Keressen minket

Természetvédelem

Mit tegyünk, ha farkassal találkozunk?

Farkasra utaló nyomokra bukkantak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működésének területén.

2. kép: BNPI logója

A médiában egyre többször olvasható, hogy farkasra utaló nyomokra bukkantak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működésének területén.

Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy amennyiben farkast vagy farkasra utaló nyomot észlelnek, kérjük jelezzék igazgatóságunk felé, az alábbi ügyeleti telefonszámon: +36 30 861-3808

3. kép: Európa egyik csúcsragadozója a farkas (Canis lupus)

Tények a farkasokról:

A farkast Európa jelentős részéről kipusztította az ember. A faj alkalmazkodóképességének köszönhetően és a védelmére tett intézkedések következtében fokozatosan települ vissza korábbi élőhelyeire. Jelenlegi európai állománya kb. 12000 példány. A farkas hazánkban őshonos nagyragadozó. A faj jelenléte – néhány adathiányos év kivételével – a XX. században is folyamatosnak tekinthető Magyarországon. A farkas legjellemzőbb hazai előfordulási területe az Északi-középhegység, ahol kis létszámú, de egyre stabilabbnak tekinthető állománya él. Az észak-magyarországi állomány egyedei jellemzően a Kárpátokból, természetes módon érik el hazánk területét. A farkasok az Alföldön és a Dunántúl területén is felbukkannak. A hazai állományt leginkább az illegális elejtések és a kóbor kutyák betegségei veszélyeztetik. A farkas (Canis lupus) fokozottan védett [13/2001. (V. 9.) KöM. rendelet] és kiemelt közösségi jelentőségű faj [275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet]. A farkas engedély nélküli elejtése bűncselekmény! A faj jelenléte az élőhelyek természetességi állapotának egyik jelzője lehet, egyúttal jelentősen hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez is.

4. kép: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe

Farkas mint csúcsragadozó:

A farkas erőteljes izomzattal rendelkezik, tüdeje és szíve a zsákmány kitartó üldözéséhez alkalmazkodott. Sebessége rövidtávon akár 60–70 km/óra is lehet, miközben 4–5 métereseket is képes ugrani. Életének harmadát folyamatos mozgással tölti. Szélsőséges körülmények közt naponta 200 km megtételére is képes. Érzékszervei kitűnőek. Megfelelő szélirányban több, mint két kilométer távolságból is megérzi a préda szagát. Hat kilométernél is távolabb álló fajtársaikat üvöltését is meghallják. Éjszaka kitűnően lát. Agytérfogata eléri 150–170 cm³-t. Különleges értelmi képességei a társas életmód eredményeként fejlődtek ki.

Farkassal való találkozás esetén nagyon fontos az alábbi szabályokat betartani:

  • Kirándulóknak

A farkas alapvetően elkerüli az embert, mert érzékszervei révén jóval korábban észleli annak közelségét. A rendkívül ritka „ragadozó-ember” találkozások esetén a farkasok néhány másodperc után maguktól távoznak a helyszínről. A fiatal, tapasztalatlan egyedek néha kíváncsiskodhatnak, és nem feltétlenül menekülnek el  azonnal. Ha farkassal találkozunk, igyekezzünk nyugodtak maradni, hiszen a ritka találkozás az
ember számára felejthetetlen élményt jelent. Semmiképp ne kezdjünk el a farkas elől szaladni! Amennyiben kényelmetlen a farkas közelsége, igyekezzünk lassan, az állatot szemmel tartva, hátrálva távozni a helyszínről. Afarkast szinte biztosan elriasztja, ha rákiabálnak, vagy tapsolnak! De soha nem szabad üldözőbe venni a farkast, mert az védekezést, kiszámíthatatlan agressziót válthat ki! Különösen veszélyes, és beláthatatlan  következményekkel járhat, ha a fiatal állatot magunkhoz csalogatjuk, vagy etetni kezdjük. Ha kutyával kirándulunk a természetben, azt soha ne engedjük szabadon! A kutya alapvetően nevelésétől függően viselkedik, de a csábító illatok még jól nevelt egyed esetén is elvonhatják az eb figyelmét. Nagyragadozós területen a póráz nélküli kutyánk – tőlünk eltávolodva – a ragadozók áldozatává is válhat. Ha kutyát sétáltatunk az erdőben, és farkasra figyelünk fel, a farkas pedig a kutyára összpontosít, kiabálással, tapsolással vonjuk el a figyelmét a kutyáról! A farkastól távolságot tartva, hátrálás közben a kutyához hangosan beszélve távozzunk a területről! Ha a farkas ezek után is követ minket, akkor rákiabálva, kővel, fadarabbal dobálva tudjuk távol tartani. Ha a farkast az általa zsákmányolt prédánál találjuk, azt ne próbáljuk tőle elvenni, vagy a zsákmányától elzavarni, mert szélsőséges agressziót válthat ki! A farkassal való ritka találkozások esete
lehet, ha szabadon látogatható barlangban bukkanunk farkas búvóhelyére, vagy szaporodóhelyére. Ebben az esetben a barlangból azonnal távozzunk! Ezek a szabályok az összes vadon élő állattal történő találkozásra (pl. róka, borz, vaddisznó) is vonatkoznak! Ha szabadban farkast észlel, vagy a fajhoz kapcsolódó életnyomokat talál, mielőbb vegye fel a kapcsolatot igazgatóságunkkal!

  • Állattartóknak

A farkasok alapvetően a vadonélő állatokat zsákmányolják, azonban a haszonállatok fogyasztása sem tekinthető természetellenes jelenségnek. A farkasok elragadhatják az őrizetlenül hagyott haszonállatokat, ezért azok védelme érdekében az alábbi óvintézkedések szükségesek:
• a haszonállatok folyamatos felügyelete, őrzése,
• biztonságos, megfelelően zárt éjszakai szállás,
• a haszonállatok legelőterületén öt-hat soros villanypásztor (kb. 120 cm magas, min. 5–8000 V
feszültség) alkalmazása,
• a nyájjal együtt mozgó nagytestű pásztorkutyák
alkalmazása (pl. kuvasz, komondor; minimum
2–3 egyed/100 haszonállat),
• kiegészítő riasztási módszerek (pl. mozgásérzékelős riasztók, rémzsinór; kutyán szöges nyakörv)
alkalmazása,
• a legelőterületen hagyott tetemek a ragadozókat a területre csábítják, ezért azokat a nyomok rögzítése után azonnal el kell távolítani a legelőről. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén az állattartó gazdálkodókat szaktanácsadással, és – indokolt esetben – a védekezés hatékonyságát növelő eszközök biztosításával segítjük. A nyájat, gulyát őrző pásztorkutyák beszerzésével kapcsolatban a Kuvasz-Őr Program tud közvetlen segítséget nyújtani. A haszonállatokat érintő támadások és zsákmányolások jelentős része nem a nagyragadozókkal, hanem kóbor kutyákkal hozható összefüggésbe. Ismeretlen eredetű zsákmányolás esetén azonnal értesítse a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság ügyeleti telefonszámát!

  • Vadászoknak, vadgazdálkodóknak:

A hazánkban élő farkasok nem veszélyeztetik a
vadászható fajok állományát. A farkas a vadászható fajok napi aktivitását befolyásolhatja, de azok jelentős egyedszám csökkenése nem igazolt. A vadászható fajok állománya hazánkban – még a legtöbb farkas élőhelyéül szolgáló Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén is – folyamatosan emelkedik. A farkas általában sérült, beteg egyedek zsákmányolásával járul hozzá a vadállomány egészségének megőrzéséhez. Szlovákiában egyértelmű összefüggést mutattak ki a farkas hiánya és a vaddisznó állományokat fertőző sertéspestis kialakulása és terjedése közt. Az erdeinkben készült kameracsapdás felvételek a csúcsragadozóval „együttélésre képes” vadállományt mutatnak. Felvételeinken a vadászható fajok egyedei a farkas távozása után fél órán belül is megjelennek. A vadállomány a ragadozó jelenléte ellenére is rendszeresen használja korábbi váltóit, dagonyáit. A vadászható fajok és utódaik száma érzékelhető változást nem mutat. Egyes ritka növénytársulások szerkezete és az élőhelyek minősége a ragadozó általi állományt átmozgató hatás következtében a vad hatásának (taposás, rágás) mértéke csökken, állapota javul. A nagyragadozó jelenlétével a gyepek, erdők jobb természetességi állapotához is hozzájárul. A családban élő ragadozók alapvetően a vadonélő fajok egyedeit zsákmányolják. Az illegális farkas elejtések következtében a tapasztalatlan, magányossá vált, esetleg sérült egyedek a könnyen megszerezhető zsákmány felé fordulnak. Így nagyobb lesz a valószínűsége, hogy azok a nagy tömegben együtt tartott – és megfelelő védelmi intézkedések hiányában – a könnyen megszerezhető haszonállatok közül zsákmányolnak. A farkasfalkát uraló, annak dominancia-viszonyait, rangsorát és szaporodását meghatározó egyedek elejtésének következtében a megmaradt példányok szétszóródhatnak és – a kutyafélékre jellemzően – fokozott szaporodással kompenzálhatják az állomány veszteségeit.

A Kuvasz-Őr Nagyragadozó Védelmi Program:

5. Egy magányos kuvasz éppen szolgálatban

A program során őshonos törzskönyvezett őrző pásztorkutyák (kuvasz, komondor) kerülnek kihelyezésre a hazai, nagyragadozók elterjedési területén gazdálkodó állattartókhoz. A Kuvasz-Őr Nagyragadozó Védelmi Program a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület anyagi és szakmai támogatásával működik. A Kuvasz-Őr Nagyragadozó Védelmi Program által kihelyezett törzskönyves kuvaszok segítik a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület törzsállományának kialakítását. Célja a nagyragadozók védelme, a kuvaszok eredeti feladatkörbe való visszahelyezése, és az érintett gazdálkodók oktatással, tanácsadással történő segítése a nagyragadozókkal  harmonikusan együttélésre képes állattartás érdekében. A program alapvető célja, hogy a gazdálkodókhoz kihelyezett kutyák tenyésztésbe kerüljenek, és a születendő kölykök egy része újabb, segítséget kérő gazdálkodókhoz jussanak. A kutyakölykök nyolc-tizenkét hetes korukban kerülnek új gazdáikhoz, hogy még a bevésődési időszakban összeszokjanak a haszonállatokkal. A Kuvasz-Őr Nagyragadozó Védelmi Program tudatosan illeszkedik a biológiai sokféleséget is biztosító legeltető állattartás, a hagyományos tájhasználat, az őshonos kutyafajták funkcióban történő megőrzése, és a nagyragadozóvédelem, mint természetvédelmi cél egységébe.

Forrás: BNPI

Képek forrása:

1 – 3. kép: Pixabay
2 – 4. kép: BNPI
5. kép: Pinterest

Természetvédelem

Ismét felmérést végeztünk a földikutya-rezervátumban

Kiskunsági Nemzeti Park: December elején – ahogy 2013 óta minden évben – ismét elvégezték munkatársaink a Bajai Földikutya-rezervátum Természetvédelmi Területen található földikutya túráscsoportok felmérését. Ennek eredményeként kaphatunk képet hazánk legveszélyeztetettebb gerinces állatának bajai állománynagyságáról, és az élőhelyet érintő esetleges változásokról.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park 

Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)

A délvidéki földikutya (Nannospalax leocodon montanosyrmiensis) egykor a nagy kiterjedésű sztyeppei füves élőhelyek lakója volt. Főként a XX. század második felében szűkültek be az élőhelyei az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági művelés és a mesterséges erdősítések térhódításának következményeként. Ez a kis testű talajlakó rágcsálónk napjainkban alig néhány kárpát-medencei élőhelyen fordul elő. Hazánkban Kelebia és Ásotthalom mellett Baján és Albertirsán élnek erősen izolált populációi. A határainkon túl is csupán Szabadka és Újvidék mellett található néhány állománya, szintén kedvezőtlen természetvédelmi helyzetben.

Legnagyobb hazai állománya a Baja melletti egykori katonai gyakorlótéren lelhető fel, amelyet a 2013-as „felfedezése” után – felismerve a terület jelentőségét – 2017-ben miniszteri rendeletben védetté nyilvánítottak, Bajai Földikutya-rezervátum Természetvédelmi Terület néven. A helyi populáció megtalálása óta a szakemberek minden évben elvégzik a területen található földikutya túráscsoportok (az egymáshoz közel lévő, így valószínűleg egy egyedhez kötődő túrások) felmérését, ennek eredménye alapján tudnak képet kapni a földikutyák hozzávetőleges állománynagyságáról és az élőhelyet érintő esetleges változásokról. A Bajai Földikutya-rezervátum esetében a szakértők úgy gondolják, hogy a legnagyobb kiterjedésű hazai élőhelyen egy stabil, életképes földikutya-populáció él, a rezervátum megléte pedig hosszú távon szavatolhatja a faj fennmaradását.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park 

– Az állatok aktivitása főként az ősz végi időszakban erősödik fel, ilyenkor építik hosszú, táplálékszerző járataikat és ebben az időszakban jelennek meg a friss túrásaik is, amelyek alapján becsülhető az adott populáció nagysága. Továbbá ebben az időszakban már az idei születésű fiatalok is önálló életet élnek és kialakítják a saját járatrendszerüket, vagyis a kutatók ilyenkor tudnak legpontosabb képet kapni a területen élő földikutyák számáról – mondta el Tamás Ádám természetvédelmi őrkerület-vezető.

Hozzátette: ismereteink szerint ez az egyetlen olyan emlős állat, amely az evolúciója során – közel 2 millió évvel ezelőtt – a Kárpát-medencében alakult ki és különült el a többi földikutya fajtól, ezért evolúcióbiológia szempontból is igazi kuriózumnak számít, ami még nagyobb felelősséget ró hazánkra a faj megőrzésében.

Az idei felmérést a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a vajdasági Palics-Ludas Közvállalat két szakemberével kiegészülve december 1-jén végezték el. Tizenhárom szakember összesen 280 túráscsoportot regisztrált. Az egész napos felmérést Baja Város Önkormányzata felajánlásának köszönhetően egy vacsora követte. A távolról érkezett szakemberek elszállásolását is az önkormányzat vállalta fel.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park 

Az elmúlt években a túráscsoportok száma Baján 380 és 420 között ingadozott, az idei évben tapasztalt drasztikus csökkenés Tamás Ádám véleménye szerint a szakembereket is meglepte. Nem kizárt, hogy az aszályos évek sorozatának hatására, esetlegesen a táplálékkínálat lecsökkenése, vagy a szaporodási időszakban fellépő kedvezőtlen időjárás következményeként esett vissza ilyen mértékben az állomány, de ezek hipotézisek, közvetlen bizonyíték egyelőre nem áll rendelkezésre, ami a feltételezéseket igazolná.

A Kelebia térségében található állományok nagyságának felmérését 2009 óta Krnács György természetvédelmi őrkerület-vezető végzi. Nem kis munka ez, ha figyelembe vesszük, hogy közel 100 hektárt kell gyakorlatilag négyzetméterről négyzetméterre átvizsgálnia. Munkatársunk három nap alatt tudja ezt a területet bejárni. Mint tőle megtudtuk, ő is csökkenést tapasztalt a négy nagyobb és néhány kisebb kelebiai populáció túráscsoportjainak számában: a tavalyi 224 helyett ezúttal 165-öt számolt. Krnács György hangsúlyozta: ebből az adatból az állatok pontos számára nem lehet következtetni, és megfigyelhető, hogy a túráscsoportok mennyisége azért évről-évre ingadozik. A bajai és a kelebiai adatokban bekövetkezett mostani jelentősebb csökkenés viszont jelezheti, hogy a környezeti tényezők összességében idén nem voltak kedvezőek a talajlakó rágcsáló szaporodásának.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park 

Alig ezer délvidéki földikutya lehet a Földön

A délvidéki földikutya hazánk és Európa egyik legritkább emlős állata. Világállományát jelenleg 1000-1200 példányra becsülik. Hazánkban jogi védelmet élvez, természetvédelmi értéke 1 millió forint.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Egy lucernásba rakták le a veszélyes hulladékot – fotókkal

A Kecskeméti Járási Ügyészség veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt vádat emelt két férfival szemben, akik egyikük ingatlanában felhalmozott 8 m3-nyi hulladékot egy lucernásban pakoltak le. A vádlottak által lerakott hulladékban veszélyes hulladéknak minősülő azbesztet tartalmazó hullámpala, valamint kiselejtezett elektromos háztartási berendezések is voltak.

Fotó: Magyarország Ügyészsége

A vádirat szerint a fiatalabb vádlott 2022 márciusában elhatározta, hogy a tiszaalpári lakóhelyén felhalmozott építési-bontási törmeléket, beton-, cserép- és kerámia darabokat, gumiabroncsokat, hullámpalát és kiselejtezett elektromos háztartási berendezéseket tartalmazó, 8 m3 mennyiségű hulladékát elszállítja. Az idősebb férfi felajánlotta társának, hogy a hulladékot a saját tartózkodási helyéül szolgáló Nyárlőrinc közeli tanyán lerakhatja. Az elkövetők a szállításhoz egyik ismerősüktől utánfutót is béreltek.

A két férfi az utánfutóra, valamint a fiatalabb elkövető által használt kisteherautóra felpakolták, majd Nyárlőrinc közelébe szállították a hulladékot. Itt azonban nem az idősebb férfi ingatlanára, hanem a szomszéd lucernásába rakták azt le. Annak tartalmát az idősebb vádlott átválogatta, a számára hasznosíthatónak vélt anyagokat megtartotta, a többit pedig a saját tanyájának udvarán elégette.

A két férfi hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez engedéllyel nem rendelkezett, a hulladékot illegálisan szállították és rakták le. A lerakott hulladékban veszélyes hulladéknak minősülő anyagok – így azbesztet tartalmazó hullámpala, valamint kiselejtezett elektromos háztartási berendezések – is voltak.

Fotó: Magyarország Ügyészsége

Az ügyészség a két férfit veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntettével vádolja és ezért velük szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza. A fiatalabb vádlott cselekményét felfüggesztett börtönbüntetés próbaideje alatt követte el, ezért az ő esetében ennek utólagos végrehajtására is indítványt tett az ügyészség.

Bűnösségükről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni. A fotók a bűncselekmények helyszínén készültek.

Forrás: Magyarország Ügyészsége

Tovább olvasom

Természetvédelem

Jeladóval követjük az egerészölyvek mozgását

Kiskunsági Nemzeti Park: Három egerészölyvre GPS jeladót helyeztünk Kunpeszér környékén, hogy jobban megismerjük a ragadozómadarak területhasználatát és azt, hogy milyen gyakran ejtenek zsákmányul fokozottan védett rákosi viperát.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park

Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)

A rákosivipera-védelmi LIFE-projekt során végzett felméréseink eredményei rámutattak, hogy a madarak közül az egerészölyv az egyik leggyakoribb ragadozója a rákosi viperának. Annak érdekében, hogy jobban megismerjük az egerészölyvek területhasználatát és a rákosi vipera állományokra kifejtett predációs nyomását, három madárra GPS jeladót helyeztünk a Felső-Kiskunságban, Kunpeszér környékén. A jeladók segítségével nyomon követjük a vipera élőhelyek közelében fészkelő ölyvek mozgását.

Ahhoz, hogy az aprócska műszer a madarakra kerüljön, egy mű-uhu és háló segítségével meg kellett őket fogni. A leírva egyszerűnek tűnő műveletben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának tagjai működtek közre.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park

A jeladók felhelyezése mellett a szakemberek meg is gyűrűzték a madarakat, az egyedek a könnyebb azonosítás érdekében a Heni, Paszkál és Hannibál neveket kapták. De hogyan is működnek a madarakra helyezett jeladók?
A mindössze 18 grammos jeladót, mintha csak egy kicsi hátizsák lenne, pántokkal a madár hátára rögzítjük. A mozgásban így nem akadályozza, és mivel a jeladó tömege nem több, mint a madár testtömegének 2 százaléka, a súlya sem befolyásolja az életét.

A három, jeladóval ellátott egerészölyv – Heni, Paszkál és Hannibál – mozgását térképen követhetjük nyomon. Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park

A nyomkövető a GPS helymeghatározó által megadott földrajzi koordinátákat a mobiltelefon hálózaton továbbítja egy számítógépes rendszerre, amelynek segítségével az egyedek mozgásának térképes megtekintése is biztosított.

A nyáron felhelyezett, most már fél éve működő jeladók adataiból látjuk, hogy az egerészölyvek vadászterülete érinti a viperák lakta élőhelyeket is. A fészkelés után vizsgáltuk a fészkekben felhalmozódott táplálékmaradványokat, amiből kiderült, hogy az egyik ölyv biztosan fogott rákosi viperát a fiókáinak.

Reményeink szerint a jelölt madaraink olyan információkat szolgáltatnak, amelyek segítségével feltárhatjuk, hogy milyen táji-élőhelyi jellemzők befolyásolják az egerészölyv táplálkozóterület-választását.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom