A Hercegasszony-allé létrehozása Esterházy Miklós (1869-1920) felesége Cziráky Margit (1874-1910) grófnő nevéhez fűződik. A fasort a vadászházi facsoporttal egy időben a XX. század fordulóján ültették, a hercegasszony kedvelt lovaglóútjának díszítésére.

A viharos 20. század ellenére még maradt néhány túlélő a Hanságban (Kép: Fertő-Hanság Nemzeti Park)

Eredetileg Észak-Amerikában őshonos mocsárciprusok (Taxodium distichum) és mocsártölgyek (Quercus palustris) alkották, ezeknek a nálunk díszfákként ültetett fajoknak a nevében is szereplő termőhelyigénye is arra utal, hogy ez a terület nem is olyan régen, az elhibázott koncepció mentén lecsapolt Hanság része volt.

Esterházy Miklós (1869-1920) felesége Cziráky Margit (1874-1910) grófnő (Kép: Fertő-Hanság Nemzeti Park)

A táj durva átalakítása, a történelem viharai és a gyors klímaváltozás miatt az egykori lovaglóútnak ma csak az északnyugati oldalát díszíti fasor.

A délkeleti oldalon mindössze egyetlen példány tanúsítja, hogy eredetileg mindkét oldalát fák szegélyezték. Sok még álló faegyed hamarosan az enyészeté lesz, a talajvízszint süllyedése és a talaj szárazodása miatt.

Az allé a Kardos-ér és az Ikva találkozásánál lévő Ikva-hídtól a süttöri égererdő déli sarkáig tart, a Répce gátja mellett ér véget. Kevéssé ismert, hogy a mocsárciprus lombhullató fenyő-féle, ilyenkor március végén csak a dúsan termő virágaiból láthatjuk, hogy nem pusztult el.

Forrás: Fertő-Hanság Nemzeti Park