüzet!
További információk a Katasztrófavédelem oldalán: https://www.katasztrofavedelem.hu/54/tuzgyujtas-szabalyai-szabad-teruleten
A zöld hulladék elégetése helyett alakítsunk ki a kert végében komposztálót, amely egyrészt értékes tápanyagforrás lehet fáink és egyéb növényeink számára, másrészt fontos élőhelyet biztosíthatunk a lebontásban résztvevő élőlények számára. Hogyan kezdj neki? Szeretettel ajánlunk egy ingyenesen elérhető kiadványt: https://www.hermanottointezet.hu/sites/default/files/a_komposzt_is_ertek.pdf
Az égetés káros hatásairól, illetve hogy mit tehetünk, ha például a szomszédunkban hulladékot égetnek, ezt a cikket ajánljuk: https://www.levego.hu/egyeb/ne-egesd-el/
Mezőgazdaság
75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején
Az AKI adatokat közölt a magyar élőmarha-exportról
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január–márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 26,3 százalékkal, az üszőké 13,6 százalékkal növekedett.

Fotó: AKI
A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna), értéke 39,5 százalékkal emelkedett 2026 január–márciusában 2025 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt. A marhahúsimport volumene 3,1 ezer tonna volt, nem változott számottevően, míg értéke 28,7 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.
Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. hetében, 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző és a vágótehén ára egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.

Ábra: AKI
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda

