Természetvédelem
Az ugartyúk a Hortobágyi Nemzeti Park rejtélyes lakója
z ugartyúkot veszélyezteti költőhelyeinek eltűnése, átalakulása, melyben nem csak az ember játszik nagy szerepet, hanem a globális felmelegedés is, amely a talaj vízháztartására hat negatívan. Ugyan jól alkalmazkodnak a mezőgzadasági területekhez, de itt az állandó emberi zavarás megakadályozhatja sikeres fészkelést.
Az ugartyúkot veszélyezteti költőhelyeinek eltűnése, átalakulása, melyben nem csak az ember játszik nagy szerepet, hanem a globális felmelegedés is, amely a talaj vízháztartására hat negatívan. Ugyan jól alkalmazkodnak a mezőgzadasági területekhez, de itt az állandó emberi zavarás megakadályozhatja sikeres fészkelést. Fészkeit erőteljesen védi, de a varjúfélék, a barna rétihéja, a róka, a borz, a görény és a vaddisznó miatt a fészekaljpusztulások száma mégis magas. Fokozottan védett és a hazai Vörös Listán „súlyosan veszélyeztetett”-ként szerepel. Természetvédelmi értéke 500.000 Ft.
Az ugartyúk (Burhinus oedicnemus) alakja és mozgása egy nagyméretű lilére emlékeztet.Körülbelül fácántyúk nagyságú, 38-45 cm-es testhosszúságú partimadár. Rejtőszínezete miatt a terepen nehéz észrevenni, hiszen tollazata homokszínű, sőtétbarna sávozással. Leginkább nagy sárga szeme, és fekete hegyű, sárga csőre tűnik fel. Röptében fekete-fehér szárnymintázatáról – amely még az ülő madáron is látszik -, és púposságáról ismerhető fel.
A korok és a nemek hasonlóak: A hímek karfedőin húzódó fehér sáv fekete szegélye határozottabb, mint a tojókon. A fiatal egyedek fehéres szemöldöksávja határozatlan, szárnyfedői pedig csaknem egyöntetű homokszínűek, és a nagyfedők fehéren szegettek.
Költési időszakuk április végén, május elején kezdődik. Leginkább homokbuckákon, rövid füvű szikes pusztákon, kopár vakszikes területeken, illetve újabban szántóföldi környezetben fészkel. Évente általában egyszer, ritkán kétszer költ. Rendszerint két tojást raknak, de pótköltés esetén egyetlen tojásból is állhat a fészekalja. A tojásokon a hím és a tojó 25-27 napig felváltva kotlik. Kikelésük után a fiókák rövid időn belül elhagyják a fészket, azonban csak 30 naposan válnak röpképessé. A család általában sokáig együtt marad.
Kizárólag állati eredetű táplálékot fogyasztanak, étlapjukon nagy számban szerepelnek sáskafélék, bogarak, giliszták, békák, gyíkok, emellett alkalmanként kisemlősöket és madárfiókákat is zsákmányolnak. Feltűnően nagy szemük segítségével elsősorban éjszaka mozognak, de gyakran nappal is aktívak.
Vonuló faj, Magyarországon áprilistól októberig lehet megfigyelni. Az európai madarak a telet a Földközi-tenger térségében és Észak-Afrikában töltik. A család gyakran a vonulás idején összetart, más családokhoz csatlakozva kisebb, esetenként akár több tíz egyedből álló csoportosulásai is megfigyelhetőek.
Elterjedés:
Európában, Észak-Afrikában és Délkelet-Ázsiában költ. Európában a Brit-szigetektől egészen a Kaukázusig megtalálhatóak, de Nyugat-Európában csak szórványosan fészkel, Kelet- és Dél-Európában gyakoribb.
Magyarországon kisszámú rendszeres fészkelő. Klasszikus hazai fészkelő területe a Kiskunság, de megtalálható még Szentes, Pitvaros, Szarvas és Dévaványa térségében, a Hortobágyon, Bihari-síkon és Hevesi-síkon is. A Dunántúli területekről az 1990-es években tűnt el, utolsó fészkelését 1992-ben regisztrálták a Mosoni-síkon.
A többi partimadártól eltérően a szárazabb élőhelyeket kedveli. Elsősorban az alföldi homokpusztákon, szikeseken, egyéb kopár, köves területeken találhatjuk meg, de több helyen feljegyezték mezőgazdasági területeken történő költését is.
Forrás: HNP
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai