Természetvédelem
Szomszédunk, a mezei veréb
Amikor megpillantunk egy mezei verebet (Passer montanus), az első gondolatunk, hogy nem sok színnel cicomázta fel a természet. Ám ha jobban szemügyre vesszük e parányi, tollas kis apróságot, látni fogjuk, hogy az a kevés szín valójában tökéletes arányban és egymással harmóniában oszlik el rajta.
Amikor megpillantunk egy mezei verebet (Passer montanus), az első gondolatunk, hogy nem sok színnel cicomázta fel a természet. Ám ha jobban szemügyre vesszük e parányi, tollas kis apróságot, látni fogjuk, hogy az a kevés szín valójában tökéletes arányban és egymással harmóniában oszlik el rajta.
A mezei veréb (Kép: Magyar Nemzeti Parkok)
Csokoládébarna kis sapkája, fehér pofácskáján elhelyezkedő fekete arcfoltja igazán bájos teremtménnyé varázsolja. Tollazatának többi színe oly tökéletes rejtőszínt biztosít számára, hogy ha berepül egy bokorba, szinte teljesen észrevehetetlen – persze ez csak akkor igaz, ha éppen nem hangos perpatvarban van a többiekkel vagy közeli rokonaival, a házi verebekkel.
Kupaktanács (Kép: Baross Gábor – Varázslatos Magyarország)
Ha alaposabban megfigyeljük viselkedését, láthatjuk, hogy élete egy hatalmas, társas vigasság, melyben némi nyugodalmat, a csapattól való elkülönülést csak a költési időszak jelenti, amikor párba állva költ. Mivel a szövőmadár távoli rokona, fészkét olyan helyen készíti el, ahová a (sokszor túlzottam is nagy mennyiségű) fészekanyagot jól be tudja szőni. Melléképületeink egy-egy téglahiányos falában, lyukas ereszében is ideális költőhelyre lel. Valódi költőhelyei persze a természetes odúk, ezt helyettesíthetjük számukra a B típusú, mesterséges fészekodúval is.
Érkezés… (Kép: Borbély Krisztián – Varázslatos Magyarország)
Hányatott sorsú madárkák
A 20. század egyik nagy összeesküvésének szenvedő alanyai lettek a verebek, így a mezei verebek is. Történt ugyanis, hogy Kína vezére, Mao Ce-tung meghirdette háborúját a verebek – mint a rizs fő dézsmálói – ellen. Lett is botrány belőle! A verebek sikeres kiirtásának eredménye ugyanis egy, csaknem 20 millió ember halálával járó, súlyos rizstermés-kiesés volt. Újra be kellett betelepíteni hát Kínába a verebeket, és még így is közel 40 év kellett hozzá, hogy ismét normalizálódjon a helyzet.
De nem is kell ennyire messzire tekintenünk. Sokan hazánkban is még mindig a régi beidegződés alapján ítélik meg a verebeket, így a mezei verebet is: haszontalan, a csirkék elől a darát elcsenő, csivitelő népségnek látják szegényt. Nagyon sokáig korlátozás nélkül vadászható vadfaj volt, légpuskás gyerekek és felnőttek hada lövöldözött rá válogatás és kíméleti időszak nélkül. A legtöbb kezdő légpuskás előbb lőtt verebet, mint üres májkrémes konzervdobozt. Szerencsére mára mindez már megváltozott: védett faj lett.
Hasznosságáról sajnos túl későn vált ismertté és elismertté. Költési időszakban a kertünkben költő mezei veréb rovartáplálékkal eteti felnövekvő fiókáit, így temérdek, valóban káros rovar lárvájától és hernyójától szabadítja meg kertünket. Évi két-három költésével szinte folyamatos kármentesítést biztosít – használjuk ki ezt a remek lehetőséget!
Teli szájjal (Kép: Szerencsi Gábor – Varázslatos Magyarország)
Szórakoztató és tanulságos társas viselkedés
Érdemes megfigyelni a mezei verebek költés után összeverődő, népes csapatainak viselkedését: egymást folyamatosan piszkáló civakodásaikat, lusta, délutáni porfürdőiket, vizes fürdőzéseiket. Összetartásukra jó példa, hogy veszély esetén azonnal riasztják egymást, hogy időben elmenekülhessenek mondjuk egy karvaly elől.
Csoportos szociális viselkedésük tanulmányozása szórakoztató, egy kezdő madarász számára rengeteg hasznos információval szolgál, melynek segítségével jobban meg tudja majd érteni egyéb, csoportosan élő fajok viselkedését is.
Forrás: Magyar Nemzeti Parkok
Természetvédelem
Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében
Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén
Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.
Fotó: TAEG Zrt.
A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.
Fotó: TAEG Zrt.
A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!
Forrás: TAEG Zrt.
Természetvédelem
Halászmadarak az apaji halastavakon
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:
Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.
Írta és fényképezte: Gyenge László
Mezőgazdaság
Idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is
Kutatók figyelik az új Hyalomma kullancsok terjedését
Immár negyedik éve zajlik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata. A kutatás a citizen science módszerével, azaz lakossági bejelentések alapján gyűjt adatokat ezekről a veszélyes kullancsfajokról. A talált példányok beazonosításáról, illetve a beküldés módjáról a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
1. ábra: A képen jól látszanak a Hyalomma és a másik két hazai faj közötti különbségek. Jobb oldalon a közönséges kullancs nősténye látható.
A tavaszias februári időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén korábban találkozhatunk az őshonos és a behurcolt fajokkal egyaránt. A HUN-REN ÖK kutatói által 2021-ben indított közösségi kutatási program segítségével az elmúlt három év során összesen 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. Ezeknek a vérszívóknak a monitorozása különösen fontos, mivel képesek számos kórokozó, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére, amely akár 30%-os halálozási aránnyal is járhat. Ezek a kullancsok tőlünk délebbre őshonosak, de a vándormadarak segítségével könnyen terjednek északabbra. A globális felmelegedés hatására egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is. Szerencsére a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért viszonylag kicsi az esély arra, hogy egy fertőzött kullanccsal találkozzunk. A Hyalomma-k több szempontból is különböznek a széleskörűen ismert hazai kullancsfajoktól, ami segíthet a beazonosításukban is: nagyobbak és gyorsabbak a hazai fajoknál, sötét, egyszínű pajzs jellemző rájuk, lábaik pedig látványosan csíkosak. Mindez szabad szemmel is látható.
A projekt indítása óta több száz lakossági bejelentés érkezett a Kullancsfigyelő csapatához, és az így kapott példányokat nagyrészt más hazai fajok egyedeiként sikerült beazonosítani. A 14 beérkezett Hyalomma vizsgálata jelenleg is zajlik, ám szerencsére a már említett krími-kongói vérzéses láz vírusa ez idáig egyik egyedben sem volt kimutatható. További figyelemre ad okot, hogy a 14 beküldött kullancsot döntő többségében nagytestű emlősökön találták, például lovon, szarvasmarhán, szamáron, így a program keretében kiemelten fontos a nagyállattartással foglalkozók elérése és tájékoztatása. A monitorozás szempontjából emellett különös figyelmet érdemelnek azok az egyedek, amelyeket már a tavaszi hónapokban sikerült azonosítani, mert ez arra utalhat, hogy a kullancs nem egy vándormadárral érkezett idén az országba, hanem itt telelt át, vagy akár itt is kelt ki egy nőstény által rakott tojásból.
A HUN-REN ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy a talált kullancspéldányokat alaposan figyeljék meg, és amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg jól záró tégelyben, és jelezzék a kutatóknak. A bejelentés módjáról a program honlapján, a www.kullancsfigyelo.hu-n érhető el bővebb információ, az oldalon emellett látványos ábrák és részletes leírások segítik a Hyalomma-k felismerését és a további tájékozódást.
A Velence-tavi őzbak
A kitartás jutalma
KITEKINTŐ: Szerbia – Fenyvesi István Belgrádban tartott előadást
12 tanács a vadelütések elkerülése érdekében
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei
Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén
Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza
Újabb rekord született Ohaton
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
A vadkanom
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
