Természetvédelem
Megkezdődött a Tisztítsuk meg az országot program dél-Borsodban
A Tisztítsuk meg az országot! program keretében összesen 8200 köbméter illegálisan lerakott hulladékot szállítanak el nemzeti parki területekről.
A Tisztítsuk meg az országot! program keretében összesen 8200 köbméter illegálisan lerakott hulladékot szállítanak el nemzeti parki területekről.
A munkák 155 helyszínen zajlanak országszerte, eddig már 27 területet sikerült megtisztítani mintegy 200 köbméternyi háztartási, építési-bontási, veszélyes és zöld hulladéktól – hangzott el a program nyitó sajtótájékoztatóján, Mezőcsáton.
A Tisztítsuk meg az országot! program keretében összesen 8200 köbméter illegálisan lerakott hulladékot szállítanak el nemzeti parki területekről. A munkák 155 helyszínen zajlanak országszerte, eddig már 27 területet sikerült megtisztítani mintegy 200 köbméternyi háztartási, építési-bontási, veszélyes és zöld hulladéktól – hangzott el a program nyitó sajtótájékoztatóján, Mezőcsáton. A dél-borsodi település határában több tízköbméternyi illegálisan lerakott szemetet szedtek fel és szállítottak el, az érintett helyszín a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén fekszik, és védelem alatt áll.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő elmondta: a kormány a februárban elfogadott Klíma- és természetvédelmi akcióterv elfogadásával a tiszta, szép és élhető Magyarország mellett tette le voksát. A nyolc pont köré szerveződő intézkedéscsomag egyik sarkalatos része az illegálisan lerakott hulladékok felszámolása és az újratermelődés megakadályozása, ami ma egy állandóan aktuális probléma Magyarországon. A tapasztalatok szerint ugyanis ahol egyszer illegális hulladékot helyeznek el, ott az újból megjelenik, sok esetben nagyobb mennyiségben, mint az első alkalommal – tette hozzá.
Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára ismertette, hogy az országos programban a MÁV Zrt., a Magyar Közút Nonprofit Zrt., az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a települési önkormányzatok mellett az állami erdészetek és a nemzeti park igazgatóságok is részt vesznek. A program célja, hogy az erdőkben, a nemzeti parkokban, a folyók, a vasúti és közúti létesítmények mentén, valamint az önkormányzati közterületeken fellelhető, illegálisan lerakott hulladékokat elszállítsák, a környezet megtisztuljon és megelőzzék a hulladék újratermelődését, amelyet például sorompók és térfigyelő kamerák kihelyezésével igyekeznek elérni. Csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 49 helyszínen, mintegy 1900 köbméter illegális hulladékot mért fel, melynek egy részét már el is szállították. Ezzel párhuzamosan hazánk mind a 10 nemzeti parkjában zajlanak a munkák.
Tállai András, a térség országgyűlési képviselője, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arról szólt, hogy a dél-borsodi mezőség nagy természeti értékekkel bír, a terület a Bükktől a Tiszáig terjed, a természet- és környezetvédelem itt különösen fontos. Az is lényeges, hogy ne csak az állam vegyen részt ebben a feladatban, hanem az önkormányzatok, a civil szervezetek, a gazdálkodók és a magánszemélyek is. Mint mondta: az ország egész területét rendben, tisztán kell tartani, ezért is szerveznek ilyen akciókat.
Forrás: AM
Természetvédelem
Kútba esett hiúzon segítettek a hegyimentők
Kútba esett hiúzt mentettek a Páring-hegységben
Kútba esett hiúzt hoztak felszínre és engedtek szabadon kedden a Páring-hegységben – közölte közösségi oldalán a Salvamont hegyimentő szolgálat.
A nagyragadozót egy 15 méter mély, kiszáradt kút alján találták meg a helyi lakosok, megmentésében pedig a helyszínre riasztott hegyimentők munkáját tűzoltók és erdészek is segítették. Először egy orvost engedtünk le, aki altatólövedékkel elkábította, majd lemászott hozzá az egyik hegyimentős, biztosítóhámra kötözte az állatot és együtt felhúztuk őket” – idézte Sabin Cornoiut, a Gorj megyei Salvamont vezetőjét az Agerpres hírügynökség.
Mivel az állat nem szenvedett sérüléseket, szabadon engedték az erdőben.
A hiúz a legnagyobb Európában honos macskaféle, a harmadik a földrész nagyragadozói sorában a medve és a farkas után. Európai állományát 9000 példányra becsülik, ebből 2700 él a Kárpátokban, azon belül 1200 Romániában. A Romsilva román állami erdészet Horvátországba és Németországba is telepített hiúzokat az utóbbi években a veszélyeztetett faj ottani genetikai állományának helyreállítása, túlélési esélyeinek növelése érdekében.
Forrás: Székelyhon
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Sasszinkronnal egybekötött madarásztúra a Tisza-tavon
Programajánló: Közeledik az Országos Sasszinkron ideje!
Közeledik az Országos Sasszinkron ideje, amit immáron 22. alkalommal szervez meg az MME. A sasok számlálása közösségünk összehangolt munkája által történik, kisebb csapatok indulnak el kutató útjukra a megjelölt napokon, a működési területünk kijelölt helyszínein.
Idén a korábbiakhoz képest még inkább megnyitjuk a lehetőséget az érdeklődők számára:
A Sasszinkron apropójából szervezünk egy MADARÁSZ TÚRÁT, amelyre szeretettel várjuk mindazokat, akik szeretnék a madarakat és a védelmükre szolgáló gyakorlati terepi munka rejtelmeit jobban megismerni.
Ami várható:
Szabó Attila tagtársunk szakvezetésével Poroszlóról induló, összesen 5-6 km-es séta a Tisza-tó gátján, mely során kedvező időjárási körülmények között számos madárfajt láthatnak a résztvevők. Vízhez kötődő madarak – pl. rétisas (amely Szitta Tamás alábbi fotóján is látható), réce- és libafajok, stb. – mellett ligetek, vízközeli cserjések, nádasok énekesmadarai is jó eséllyel megmutatják majd magukat.
Találkozó és visszaérkezés helyszíne: Fűzfa Hotel – Poroszló, Kossuth út 81.
Időpont: 2024. január 18. szombat 10:00-14:00
A túra vezetője: Szabó Attila –madarak ismeretében jártas, tapasztalt túravezető, akitől további információ is kapható a 06-70-321-4868-es telefonszámon, vagy a szaboattilaalabaj@gmail.com e-mail címen.
Fontos: a madarászsétán való részvétel INGYENES, DE REGISZTRÁCIÓHOZ KÖTÖTT, 30 fő jelentkezését tudjuk fogadni!
Regisztrálni az alábbi űrlap kitöltésével lehet:
https://forms.gle/rpXnjfi9kySgCdtRA
Szeretettel várjuk az érdeklődőket, hamarosan találkozunk a Tisza-tó gátján!
Forrás: Szitta Emese – MME
Egyre több gólya telel át. Enyhék a telek, és ha egyszer bármi okból kipróbálta, megszokta a gólya, hogy talál ennivalót, és az emberek is segítenek neki, etetik, itatják, akkor minek is kellene elvonulnia?
A bármi ok, ami miatt itt marad lehet betegség, sérülés, késői kelés, másodköltés, ami miatt augusztusban okkal nem vonult el, és ha valóban sérült, és súlyos az eset, előbb-utóbb bekerül hozzánk, vagy más mentőhelyre. De ha nem, szeptemberre-októberre általában rendbe jön, csak akkor már nincs csapat, melyhez csatlakozva el is jut Afrikába. Mint ezzel foglalkozó állatorvos, 40 év gyakorlati tapasztalatával a hátam mögött állítom, hogy nincs igaza azoknak az akár tapasztalt, de állatorvosi gyakorlattal nem rendelkező madármentőknek, sem a gólya teleltető csoportok megmondó embereinek, hogy az itt maradt gólyák mind sérültek, és segítségre szorulnak. Pedig nem. Ha jól repül, és nem sánta, akkor nem kell, nem is szabad, és nem is lehet befogni, fölösleges hajkurászni, mentőcsapatot szervezni, 0-24 órában figyeltetni, etetéssel emberhez szoktatni, mert ha egyszer mégis elvonul, esetleg lelövik az arabok, vagy megeszik az afrikai bennszülöttek.
A hideg nem számít nekik. Nincs annyi pehelytolluk, mint egy pingvinnek, de elég ahhoz, hogy akár mínusz 20-30 fokban is jól érezzék magukat, ha van elég ennivaló, mely belülről fűt. És van, mert a pockok, egerek nem alszanak téli álmot, csigák, giliszták vannak, csak rovarok, kétéltűek, hüllők nincsenek, a halak is elvermelnek.
Csak akkor kell etetni, ha minden befagy és mély a hó, mely alatt már nem találhatók meg a pockok. Ez az utóbbi évtizedekben egy-két hétig tartott, és idén sem várható hosszabb havas időszak. Az igen jelentős hasi zsírtartalék a beleik között egy hétig simán kitart. Ennél hosszabb havas, fagyos időben, ha a gólyának bármi baja van, legyengült, megsérült, sánta, de repül, etetéssel helyhez kötjük, és ha kell, becsapdázható. Ezt mi megoldjuk, de az etetést a helybelieknek kell végezni. Hogy kell-e menteni, azt a nemzeti parkok természetvédelmi őrei meg tudják ítélni, mivel fokozottan védett madárról van szó, nem is szabad ezt tudtuk és engedélyük nélkül megkezdeni.
Az etetést minden nap ugyanabban az időben, ugyanott, ugyanaz a személy, ugyanabban a ruhában, ugyanolyan hívó hanggal, ugyanúgy végezze, így a gólya egy valakihez, egy dologhoz szokik hozzá, nem valamennyi emberhez. De csak addig, ameddig szükséges, nem kell visszaszoktatni a mamahotelbe. Elég naponta egyszer, a kora délutáni órákban, de lehet, sőt ajánlott reggel-este fél-fél kg számára ismerten ehető tápláléknak azonosítható apró halat egy vödörből látványosan kiönteni a gólya látóterében, majd legalább 50-100 méterre eltávolodni. A harmadik napon már jön az ember elé. Akkor már más nyers húsfélét is adhatunk, de ne sertéshúst, mert az káros a madarakra. Akkora darabokra vágva, melyet egyszerre le tud nyelni, mert nem csipkedi, hanem egészben nyeli le. Az itatást csak és kizárólag lavórból, ahonnan a hosszú csőrével vízszintesen meríteni tud, és nem vödörből ahonnan a vízben úszó táplálékot kihalássza, de a víz függőlegesen kifolyik a csőréből. Akkor sem, ha mások ezt jónak tartják.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark