Természetvédelem
Lassan szétkapják a hódok az Egerszóláti-víztározó gátját
A visszatelepült, egyébként védett egyedek szorgos munkája a tározó működését is bizonytalanná tette, és bár a közeli település nincs veszélyben, minél hamarabb cselekedni kell – közölte az Egri Ügyek internetes hírportál.
Ez rendben is lenne, de az Egerszóláti-tározónál kissé túltolták a dolgot az állatok. Verebélyi György, Egerszólát polgármestere hírportálunkat arról tájékoztatta, hogy
A településvezető először maga is kételkedett abban, hogy a hódok voltak a felelősök, de egy terepszemle alkalmával megbizonyosodott róla: valóban ezek az állatok rongálták meg a gátat. Elmondta: az önkormányzat már márciusban kezdeményezte a tározó felülvizsgálatát árvízvédelmi szempontok alapján, a felülvizsgálat tervezett időpontja május 26-a lett volna.
Ezzel párhuzamosan egy lakossági bejelentés is érkezett a katasztrófavédelemhez, miszerint a hódok olyan mértékben károsították a tározó gátját, hogy mindez veszélyeztetheti annak működtetését. A katasztrófavédelmi igazgatóság a bejelentés után helyszíni szemlét tartott május 14-én a tározónál Heves megyei kollégáival, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatósággal és a tározónál fekvő ingatlanok tulajdonosaival együtt.
Verebélyi György polgármesterrel mi is ellátogattunk a “tetthelyre”, ahol meglepő látvány fogadott. A gáton végighúzódó aszfaltúton egy hatalmas, csaknem egy méter hosszú és több mint fél méter széles lyuk tátongott, amely a töltés vízoldali rézsűjéből induló hódjáratba torkollott.
Mint kiderült: az egyébként több bejárattal rendelkező, mintegy 2,5 méter hosszú járat miatt az aszfalt az alapozással együtt beszakadt. A vízszintig érő, mintegy 15 centiméter mély üregből megrágott faágak tucatjai kerültek elő, amelyek újabb jelek a hódok jelenlétére.
A településvezető más bizonyítékot is mutatott: a tározó nyugati partján kidöntött fák sorakoztak, amelyek törzsein egyértelműen jellegzetes rágcsálás nyomai voltak felismerhetők.
A helyzet súlyos, Verebélyi György elmondta: árvízvédelmi szempontból nem veszélyezteti Egerszólátot a gát sérülése, de vízügyi szempontból komoly kockázatot jelent.
Hozzátette, hogy a már említett helyszíni szemléről jegyzőkönyv is készült, melyben a szakemberek leírják: a töltés megmaradásának érdekében meg kell akadályozni, hogy víz folyjon a hódjáratba és további töltésanyagot mosson ki.
Azt is javasolják, hogy a töltés teljes helyreállításáig ideiglenesen be kell fedni az üregeket és az anyaghiány pótlásáról is gondoskodni kell, hogy nagyvizek, záporok alkalmával se szivároghasson be a víz. A jegyzőkönyv szerint a kockázatcsökkentés érdekében a tározó vízszintjét is csökkenteni kell, természetesen az élővilág ökológiai szükségleteihez mérten.
A település védelme érdekében a tározó befolyási oldalán biztosítani kell, hogy a patakmederben és a tározótérben az érkező víz a tározón át továbbfolyhasson, a mederben káros visszaduzzasztást ne okozzon. A gát mindkét oldalán a növényzetet el kell távolítani, állapotát szakértő segítségével fel kell mérni – áll az általunk is megismert jegyzőkönyvben.
Verebélyi György elmondta, hogy a tározóhoz vezető útnak – ami egyben a tározó részét képező gát koronaszintjén is végigfut, itt található a károsodott útrész – négy tulajdonosa van. Mint fogalmazott: mindannyian törekednek arra, hogy megnyugtató megoldást találjanak a problémára, a hódok által okozott károk költségét a tulajdoni hányad arányában vállalják.
Arra a kérdésünkre, hogy a helyreállítási munkálatok mennyibe fognak kerülni, a polgármester azt válaszolta, a költségek egyelőre felbecsülhetetlenek, még várják a vízügyi hatóság határozatát.
Hozzátette: a jegyzőkönyben leírtak szerint a töltés tulajdonosa, aki magánszemély, már elkezdte a gát kétoldali rézsűjén a cserjetisztítást, illetve a vízleeresztés is biztosított. A gát statikai felülvizsgálatáig az autósforgalmat is beszüntetik a töltésen. A hódvárat az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság természethatósági engedéllyel elbontja.
Hírportálunk megkérdezte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot is, hogyan lehet esetleg megelőzni, hogy a védett állatok, természetesen önhibájukon kívül, kárt okozzanak, van-e erre valami kidolgozott módszer, stratégia, akár nemzetközi gyakorlat? Cikkünk megjelenéséig azonban nem válaszoltak.
A Magyar Állami Természetvédelem honlapjának hódokkal foglalkozó cikke szerint:
Hazánkban a hód-visszatelepítések 1991-ben kezdődtek a Hortobágyi Nemzeti Park szervezésében, majd 1996-tól a WWF Magyarország vette át a program irányítását. A hód természetátalakításának számos hasznos oldala van. Mozaikossá varázsolja élőhelyét, részt vesz nem őshonos fafajok visszaszorításában (pl. nemes nyár). Környezete átalakításával, tavacskák létrehozásával más állatoknak (kétéltűek, hüllők, madarak), hátrahagyott váraikkal a vidra, róka és a borz számára biztosít kedvezőbb körülményeket.
A WWF Magyarország honlapja azt írja a témában, hogy a hódok távoltartására léteznek mechanikai és kémiai módszerek is. Legegyszerűbb megoldás – más vadkárok megelőzéséhez hasonlóan – a terület elkerítése. Ilyenkor a kerítés egy részét érdemes a föld alá helyezni, mivel a hódok jól tudnak ásni. A fák dróthálós körbekerítése is hatékony megoldás, ezt azonban a fa növekedésével párhuzamosan bővíteni kell. Költségesebb megoldás a villanypásztor, illetve mozgásérzékelőhöz kapcsolt hang- és fényjelzéseket kibocsátó riasztó – olvasható a cikkben.
Mint írják, Németországban egy homokkal és speciális ragasztókeverékkel vegyített hódriasztó kemikáliát kennek a fákra, amelynek a hatása hosszú évekig biztosított, egyes helyeken a hódok etetésével próbálkoztak, faforgács kihelyezésével. A honlap szerint a további farágások elkerülése végett érdemes a már kidöntött fákat is a terepen hagyni.
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai
12 százalékkal drágult a napraforgó-vetőmag
Öreg néne őzikéje
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Évzáró rendezvény a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C
Magyar Elnökség: közös tanácsi álláspont a szennyező mikroműanyagokkal szemben
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Farkas Imre a Bakony vadásza
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
A születésnapi dámbikám
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
22 év után új magyar dámrekord született
A deteki bika
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Menyhal horgászata a Bodrogon
