Természetvédelem
Műholdas jeladót kapott Karud, a hím békászó sas
A békászó sas fokozottan védett madárfajunk. Elterjedési területének súlypontja Európára esik (Közép- és Kelet-Európában, Anatóliában és a Kaukázus térségében fészkel). Hazánkban mindössze kb. 40 párra tesszük a költőállományt, amely egy perempopuláció.
2020.09.03-án a Tardi-legelő Természetvédelmi Területen sikeresen befogtak egy hím békászó sast (Clanga pomarina), amelyet, miután műholdas jeladót kapott, ugyanott rögtön el is engedték a Bükki Nemzeti Park munkatársai.
A békászó sas fokozottan védett madárfajunk. Elterjedési területének súlypontja Európára esik (Közép- és Kelet-Európában, Anatóliában és a Kaukázus térségében fészkel). Hazánkban mindössze kb. 40 párra tesszük a költőállományt, amely egy perempopuláció. Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában jóval nagyobb számban van jelen. Magyarországon főleg az Északi-középhegységben és a kapcsolódó hegylábi területek zavartalan, öreg erdeiben költ. A Dunántúlon csak néhány territórium ismert, Tolnában és Somogy-megyében. Táplálkozóterületként előszeretettel használja az extenzíven művelt gyepterületeket (legelők, kaszálók), kisebb mértékben a szántóföldi kultúrákat. Táplálékát elsősorban kisemlősök (azok közül is főleg a mezei pocok) jelentik, de hüllőket, kétéltűeket és madarakat is zsákmányul ejthet. Hosszú távú vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti.
A madár befogása hosszabb előkészületek után, az erre szánt harmadik alkalommal járt sikerrel. A befogást Pongrácz Ádám és Kleszó András végezték. A madárra a műholdas jeladót nyugodt körülmények között, a befogás helyszínétől mindössze 150 méternyi távolságra lévő Tardi Őrszolgálati Irodában sikerült rögzíteni. A jelölést Juhász Tibor természetvédelmi őr kollégánk, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa végezte, akinek nagy tapasztalata van ebben több ragadozómadár-fajt érintően, hazánkon kívül is több helyszínen jelölt (elsősorban sasfajokat) nemzetközi projektek keretében. Madarunk egyedi azonosításra alkalmas ornitológiai gyűrűt is kapott. A jelölésben részt vett még mátrai kollégánk, Molnár Márton, aki a „szakma kitanulása”, és a szükséges vizsga eredményes teljesítése után működési területünkön végezné majd a hasonló jelöléseket. Jelen volt még Szitta Tamás, nyugalmazott főtanácsos, aki Igazgatóságunk területén megalapozta a ragadozómadarakkal kapcsolatos természetvédelmi tevékenységet.
Az Ecoton (Ecoton Kite-H UHF-GPS-GSM) típusú jeladót a KEHOP – 2.4.0 kódszámú, „A természetvédelmi őrszolgálat és monitorozó rendszer fejlesztése” elnevezésű projekt keretében sikerült beszereznünk. Karud Magyarországon a harmadik egyede a fajnak melyre műholdas jeladó került. A szintén igazgatóságunk területén jelölt, Bükki névre
„keresztelt” hímet 2015-ben sikerült a kollégáknak befogni és megjelölni. Esetében az éveken keresztül működő adó rengeteg adatot szolgáltatott a faj vonulásáról és a költési időszakra jellemző területhasználatról.
Most befogott madarunk nevét a Bükkalja egyik emblematikus magaslata, a Karud (a Bükköt délről övező vulkanikus eredetű térszín egyik legjellegzetesebb, asszimetrikusan megbillent csúcsa) után kapta. Reméljük, rengeteg hasznos információval segíti majd a természetvédelmi munkát, a fajjal kapcsolatos védelmi tevékenységet. E hónapban kezdődő hosszú vándorútjához pedig kedvező széljárást és jó utat kívánunk neki!
Tudósítás és a képek forrása: BNPI
Visszatértek a búbosbankák a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti részterületére. Március 12-én láttuk az első példányokat a Sóstói Állattartóteleptől északra fekvő gyepeken és kisparcellás szántókon.
Ezt a madarat a népnyelv büdös bankának, szurtos dudunak, vagy fostos bugybókának is hívja, mivel a fiókák veszélyérzet esetén bűzös ürüléket juttatnak vélt, vagy valós támadójukra. A búbosbankának összesen hat alfaja ismert. Az Európában fészkelők többsége vonuló. Afrikában, a Szaharától délre telelnek. Már márciusban megjelennek hazánkban, de az állomány zöme áprilisban érkezik meg.
A fákkal, fasorokkal tarkított, nyílt alföldi térségeket kedveli. A talajfelszínen és a laza talajban hosszú, enyhén lefelé ívelt csőrével kutat táplálék után. A föld alatt élő rovarokkal táplálkozik, emiatt mozaikos és csupasz talajfelszíneket igényel.
A rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbitát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. Röpte lepkeszerűen hullámzó. Fészkelési időszaka március végétől augusztus közepéig tart. Jellegzetes hangját április közepétől június végéig hallhatjuk. Előszeretettel fészkel fás legelőkön, állattartótelepek közelében. Harkályok odúit szívesen elfoglalja, de kidőlt, korhadt fák üregeiben, kőrakásokban, üregekben bárhol költhet, akár a talajszinten is. A tojó 5-10 tojást rak, a fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Szeptemberre az állomány nagy része elvonul az afrikai telelőhelyekre.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Bütykös ásóludak tömeges átvonulása a Dél-Alföldön
Bütykös ásóludakat figyeltek meg
Ez az érdekes nevű lúdalkatú madár néhány évtizeddel ezelőtt még ritka kóborló faj volt hazánkban, azonban március elején nagyobb csapatai mutatkoztak a Dél-Alföldön, volt olyan időszak, amikor több mint 300 madár tartózkodott a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található szikes tavakon és halastó rendszereken.
A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, de hazánkban 30 évvel ezelőtt még eseményszámba ment, ha kora tavasszal vagy késő ősszel feltűnt egy-egy madár, vagy néhány egyedszámból álló kisebb csapat.Nevét a hím madár homlokán található dudorról kapta, amely nászidőszakban kifejezetten nagyméretű és vörös színű.
Tavak, lagúnák partján költ, emlősök által ásott üregeket foglal el és ezeket használja költőüregként, viszonylag sok, 7-15 tojást rak.
Hazánkban az első költőpárok húsz évvel ezelőtt jelentek meg, egy ideje a Dél-Alföldön is rendszeres, bár még kisszámú költőfajnak számít. Terjeszkedési ütemét látva egyre gyakoribb madár lesz hazánkban is.
Az idei tavaszon feltűnően sok bütykös ásólúd mutatkozott a Dél-Alföld vizes élőhelyben eleve gazdag élőhelyein, nem ritkán 100 példánynál is nagyobb csapatai voltak láthatóak a szegedi Fehér-tó, a tömörkényi Csaj-tó és pusztaszeri szikes tavakon, természetesen a látogatók által nagyon kedvelt mórahalmi Nagyszéksós-tavi Bivalyrezervátum nagy kilátója előtt is mindig látható kisebb-nagyobb csapata.
Hazánkban 30-40 pár fészkel évről-évre. Nagy kérdés, hogy ez a tömeges jelenlét és az idén jellemzően jobb vízviszonyok vajon jelenteni fognak-e újabb költőpárokat a régiónak.
Forrás: MME
***
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.
Természetvédelem
Debreceni gyerekek ültettek fát Jane Goodall 90. születésnapja alkalmából
Fát ültettek debreceni gyerekek
Egy önkormányzati óvoda középső csoportosai, valamint egy egyházi- és egy alapítványi iskola diákjai vettek részt a világszerte ismert környezetvédelmi aktivista, Jane Goodall tiszteletére szervezett programon 2024. március 14-én a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolában.
Április 3-án ünnepli 90. születésnapját Jane Goodall angol főemlőskutató-antropológus. Ez alkalomból az általa alapított Roots&Shoots (Rügyek és Gyökerek) program magyarországi csoportjai faültetéseket szerveznek, így hazánk különböző településein összesen 90 csemetekerül a földbe ezekben a napokban.
Debrecenben a KisFürkészek Roots&Shoots csoport szervezésében három oktatás-nevelési intézmény kapcsolódott a kezdeményezéshez. A Zöld Óvoda címet háromszor elnyert Faragó Utcai Óvoda „Katica” csoportja mellett a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola és a Waldorf Napraforgó Iskola diákjai vettek részt a faültetésen. A nagyobbak természetvédelmi témájú versekkel, az óvodások énekekkel készültek a szimbolikus eseményre.
Somné Huszti Anett, a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola vezetője felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület. Ezt követően az erdei iskola „Borostyán” tanösvényén a gyerekek ültették el a kiválasztott kocsányos tölgyet.
Kovács Eszter, a Jane Goodall Intézet Roots&Shoots programjának magyarországi koordinátora– megköszönve Orosz Magdolna, a KisFürkészek vezetőjének munkáját – elmondta, hogy a debreceni az egyik legaktívabb a 76 hazai csoport közül.
A faültetés végén Váradi Zoltán, a Természettár vezetője azzal búcsúzott a gyerekektől, hogy vigyázzanak a fákra, legyenek büszkék arra, hogy természetvédők, és emlékeztetett rá, hogy jövő héten, március 21-én ünnepeljük az erdők-, majd másnap a víz világnapját.
Forrás: Nyírerdő Zrt.