Boldogasszony lovának a népnyelv a nyár végi, ősz eleji napsütésben repkedő szitakötőket nevezi – közölte az MME.

Szitakötő (Fotó: Nagy Róbert)
Szitakötő (Fotó: Nagy Róbert – MME)

A szitakötőkre jellemző, hogy ragadozó lárváik a vízben, bábállapot nélkül, átalakulással fejlődnek. Hazánkban előforduló fajaik általában a tavasz második felétől a komolyabb fagyokig repülnek, megjelenésük időpontja és aktivitásuk időtartama ezen belül igen változatos. Néhány nagy szitakötő (Anisoptera) faj jellemzően nyár végén, nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) körül jelenik meg, innen ered népi elnevezésük.

Szitakötő (Fotó: Kerékgyártó Róbert -MME)

Érdekesség, hogy a nagy szitakötők – vagy más néven egyenlőtlen szárnyú szitakötők – szárnyaikat rendszerint széttárva tartják, míg a kis – vagy más néven egyenlőszárnyú – szitakötők (Zygoptera) összecsukott szárnnyal pihennek.

Forrás: MME – Dr. Benedek Veronika