Mezőgazdaság
COP30: A szélsőséges időjárás már most kihat az élelmiszertermelésre
A brazíliai Belém városában kerül megrendezésre az ENSZ 30. éghajlat-változási konferenciája (COP30),
Róma, 2025. november 10. – A brazíliai Belém városában kerül megrendezésre az ENSZ 30. éghajlat-változási konferenciája (COP30), ahol a világ vezetői, tudósok, civil szervezetek és a civil társadalom tagjai közösen vitatják meg a sürgős lépéseket a klímaváltozás kihívásai ellen. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) országokkal és más partnerekkel együttműködve arra törekszik, hogy a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság a tárgyalások középpontjába kerüljön a globális alkalmazkodási célkitűzésről, az agrárium veszteségeiről és a károkról, a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokról (NDC-k) és a nemzeti alkalmazkodási tervekről (NAP-ok) szóló megbeszélések, valamint az éghajlatváltozás finanszírozásáról, technológiáról és méltányos átállásról szóló tanácskozások során.
Zahedi szerint a fenntartható és ellenálló agrár-élelmezési rendszerek kulcsfontosságúak az élelmezésbiztonság és a táplálkozás biztosításában azon 1,2 milliárd ember számára, akik megélhetése ezen rendszereken múlik. © FAO
A konferenciát megelőzően Kaveh Zahedi, a FAO Éghajlatváltozási, Biológiai Sokféleségi és Környezetvédelmi Hivatalának igazgatója ismertette a FAO legfontosabb üzeneteit a COP30-al kapcsolatban, és az azt követő időszakra előre tekintve.
Hogyan fogják befolyásolni az éghajlati szélsőségek a mezőgazdasági termelők, halászok és állattenyésztők élelmiszertermelési képességét?
Ez nem egy jövőbeli fenyegetés, hanem egy jelenség, amit már itt és most történik. Az éghajlati szélsőségek már most is megakasztják az élelmiszeripari- és mezőgazdasági folyamatokat. A terméshozamok csökkennek és a kiszámíthatatlan időjárás egyre nehezíti a betakarítást. Látjuk azt is, hogy nagyütemben növekszik a kártevők és betegségek száma. A klímaváltozás átalakítja a mezőgazdaság és az élelmezési rendszerek minden területét.
Nem véletlen, hogy a globális éhezés mértéke továbbra is riasztóan magas – mintegy 700 millió embert érint világszerte. Ennek egyik oka a klímaválság. Ha nem cselekszünk, sivár kilátásoknak nézünk elébe: egyes térségekben a csapadékra épülő mezőgazdaság megszűnhet, míg máshol a talaj alkalmatlanná válhat az élelmiszertermelésre. Már most a világ termőföldjeinek egyharmada leromlott állapotban van. Most képzeljük el, mi történik, ha ez az arány tovább nő. Ezek a tendenciák súlyos nyomást jelentenek közösségek és élelmezési rendszerek számára a világ minden területén.
Melyek a FAO legfontosabb célkitűzései a COP30 konferenciára?
Legfőbb üzenetünk egyszerű: a fenntartható és ellenálló agrár-élelmezési rendszerek központi szerepet játszanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és kulcsfontosságúak az élelmezésbiztonság és a táplálkozás biztosításában annak az 1,2 milliárd ember számára, akiknek a megélhetése ezen rendszereken múlik. A mezőgazdaság és az élelmezési rendszerek átalakítása nélkül a Párizsi Megállapodás céljainak elérése szinte lehetetlen. Ezért a FAO elkötelezett amellett, hogy támogassa az országokat a tárgyalások során, segítse a COP elnökségét az agrár-élelmezési rendszerekkel kapcsolatos cselekvési programban, és hangot adjon a gazdáknak, vidéki közösségeknek, a kistermelőknek és az őslakos népeknek – azoknak, akik a klímaváltozás frontvonalán állnak.
A FAO-nak három kiemelt célkitűzése van a COP30 csúcstalálkozóra és azon túlmutatóan: 1) az agrár-élelmezési rendszerek szerepének megerősítése a COP során hozott döntésekben és találkozó eredményeiben; 2) a szavakat cselekvésre váltva az agrár-élelmezési megoldások nemzeti klímastratégiákba történő beépítése és gyakorlati megvalósítása; 3) a klímafinanszírozás nagyobb részét átirányítani a mezőgazdasági szektor megoldásai felé, és ezeket kiterjeszteni a lehető legnagyobb hatás elérése érdekében.
Jelenleg a klímaváltozással összefüggő fejlesztési források mindössze alig 4%-a jut el azokhoz az ágazatokhoz, amelyek az élelmiszer-, növény- és állattenyésztési, halászati és erdészeti termelésért felelősek – ezen változtatnunk kell.
Milyen kötelezettségvállalásokra és eredményekre számít a FAO a konferencia végkimeneteleként?
A COP30 egy meghatározó esemény, amely megerősíti a mezőgazdaság és az élelmiszer-rendszerek kiemelt szerepét az éghajlati válsággal szembeni küzdelemben, valamint, lehetővé teszi, hogy e két terület központi helyet foglaljon el az alkalmazkodásról, kibocsátáscsökkentésről, rezílienciáról, veszteségek és károk kezeléséről, valamint a klímafinanszírozásról szóló tárgyalásokon. A csúcstalálkozó egyúttal lehetőséget teremt az erdők szerepének kiemelésére is – az integrált erdőtűz menedzsment előmozdítására, az ökoszisztémák megőrzésére és arra, hogy az országok megfelelő forrásokat allokáljanak a fenntartható erdőgazdálkodás biztosításához.
A COP30-on körülbelül 3000 őslakos fog részt venni, kiemelve szerepüket a klímatárgyalásokban. Hogyan képzeli el a FAO a hagyományos tudás integrálását az élelmezésbiztonsági és az éhezés elleni stratégiáiba?
Az őslakos népek bevonása nélkül nem lehet megoldani a mezőgazdasági vagy erdészeti problémákat. Hagyományos tudásuk felbecsülhetetlen értékű a rezíliencia építésében és jövőnk biztosításában az éghajlati bizonytalanságokkal szemben.
A COP30-nak helyszínt adó országban például a gazdák újra bevezetik a cabruca nevű hagyományos rendszert, amelyben a kakaófák az őshonos fajok védelme alatt nőnek. Ahogyan a brazíliai Bahia régió kakaótermelőivel folytatott kezdeményezés is mutatja, a földet művelők támogatása a legbiztosabb módja bolygónk jövőjének megóvására.
A COP30 egy fordulópont kell legyen, amely után az agrár-élelmezési rendszerek a klímaügyi intézkedések perifériájáról a középpontba kerülhetnek.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
AM: A gazdálkodók számíthatnak a kormányra szárazsággal szembeni küzdelemben
A szárazság és a csapadékhiány az idén is komoly kihívások elé állította a magyar mezőgazdaságot.
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Bár a szárazság és a csapadékhiány az idén is komoly kihívások elé állította a magyar mezőgazdaságot, az időben meghozott és az aszálykárokat mérséklő intézkedések végül jelentős mértékben csökkentették a terméskiesést. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a korábban 1 millió hektár körüli kukoricatermesztés területe 750 ezer hektárra csökkent – közölte Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, szerdán Újszilváson.
Hubai Imre, Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkár Újszilváson. Fotó Verems Tibor / AM
Hubai Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a betakarítást követően rendelkezésre áll belföldi ellátáshoz szükséges termésmennyiség, kivitelre is marad a terményekből. Kiemelte, az aszályvédelmi és vízvisszatartási intézkedések, a csapadékmegőrzés, a kevesebb forgatással járó talajművelés ösztönzése mind hozzájárult ahhoz, hogy az idei száraz időjárás jóval kevésbé viselte meg a mezőgazdaságot, mint a 2022-es nagy aszály idején. A három évvel ezelőtti, majd 1,5 millió hektárhoz képest, idén harmadannyi mintegy 500 ezer hektárra érkezett kárbejelentés. A 2025-ös aszály elsősorban a napraforgót, és a kukoricát károsította. A szárazsággal szembeni kormányzati intézkedések összességében megközelítették a 20 milliárd forintot. Ebből a forrásból 4,7 milliárd forint jutott azonnali aszályvédelmi intézkedésekre, valamint az állam átvállalta a gazdák öntözési költségeit is, ami 10 milliárd forintot tett ki és 5 milliárd forint összegben térítésmentessé tették a gazdáknak a vízkészlet járulékot is. Az időben megtett intézkedéseknek köszönhetően több mint egymilliárd köbméter vizet sikerült megtartani – tette hozzá.
Hubai Imre, Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkár Újszilváson. Fotó Verems Tibor / AM
Az államtitkár beszámolt arról, hogy a korábban 1 millió hektár körüli kukoricatermesztés területe 750 ezer hektárra csökkent, ennek ellenére a 3 évvel ezelőttihez képest 1 millió tonnával többet, csaknem 3,8 millió tonnát takaríthatnak be a gazdálkodók. A napraforgó területe nőtt, és a számítások szerint jövőre még nagyobb lehet. Ez a kultúra ugyanis a kukoricához képest még mindig nagyobb biztonsággal terem. A kukorica mostani árszintje kissé elmarad a várakozásoktól, a napraforgóé viszont magasabb.
Hubai Imre, Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkár Újszilváson. Fotó Verems Tibor / AM
Hubai Imre a termelők visszajelzései alapján úgy látja, hogy az időjárási változásokhoz és talajadottságokhoz alkalmazkodó új fajták is sokat segíthetnek, ezért a vetőmag-előállításnak fontos szerep juthat a következő időszakban. Hangsúlyozta egyúttal, hogy a világpiaci folyamatok továbbra is a minőségi termelésnek biztosítanak jobb lehetőségeket, így minél nagyobb mértékben kell átállni erre a mennyiségi szempontokról.
AM
Mezőgazdaság
A kecskefűz az Év fája 2026-ban
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év fája szavazás célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés az erdész és a társszakmákat gyakoló szakemberek, a különböző kapcsolódó tudományterüetek kutatói, illetve a nagyközönség, a hazai erdőjárók, kirándulók, erdőlátogatók valamint a magyar oktatásban tanuló gyermekek, fiatalok, diákok számára.
Kecskefűz. Forrás: OEE
A német mintát követve útjára indított hazai mozgalom jövőre lesz 30 éves. Így az idei szavazás különleges alkalom is volt egyben, mert a november első hetében elindított voksoláson, a jubileumi, 2026. esztendő fafaját választhatták meg a résztvevők.
Magyarország legnagyobb vadászati portálja
Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium 2013 óta minden évben ajánlást tesz három fafajra, melyek közül az Év fáját lehet megválasztani. Idén november 7-től november 30-ig lehetett szavazni az Év fája tematikus honlapon a jelöltekre, melyek a kecskefűz, a hamvas éger és a rezgő nyár voltak.
A kitüntető címért a verseny végi rendkívül szoros volt két fafaj, a kecskefűz és a rezgő nyár között. Összesen 2050 szavazat érkezett be, melyek összesítése alapján az első helyet 745 szavazattal kecskefűz, a második helyet alig kettő szavazattal lemaradva, a rezgő nyár, míg a harmadik helyezést 562 szavazattal a hamvas éger érte el.
A kecskefűz levele. Forrás: OEE
Így 2026-ban, a mozgalom indításának jubileumi, harmadik évtizedében, az Év fája címet a Kecskefűz (Salix caprea) nyerte.
A húsvéti barkát részben ez a faj szolgáltatja, fatermetű egyedei viszont ritkaságszámba mennek, mivel évszázadokon keresztül gyomfának tekintették, s ma is igyekeznek felverődő egyedeit visszaszorítani. Egyetlen fűzfajunk, amely többletvíz nélkül él, az alföldön kimondottan ritka.
Országos Erdészeti Egyesület
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Mikulás esti felvonulás Zsadányban – GALÉRIÁVAL + DRÓNOS Videóval
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
December 6-án este, Mikulás napján, a Békés vármegyei Zsadányban, a község és a környező települések mezőgazdasági gépészei gyűltek össze, hogy egy kis örömöt csempésszenek a falu legkisebbjeinek életébe. A rendezvény zavartalansága érdekében a helyi rendőrség két rendőrautóval és négy egyenruhással biztosította a Gyulát, Békéscsabát és Debrecent legrövidebben összekötő útszakaszt.
December 6-án felvonulást szerveztek Zsadányban a helyi gépészek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Békés vármegye legészakibb települései száz évvel a trianoni határok húzása után talán, talán újra reménykedhetnek. A kistérség szinte minden nagyvárostól távol fekszik. A legközelebbi nagyobb település Nagyszalonta, és ha minden igaz, hamarosan új út köti majd össze a két országot – ez Zsadánynak is némi fellélegzést adhat. A nagy fejlesztések rendre elkerülik Zsadányt, a helyiek mégis bizakodva tekintenek előre. Új hidat szeretnének a Sebes-Körösre, és remélték, hogy Békéscsabát és Debrecent itt kapcsolják össze a leggyorsabban, a közelben futhat az M47-es.
Idegenlégiós Komádiból. Polgár József mezőgazdasági vállalkozó gépészét, Lajost engedte át a felvonulásra, aki a cég egyik legnagyobb traktorájával érkezett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A vidék, azonban úgy tűnik, még mindig tartogat erőtartalékokat. Ezt is bizonyította, hogy a mezőgazdászok felvonulására rengeteg traktor jelentkezett, sőt a szomszédos falvakból is szép számmal érkeztek. Beszélték, hogy Polgár József még Komádiból is átengedte az egyik gépet, a nagy John Deer-t!
A zsadányi Fábián család és jóbarátjuk Farkas István Gesztről. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Fábián Károly az Agro Jagernek elmondta: két napja esik az eső, volt tehát ideje foglalkozni a New Holland traktorával – kisfia szerint „nem sokat”, de két napot biztosan rászánt. A család nemzedékek óta él a faluban, hagyományosan mezőgazdasággal és állattartással foglalkoznak, és ma is a földművelésből élnek.
Nemcsak a fényeiben ragyogó, de a műszaki állapotában is kiváló a zsadányi Varga Lajos T25-ös traktorja. Gratulálunk! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Mellettük állt a Turbucz család büszkesége, a McCormick traktor. Sok éven át spóroltak rá, hogy megvehessék. A gép egy öreg, 50-es MTZ-t váltott, ám minden téren messze felülmúlja: erőben, vontatásban és kényelemben is. Klímás, modern ülésű — a hosszú nap végére sem fáradnak el benne. Sokáig azonban nem maradhattak, mert az esti etetés várta őket. Falun a munka, ha csúszik is, helyettük nem végzi el senki. Valószínűleg ők hagyták el elsőként a főteret.
A zsadányi Turbucz család McCormick típusú traktorral érkezett, akik mezőgyáni barátaikat fogadták. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Közben akkora tömeg gyűlt össze, hogy a falu forgalma szinte megállt. Négy út találkozik itt: az egyik Komádiból érkezik, a másik Biharugráról, amely ma már kifejezetten forgalmas, hiszen Nagyvárad felé Körösnagyharsánynál lehet átlépni a határt. A harmadikon Mezőgyán felé lehet eljutni a geszti Tisza-kastélyba, míg a negyedik Gyula és Békéscsaba felé vezet — igaz, a falu után Okánynál gyorsan kettéválik, s Békés felé is tovább lehet „szökni”.
A rendőrség négy egyenruhás rendőrrel biztosította a felvonulást! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
„Egy világváros ez, kérem szépen!” – nevetett valaki a sötétben. A sok gyerek miatt azonban nemcsak a rendőrök, hanem a szülők is árgus szemmel figyeltek mindenre — falun a máséra is vigyáznak egy kicsit.
„Az se járjon jobban, mint a mienk!” – hallatszott a sötétből.
„Nem félek én, édesapám, a sötétben se!” – vágta rá egy kisfiú.
„Na, majd anyádtól félni fogsz, ha elütnek!” – érkezett a fegyelmező válasz, és a nebuló nyomban behúzta a nyakát, hiszen anyutól még apu is tart néha.
Ha már megállt a forgalom, akkor beszélgessünk egy kicsit. Zsadányban négy út találkozik, a forgalom jelentős. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az este jó hangulatban, csendesen telt: beszélgettek az esőről, találgatták a hízó és a bika árát, ki-ki mit vet jövőre, mikor lesz disznóvágás. „Megvan-e már a fa? Segítesz-e hasogatni?”
A felvonulásról készített drónos felvételeket Fábián Károly képesített drónpilóta bocsátotta a rendelkezésünkre! Munkáját ezúton is köszönjük!
A gyerekek énekeltek, táncoltak, a nagy parkoló megtelt élettel. Nagy esemény nem történt, mégis mindenki jól érezte magát. Barátok, rokonok, gyerekek – mind csak azért voltak ott, hogy találkozzanak. Aztán egyszer csak felcsillant a szemük, hiszen megérkezett a Mikulás is…
A sötétben pedig, egyszer csak feltűnt a Mikulás! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Mert végső soron ez volt a lényeg. Közeleg a karácsony, s ha akad is mit megjavítani vagy elsimítani az életben, a gyerekek nem ezzel foglalkoznak: ők játszani akarnak. A szülők, nagyszülők, tanárok pedig hagyták is őket — hiszen ez az este csak róluk szólt…
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
tulajdonos-lapigazgató
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A szegedi adventi vásárban lépett fel a Kiss Ferenc Vadászkürtegyüttes
Látványos vadlúdvonulás a Kis-Sárréten
Élőhely-teremtés Sződligetnél
POLICE: A szlovákokkal közösen – helikopterrel az illegális fakitermelés ellen – VIDEÓVAL
Mentés a ködben
AM: A gazdálkodók számíthatnak a kormányra szárazsággal szembeni küzdelemben
A kecskefűz az Év fája 2026-ban
Még lehet pályázni – Listás süllő a felső Sebes-Körösből
Sikeresen újraegyesítették a csatornával kettévágott szikes tavat a Kiskunságban
BAKONYERDŐ: Pusztulnak a kőrisek a Koloska-völgyben
Rapsic testvérpár bilincsben
Zergéket fotóztak Győr-Moson-Sopron vármegyében
Drog helyett tigriskölyköt találtak
Myxomatózissal kapcsolatos tájékoztatás
Túrázóra lőtt a gondatlan vendégvadász
Zergék Vas vármegyében
Afrikai sertéspestist azonosítottak elhullott vaddisznóban a Szentendrei-szigeten
Ludaskása, ahogy Sántáné Kormos Éva készíti
Vadászati lehetőség: Nyúlvadászatot hirdet Biharnagybajom – MEGNÉZTÜK
