Természetvédelem
Bővítették a fahatározó mobilalkalmazást
350 képpel és csaknem 20 erdőtársulással bővítette fahatározó mobilalkalmazását az Országos Erdészeti Egyesület. Az ingyenes applikációban tovább finomodott a felhasználói élmény, teljesen megújult a megszerzett tudást ellenőrző beépített kvízjáték, és jelentősen kibővült a fényképek adatbázisa. Az Egyesület az új verzió kiadása alkalmából nyereményjátékot hirdetett meg a Facebookon, amely az alkalmazás használatára és a beazonosított fákról készített képek posztolására invitálja a természetbarátokat.
350 képpel és csaknem 20 erdőtársulással bővítette fahatározó mobilalkalmazását az Országos Erdészeti Egyesület. Az ingyenes applikációban tovább finomodott a felhasználói élmény, teljesen megújult a megszerzett tudást ellenőrző beépített kvízjáték, és jelentősen kibővült a fényképek adatbázisa. Az Egyesület az új verzió kiadása alkalmából nyereményjátékot hirdetett meg a Facebookon, amely az alkalmazás használatára és a beazonosított fákról készített képek posztolására invitálja a természetbarátokat.
2020 szeptemberétől elérhető a mobiltelefonos alkalmazások áruházaiban az Országos Erdészeti Egyesület által fejlesztett terepi fahatározó alkalmazás, a Fa Book bővített, rendszerezett verziója. Az Android és iOS operációs rendszerekkel kompatibilis, frissített program továbbra is ingyenesen tölthető le. A letöltött és telepített alkalmazás offline, kikapcsolt mobilhálózattal is használható. Az applikáció a hazai erdőkben előforduló 111 fa- és cserjefaj, illetve fajcsoport, valamint 33 erdőtársulás terepi azonosításában nyújt segítséget.
A frissítés során 350 képpel és csaknem 20 erdőtársulás leírásával bővítették az applikáció anyagát. A fajok képállományának többségét rügy, kéreg és habitus fotókkal egészítették ki, ami segíti a növényhatározást és reagál a felhasználói igényekre. Újdonság továbbá, hogy a fa- és cserjefajok leírását 7 szempont szerint rendszerezték, növelve ezzel az átláthatóságot és könnyítve az információk közötti eligazodást. A rendszerezés magában foglalja az erdőtársulások fajokhoz rendelését is. A megújult Fa Book által megszerzett tudás ellenőrzésére az appban található játékot is lecserélték, a felhasználók a fajokhoz és társulásokhoz rendelt képek felismerésével tesztelhetik ismereteik bővülését.
Az applikáció elsődleges funkciója továbbra is a vizuális meghatározás, amelynek során egyszerű ikonok segítik a határozás folyamatát. A növények ismérvei alapján tudjuk szűkíteni a potenciális fajok listáját, minden helyes lépésünkkel közelebb kerülünk a meghatározandó fajhoz, ahol végül a fotók segítik az azonosítást. A bővített képállománnyal a sikeres határozásra már a rügyfakadás idején, vagy vegetációs időszakon kívül is van esélyünk.
A munkát az Agrárminisztérium támogatta, szakmai partnerként a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának oktatói vettek részt.
Az alkalmazás megújulásával egyidőben 300 képpel bővült a fabook.oee.hu honlap is, ahonnan a fajok fotóanyagát szabadon lehet letölteni és felhasználni. A weboldal célja az erdővel kapcsolatos ismereteket oktató pedagógusok, az erdei iskolák nevelői, a diákok és az érdeklődő természetjárók számára olyan egységes, szakmai szempontból is ellenőrzött képanyag rendelkezésre bocsátása, ami segítheti az ismeretterjesztő és az oktató-nevelő munkát. A bárki számára elérhető szolgáltatás használatának egyedüli feltétele a képek forrásának pontos feltüntetése.
Az Országos Erdészeti Egyesület Facebook oldalán nyereményjátékot indít. A játék során egy fáról készített, saját fényképet kell posztolni, amelynek faját a játékos sikeresen beazonosította az alkalmazás segítségével. A résztvevők között nyereményeket sorsolnak ki. A játék szeptember 14-től szeptember 27-ig tart.
A Fa Book nagyszerű eszköz arra, hogy egyszerűen és szórakoztató módon bővítsük természeti ismereteinket kirándulás, kikapcsolódás közben, vagy bármikor, ha erdős területen tartózkodunk. Az Egyesület ezért bátorítja a kirándulókat és természetbarátokat, hogy használják az alkalmazást, illetve ajánlják túratársaik, kollégáik, hasonló érdeklődésű ismerőseik figyelmébe.
Forrás:OEE
Természetvédelem
Idén kevesebb vonuló aranylile állt meg a Kardoskúti-pusztán
Az aranylilék vonulásáról adott ki közleményt a Körös-Maros Nemzeti Park
Ezen az őszön a szokásosnál később és kisebb számban jelentek meg vonuló aranylilék a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. Az ok minden bizonnyal a szeptember-októberi szárazságban keresendő.
Fotó: Palcsek István Szilárd – KMNP
Az aranylilék Eurázsia északi részén, lápos, mocsaras, tundrai vidékeken költenek, a telet pedig Európa nyugati és déli tájain töltik. Tavaszi és őszi vonulásuk alkalmával Magyarországon is feltűnnek. Általában az alföldi vizes élőhelyeken, pusztákon, de akár szántókon is előfordulnak. Tavasszal gyakrabban és nagyobb csapatokban láthatjuk őket, ősszel viszont csak kisszámú átvonulónak számítanak.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
S
Szép színezetű madarak: tollruhájuk barnás, melyet sárgás-narancsos pöttyök tarkítanak, sőt zöldes foltok is vannak rajtuk. Bár díszes madarak, színezetük mégis alkalmas arra, hogy beleolvadjon a környezetbe, s így elrejtse őket. Nászidőszakban a hímeknek a hasi része és a torka fekete. Alapvetően rovarokkal, lárvákkal, férgekkel táplálkoznak.
Fotó: Palcsek István Szilárd – KMNP
A Kardoskúti-pusztán évről-évre rendszeresen feltűnnek. Tavasszal március-áprilisban, ősszel pedig szeptembertől akár decemberig is előfordulnak. Ritkán, ha az időjárás engedi, áttelelő példányok is akadnak. Idén szeptember-októberben csak egy-egy példányt láttunk, az első népesebb, mintegy százpéldányos csapat november 10-én jelent meg. A vonulási csúcs november 23-án volt, akkor 220 aranylilét számoltunk, november végén pedig már mindössze húsz madár tartózkodott a területen. Ezek a számok alacsonyabbak, mint a korábbi években, az őszi vonulási átlag alsó határán mozognak.
Az aranylilék legtöbbször a kardoskúti Fehér-tó környezetében láthatók, az ottani rövidfüvű, legeltetett gyepeken kutatnak rovarlárvák, apró gerinctelenek után. Alapvetően homogén csapatokban láthatjuk őket, de előfordul, hogy bíbicek közé vegyülnek. Az éjszakákat rendszerint a Fehér-tavon töltik, melynek vízborítása november végén már meghaladta a 80 százalékot.
Forrás: KMNP
A hideg, havas napok beköszöntével, december elejére aktuálissá vált a téli madáretetés. Ilyenkor sok embernek megszínezi szürke hétköznapjait, hogy kiegészítő táplálékkal gondoskodhat kedves madarairól.
Fotó: BNPI
Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy az egyik legjobb etetőanyag a napraforgó, abból is az apró, fekete szemű, amit a pintyfélék, cinegék, harkályok is szívesen fogadnak. Sokan tudják, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság iskoláknak, óvodáknak, önkormányzatoknak és magánszemélyeknek is biztosít némi napraforgót, de azt már kevesen, honnan is származik az.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Saját vagyonkezelésben álló területein a nemzeti park igazgatóság hosszú évekre visszanyúlóan természetvédelmi célú gazdálkodást folytat, ennek keretében a szántóin megtermelt napraforgó egy részét madárvédelmi célra fordítja. A Dél-Hevesi Tájegységtől pár napja érkezett üzenet ennek a félrerakott mennyiségnek a bezsákolására invitálta a dolgozókat.
Fotó: BNPI
Reggel Borbáth Péter vezetésével természetvédelmi őrökből és irodai kollégákból álló lelkes csapat gyülekezett a Kerecsend melletti terményszárítónál, majd látott neki a több tonnányi napraforgónak. Az elmúlt években már jól begyakorolt koreográfia szerint vödrökkel szedték fel a hegynyi magot, gyorsan teltek a zsákok, alig győzték azokat kötözni, rakodni. A szorgos kezeknek köszönhetően így még délelőtt neki is indulhattak a szállítmányok három megye számos települése irányába. Azóta a zsákok már bizonyára célba értek, és mindenhol szétosztásra kerültek – itt telelő madárkáink és kedvelőik örömére.
Fotó: BNPI
S hogy miért Makuka Művelet? A magyar nyelv sokszínűségének köszönhetően hazánk különböző tájain helyi névvel illetik a napraforgót: legismertebb a szotyola, szotyi, de napra, uszu, mag, tányérrica néven is találkozhatunk vele, míg Észak-Magyarországon a makuka tarol. Köszönjük a Dél-Hevesi Tájegység munkáját és a madárbarátok segítségét!
Forrás: BNPI
Természetvédelem
Megbolygatták a Tarna folyását, így védett állatfajok tömegeit pusztították el
Vádat emelt a Füzesabonyi Járási Ügyészség
A Füzesabonyi Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt emelt vádat két férfival szemben, akik engedély nélküli tevékenységükkel védett állatfajok tömegeit pusztították el.
Fotó: Ügyészség
A vád szerint Füzesabony közelében üzemel egy szőlőoltvány iskola, ahol az egyik vádlott telephelyvezetőként, társa szőlőtermesztő segédmunkásként dolgozott. A területen lévő 400.000 darab szőlőoltvány öntözése régóta a Tarna patakból való engedélyezett vízkivétellel történt, mely meghatározta az öntözés módját és az öntözési tilalmakat is. Az erre vonatkozó jogosultság 2019. október 31-én lejárt, így ettől kezdve engedély nélkül történt az oltványok öntözése.
2022 júliusában a telepvezető – és ismeretlenül maradt társai – szőlővenyigékkel, rőzsékkel és homokzsákokkal elgátolták a Tarna medrét az Aldebrő- Kápolna közötti szakaszon, ezzel a vizet felduzzasztották. A mederben elhelyezett tárgyakkal áramlástani szempontból megbolygatták a Tarna folyását, a gát pedig rendkívüli mértékben útját állta a víz folyásának.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
A vádlottak 2022. július 21-én, reggel 5 órától 7 óra 30 percig az így kialakított gátrendszer elé és mögé elhelyezett két darab, nagy teljesítményű szivattyú segítségével locsolták a szőlőoltványokat. A szivattyúk működtetése azonnali, teljes vízhiányt okozott, továbbá a szűrő nélküli szivattyúk elé épített duzzasztórendszerrel a folyóvizet megállítva a vízhozam 100%-át és azzal együtt a patakban élő állatokat is kiemelték. Az elgátolás és vízkivétel időpontjában a Tarna vízfolyás vízhozama nem érte el az ökológiai vízmennyiséget.
Fotó: Ügyészség
A vádlottak az öntözést végleges vízjogi engedély nélkül végezték, vízi munkát, illetve víz duzzasztással járó tevékenységet folytattak, melynek során engedély nélkül beavatkoztak a vízfolyás lefolyási- és áramlási viszonyaiba. A Tarna medrének elzárásával károsították a folyó érintett szakaszának élővilágát, és több védett egyed elpusztulását okozták.
A terület ökológiai rehabilitációja 2022 szeptemberében, amint a folyószakasz megfelelő mennyiségű és minőségű vízhez jutott, azonnal beindult.
Fotó: Ügyészség
A vádiratában a járási ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.
A fotók a rendőrségi helyszíni szemlén készültek.
Idén kevesebb vonuló aranylile állt meg a Kardoskúti-pusztán
A Makuka művelet
Az olcsó import áruk kiszorítják a boltok polcairól a magyar élelmiszereket
Felavatták a Nébih új állatházát és magas biztonsági fokozatú kutatólaboratóriumát
Nem változott a nemzetközi élelmiszerkosár ára novemberben
Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára
Népszerű az Agrár-ökológiai Program
Megbolygatták a Tarna folyását, így védett állatfajok tömegeit pusztították el
Orvvadászokat fogtak el a tapolcai rendőrök
Lengyelország: megjelent az első import szamóca az üzletekben
Kolozsi-Kecskés Zsófia: Az agarászat új hajnala
Tásnak nézett kormorán
Gyászhír – elhunyt Ernszt Tamás
Milliós értékű vadászpuskákat foglalt le a NAV
Nagy Réka: A nagy vadkanom története
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését
Vári István első aranysakálja
Erdészeti terepjáróból is szállhat ki rendőr
Nagy testű aranysakál esett a hajtásban
