Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Magyarországra is megérkezett a hó, amely jelenleg az ország nagy részét kisebb-nagyobb vastagságban borítja. A hónak nemcsak a gyerekek örülnek, hanem agrárszempontból is kiemelt jelentőséggel bír. A hótakaró természetes szigetelőrétegként védi a növényeket és a talajt a szélsőséges fagyoktól, mérsékli a hőingadozást, és lassú tavaszi olvadása révén folyamatosan szivárog a talajba, így fokozatos vízutánpótlást biztosít a vegetációs időszak kezdetén. Napjainkban ez a jelenség egyre ritkábban fordul elő, ami a téli csapadékviszonyok és a hőmérsékleti trendek változását jelzi – tájékoztatott az OTP Bank.

Pásztorkutya kolonccal Körösszeg határában, Nagyváradtól pár kilométerre. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az ELTE Meteorológiai Tanszékének elemzése szerint 73 százalékos valószínűséggel az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás felelős a hóvastagság drámai csökkenéséért. Míg a múlt század közepén Magyarország hegyeiben novembertől januárig fokozatosan növekedve átlagosan 12‑14 cm‑es hóvastagság alakult ki, napjainkra a sokévi átlagos maximum inkább februárra tolódott, és mindössze körülbelül 4 cm-t ér el.

Hóvastagság Magyarországon 2026. január 8-án. Forrás: Hungaromet

A hótakaró hiányában nem csak a talaj átfagyása erősödik fel, illetve tavaszra alacsonyabb kezdeti talajnedvesség áll rendelkezésre, hanem jelentős hatással van a mikroorganizmusokra is. A talajélet hótakaróval védett környezetben viszonylag stabil hő- és nedvességviszonyok között működik. Emellett a hó megóvja a fiatal őszi vetéseket (búza, árpa, repce) a szél okozta kiszáradástól és a fagyrepedésektől. Hiányában gyakoribb a levél- és gyökérszövetek károsodása, ami növeli a hozamkockázatot. A hótakaró hiánya továbbá fokozza a talaj fagyás-olvadás ciklusainak gyakoriságát is, ami megzavarhatja a talaj nitrogéndinamikáját, beleértve a N2O termelését. Kutatások szerint a hó nélküli területeken közel kétszer annyi dinitrogén-oxid szabadul fel, mint a természetes hótakaróval fedett parcellákon. A talajban gyakoribbá váló fagyás–olvadás ciklusok a frissen kikelt növényeket roncsolják, megbonthatják a talaj szerkezetét és növelhetik a szervetlen nitrogén mennyiségét. Ez azért fontos, mert az N₂O az egyik legerősebb klímagáz, így a hóhiány nemcsak a talaj és a növények számára jelent problémát, hanem a globális felmelegedést is gyorsítja[1]. A mezőgazdasági talajok felelősek az emberi tevékenységből származó N₂O kibocsátás nagy részéért – körülbelül 60 százalékáért.

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja
Tartalmak már 1999-től

Az északi félteke mezőgazdasági területein a téli nitrogénveszteség mérsékelhető két fő módszerrel: egyrészt konzervatív nitrogéngazdálkodással, amely csökkenti a talajban felhalmozódó felesleges reaktív nitrogént, másrészt téli takarónövények alkalmazásával, amelyek segítenek megkötni a nitrogént és mérséklik az elfolyást, valamint a havat megkötő és megtartani képes növényi maradványok fenntartásával, ami segít megőrizni a hótakarót és mérsékli annak elvesztését. A talajban lévő nitrogén-felesleg csökkentésére irányuló stratégiák csökkenthetik a nitrogén-kibocsátást nem csak télen, hanem az év többi részében is hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkentéséhez.

A megváltozott hóviszonyok várhatóan azonnali és hosszabb távú hatással lesznek a talajlégzésre és a mikrobiális aktivitásra. Ha például egy meleg tavasz miatt a hótakaró korán eltűnik, a hóolvadékvíz és a hővédelem hiánya közvetlenül befolyásolja a talajfolyamatokat, ami később a növények növekedésére is hatással lehet. Ezt az összetett, hosszú távon érvényesülő hatást a hótakaró utóhatásánakvagy örökölt hatásának nevezhetjük. A hótakaró változásának talaj szénforgalmára és mikrobiális aktivitására gyakorolt örökölt hatásának pontos számszerűsítése azonban még hiányzik.

OTP Bank

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy somogyszobi tenyészsertés-állomány állatainál. A fertőzés jelenlétét a sertéstartó vállalkozás további kettő, szintén Somogy vármegyében működő telepén is azonosította a hatóság. Az érintett állományok esetében a hatósági intézkedések folyamatban vannak, a telepeken járványügyi zárlat került elrendelésre.

Fotó: NÉBIH

Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amelyre számos állatfaj (például szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska) fogékony, azonban elsősorban a sertéseket érinti.  Fontos kiemelni, hogy a vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

A Somogy vármegyei Somogyszobon található sertéstartó tenyésztelepen még 2025. decemberében jelentkeztek az első klinikai tünetek, amelyek fokozatosan növekvő malacelhullásban és vetélésekben nyilvánultak meg. Az Aujeszky-betegség jelenlétét a Nébih laboratóriumában december 31-én szerológiai, majd január 6-án PCR-vizsgálattal is megerősítették. A hatósági intézkedések már december 31-én megkezdődtek, többek között mintavétel történt a gazdaság további három, szintén Somogy vármegyében található sertéstelepén. A laboratóriumi eredmények két állomány – Somogyszob, Nagybaráti-puszta, valamint Böhönye, Terepezd-puszta – esetében igazolták a fertőzés jelenlétét.

Az érintett telepeken a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet előírásaival összhangban hatósági intézkedések elrendelésére került sor. A járványügyi nyomozás, többek között a fertőzés eredetének felderítése és a kontakttelepek vizsgálata, jelenleg is folyamatban van.

Magyarország 2015 óta az Európai Unió által elismerten mentes a betegségtől. A Bizottság (EU) 2020/689 rendeletének Aujeszky-betegségre vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi kitörés nem veszélyezteti az ország mentességi státuszát. Ugyanakkor a mentesség fenntartása érdekében a nemzeti és uniós jogszabályokban meghatározott intézkedések maradéktalan végrehajtása szükséges. Ennek megfelelően indokolt – többek között – a fertőzött állományok felszámolása, valamint az érintett telepek 2 km-es körzetében található, illetve azokkal járványügyi kapcsolatban álló sertéstartó gazdaságok állományainak vizsgálata.

Az Aujeszky-betegségről
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amely elsősorban a sertéseket érinti. A betegség klinikai megjelenése az állatok életkorától függően eltérő. Fiatal malacok esetében lázas általános és idegrendszeri tünetek, valamint magas elhullási arány jellemző, míg idősebb sertésekben elsősorban légúti tünetek figyelhetőek meg. Vemhes kocák esetében magzatelhalás és vetélés előfordulhat. A fertőzésen átesett sertések rendszerint tartósan vírushordozók maradnak.
A vírusra a sertéseken kívül számos más állatfaj, például: szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska is fogékony. Esetükben a fertőzés rendszerint súlyos, erős viszketéssel és idegrendszeri tünetekkel jár és legtöbbször elhulláshoz vezet.
A vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131