Keressen minket

Természetvédelem

UNESCO díjat nyert el egy debreceni oktató

Az UNESCO MAB Young Scientists Awards díját nyerte el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézet adjunktusa – közölte a Debreceni Egyetem.

Közzétéve:

Az UNESCO MAB Young Scientists Awards díját nyerte el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézet adjunktusa – közölte a Debreceni Egyetem.

Az UNESCO MAB Young Scientists Awards díját nyerte el Szanyi Szabolcs a Debreceni Egyetem agrárkarának oktatója (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem agrárkarának címere (Ábra: DE)

Szanyi Szabolcs évek óta foglalkozik a Beregi-sík vizsgálatával. Az UNESCO MAB Fiatal Tudósok Díját 1989 óta ítélik oda az ökológiai és fenntarthatósági kérdésekkel foglalkozó tudósok új generációjának, azzal a céllal, hogy támogassa a természeti erőforrások, az ökoszisztéma, a biológiai sokféleség megőrzést és a fentartható fejlődést célzó kutatásaikat. Idén nyolc fiatal tudós kapta az elismerést, köztük a Debreceni Egyetem kutatója.

Szanyi Szabolcs pályázatában egy határon átnyúló, a Beregi-sík területét érintő bioszféra rezervátum kialakításának lehetőségeit vizsgálata.

Még a mesterképzésem alatt kezdtem el érdeklődni a téma iránt, és azóta is amolyan mellékvágányként időnként visszatérek rá. Ennek a legfőbb oka az, hogy kárpátaljai születésüként mindig is szerettem volna tenni valamit a régió természeti értékeinek megóvásáért. Az ukrán-magyar határ által kettészelt Beregi-sík biológiai és táji sokfélesége egyedülálló, európai rangú – mondta el a Fiatal Tudós Díjas kutató a hirek.unideb.hu-nak.

A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet és a kárpátaljai Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum területén végzett közösségökológiai vizsgálatok a növényzet összetételét és az erdei ökoszisztémát térképezték fel.
Nappali lepkék és az egyenes szárnyúak segítségével a gyepek jellemzőit, míg az éjjeli lepkék megfigyelésével az erdei élőhelyeket vizsgáltuk. A természetközeli erdőkre jellemző állapotokat találtunk, bár a vidék erdői feldarabolódtak, külön álló erdőfoltok alakultak ki, a fauna azonban többnyire egységes. A természetközeli, fél-természetes és hagyományos használatú kultúrterületek aránya kiegyensúlyozott, harmonikus. Szigorú megőrzést igénylő, nagy tudományos értékű tervezett magterületei egy kevéssé zavart, tájképileg vonzó, hagyományosan európai és egyben kárpát-medencei mozaikos kultúrtájba illeszkednek bele, amely egyaránt igényli a védelmet és a hagyománytisztelő és -őrző fejlesztést. Mindkettőt optimálisan egy határon átnyúló MAB Bioszféra Rezervátum keretében valósíthatjuk meg – fejtette ki Szanyi Szabolcs.

Az egyetemi adjunktus hatalmas elismerésnek és nemzetközi szintű visszacsatolásnak tekinti a díjat, amely a projekt szakmai támogatását is jelenti számára.

Az UNESCO MAB Young Scientists Awards – Fiatal Tudósok Díj odaítéléséről az UNESCO „Ember és Bioszféra” (MAB) Program Nemzetközi Koordinációs Bizottsága döntött. Az elismerés idei nyerteseit a hét elején hirdették ki a nigériai Abujában.

Forrás: Debreceni Egyetem

Természetvédelem

Vigyázzunk az úton átkelő teknősökre!

Közleményt adott ki az MME az úton áthaladó mocsári teknősökről

Published

on

A mocsári teknős hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, mely országszerte megtalálható tavak, folyók, holtágak, csatornák mentén, mocsaras területeken. Elsősorban a lassú folyású és álló vizeket kedvelik, így inkább azok közelében számíthatunk rájuk, azonban a májustól júliusig terjedő tojásrakás időszakában a vizektől több száz méteres vagy akár néhány kilométeres távolságban is találkozhatunk velük. Amennyiben úton áthaladó teknőssel találkozunk, álljunk meg, és segítsük át az úttest túloldalára. Az észlelést pedig rögzíthetjük az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapján vagy okostelefonos alkalmazáson keresztül.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay

Habár a teknősök életük nagy részét a vízben vagy annak közelében töltik, a nőstények fészkeiket a szárazföldön, laza talajú, vízelöntéstől védett, magasabban fekvő területekre rakják. Ilyenkor az élő- és a szaporodóhelyek között közlekedő teknősök gyakran kényszerülnek arra, hogy átkeljenek a vonulási útvonalukat kettészelő, az élőhelyeket feldaraboló betonozott és földutakon, ahol az azokon közlekedő autók, kerékpárok, mezőgazdasági járművek sok esetben végzetesek lehetnek számukra.

Amennyiben úton áthaladó teknőssel találkozunk, álljunk meg, segítsünk neki azzal, hogy felvesszük és az úttól biztonságos, pár tízméteres távolságra lehelyezzük, figyelve arra, hogy csak abba az irányba vigyük, amerre ő maga is igyekezett. A felnőtt teknősöket semmiképp ne vigyük vissza a vízhez, mert ezzel nemhogy segítenénk rajtuk, mint inkább nehezítjük a dolgukat, hiszen ebben az esetben kezdhetik elölről az utat.

Előfordulhat, hogy a teknősök vonulásuk során kertekbe is betévednek, ahol az ott élő kutyák nehezíthetik meg a dolgukat. Ebben az esetben, ha lehet, a teknőst ne zavarjuk, inkább a kutyá(ka)t zárjuk be egy rövid időre, míg a teknős átkelve a kerten, folytatja útját.

Ebben az időszakban nemcsak mocsári teknősökkel, de a hazánkban szintén előforduló és néhány esetben szaporodó idegenhonos teknősfajokkal is találkozhatunk. A legjobb, amit ilyen esetben tehetünk, hogy eljuttatjuk őket a legközelebbi állatkertbe, ahol befogadják őket és megfelelő körülményeket biztosítva számukra gondoskodnak róluk, biztosítva azt, hogy ne kerülhessenek ki a természetes vizekbe.

Kérjük, hogy az autóval, kerékpárral közlekedők ebben az időszakban fokozottan figyeljenek az utakon áthaladó vagy éppen ott napfürdőző állatokra (a teknősök mellett a kígyókra, gyíkokra, sünökre is) és, ha tehetik, segítsék át őket az úton.

Amennyiben bárkinek tudomása van a mocsári teknősök által gyakran használt vagy nagyszámú állat elütésével érintett útszakaszról, akkor várjuk az ilyen megfigyelésekkel kapcsolatos információkat is, illetve minden hüllővel és kétéltűvel kapcsolatos észlelést az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapján, vagy ingyenes Android és iOS rendszeren is futó okostelefon alkalmazásunkon keresztül.

Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy milyen teknősfajjal találkoztunk, akkor a határozásában segítségünkre lehet a Kétéltű- és Hüllőhatározó okostelefonos alkalmazás, mely szintén elérhető mind az Android, mind pedig az iOS rendszert használó készülékeken.

Forrás: MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében

Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Bonn városa 2026. május 11-én bejelentette, hogy a Rheinauensee környékén ismét vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A következő tavaszi és nyári hónapokban ezért újra vadászok dolgoznak majd a Rajna bal partján fekvő Rheinaue területén. Az intézkedés oka, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az állomány.

Fotó: Wild und Hund

A város már 2022-ben és 2023-ban is engedélyezte a nutriák vadászatát. Ezt követően 2023 őszén kevesebb mint tíz állatot számoltak össze. A 2025-ös felmérések során azonban ismét több mint 80 nutriát mutattak ki. A város tájékoztatása szerint ezért újabb beavatkozásra van szükség, hogy megakadályozzák az inváziós rágcsálók ellenőrizetlen elszaporodását.

A nutriák – más néven hódpatkányok – eredetileg Dél-Amerikából származnak, Németországban és az Európai Unióban is inváziós fajnak számítanak. Mivel természetes ellenségeik nagyrészt hiányoznak, az állatok gyorsan képesek szaporodni. Bonn városa arra hivatkozik, hogy az uniós rendeletek és a német szövetségi természetvédelmi törvény alapján köteles fellépni az inváziós fajok terjedése ellen.

A Rheinauensee partján a nutriák a város szerint jelentős károkat okoznak. Üregeikkel aláássák a part menti területeket, emellett lehántják a fák kérgét, amivel egyes fás szárú növényeket is veszélyeztetnek. Különösen problémásnak tartják, hogy az állatok víz alatti növényeket fogyasztanak. Ezeket az úgynevezett makroalgákat a Rheinauensee nagyszabású helyreállítása során telepítették be, és az érzékeny ökoszisztéma fontos részének számítanak.

Forrás: Wild und Hund

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok

Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.

Published

on

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI

Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.

Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.

Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.

A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok.  Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.

Forrás: KMNPI

Fotó: Wenczel Erika

Tovább olvasom