Keressen minket

Természetvédelem

UNESCO díjat nyert el egy debreceni oktató

Print Friendly, PDF & Email

Az UNESCO MAB Young Scientists Awards díját nyerte el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézet adjunktusa – közölte a Debreceni Egyetem.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Az UNESCO MAB Young Scientists Awards díját nyerte el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézet adjunktusa – közölte a Debreceni Egyetem.

Az UNESCO MAB Young Scientists Awards díját nyerte el Szanyi Szabolcs a Debreceni Egyetem agrárkarának oktatója (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem agrárkarának címere (Ábra: DE)

Szanyi Szabolcs évek óta foglalkozik a Beregi-sík vizsgálatával. Az UNESCO MAB Fiatal Tudósok Díját 1989 óta ítélik oda az ökológiai és fenntarthatósági kérdésekkel foglalkozó tudósok új generációjának, azzal a céllal, hogy támogassa a természeti erőforrások, az ökoszisztéma, a biológiai sokféleség megőrzést és a fentartható fejlődést célzó kutatásaikat. Idén nyolc fiatal tudós kapta az elismerést, köztük a Debreceni Egyetem kutatója.

Szanyi Szabolcs pályázatában egy határon átnyúló, a Beregi-sík területét érintő bioszféra rezervátum kialakításának lehetőségeit vizsgálata.

Még a mesterképzésem alatt kezdtem el érdeklődni a téma iránt, és azóta is amolyan mellékvágányként időnként visszatérek rá. Ennek a legfőbb oka az, hogy kárpátaljai születésüként mindig is szerettem volna tenni valamit a régió természeti értékeinek megóvásáért. Az ukrán-magyar határ által kettészelt Beregi-sík biológiai és táji sokfélesége egyedülálló, európai rangú – mondta el a Fiatal Tudós Díjas kutató a hirek.unideb.hu-nak.

A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet és a kárpátaljai Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum területén végzett közösségökológiai vizsgálatok a növényzet összetételét és az erdei ökoszisztémát térképezték fel.
Nappali lepkék és az egyenes szárnyúak segítségével a gyepek jellemzőit, míg az éjjeli lepkék megfigyelésével az erdei élőhelyeket vizsgáltuk. A természetközeli erdőkre jellemző állapotokat találtunk, bár a vidék erdői feldarabolódtak, külön álló erdőfoltok alakultak ki, a fauna azonban többnyire egységes. A természetközeli, fél-természetes és hagyományos használatú kultúrterületek aránya kiegyensúlyozott, harmonikus. Szigorú megőrzést igénylő, nagy tudományos értékű tervezett magterületei egy kevéssé zavart, tájképileg vonzó, hagyományosan európai és egyben kárpát-medencei mozaikos kultúrtájba illeszkednek bele, amely egyaránt igényli a védelmet és a hagyománytisztelő és -őrző fejlesztést. Mindkettőt optimálisan egy határon átnyúló MAB Bioszféra Rezervátum keretében valósíthatjuk meg – fejtette ki Szanyi Szabolcs.

Az egyetemi adjunktus hatalmas elismerésnek és nemzetközi szintű visszacsatolásnak tekinti a díjat, amely a projekt szakmai támogatását is jelenti számára.

Az UNESCO MAB Young Scientists Awards – Fiatal Tudósok Díj odaítéléséről az UNESCO „Ember és Bioszféra” (MAB) Program Nemzetközi Koordinációs Bizottsága döntött. Az elismerés idei nyerteseit a hét elején hirdették ki a nigériai Abujában.

Forrás: Debreceni Egyetem

Természetvédelem

Meglepő helyen nevelt fiókákat egy füstifecske-pár

Print Friendly, PDF & Email

Szokatlan füstifecske-költést dokumentáltak Bugacon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Fecskefészket valószínűleg mindenki látott már. Köztudott, hogy a füsti fecskék sárból és növényi részekből tapasztják fészküket, amely felülről nyitott (a molnárfecske hasonlóképp sárból épít fészket, de az övé felülről is zárt, csak egy kis berepülőnyílás van rajta). A kivételek azonban erősítik a szabályt. Kollégánk, Varga Péter természetvédelmi őrkerület-vezető épp egy ilyen kivételbe futott bele Bugacon.

A szakirodalom említ ugyan füstifecske-költést házi rozsdafarkú fészekben, ám ez a megfigyelés még szokatlanabb. A természetvédelmi őr így számolt be az esetről:

„Április 10-én az Igazgatóság bugaci kutatószállásának melléképületében arra lettem figyelmes, hogy egy házi rozsdafarkú fészket épített egy falilámpára. A fészek többször leborult, ezért egy kis darab deszkát csavaroztam fel a falra, közvetlenül a kiszemelt fészkelőhely mellé, amire visszatettem a leesett fészekcsészét. A fészekbe nemsokára tojások is kerültek, azonban észrevettem, hogy a rozsdafarkúak időközben átpártoltak a ház egy másik pontjára, az általam megerősített fészektől pedig rendszeresen füsti fecske repült ki. Végül június 5-én derült rá fény, hogy a fészek lakói ténylegesen füsti fecskék, amelyekről köztudott, hogy leginkább sárból építenek fészket saját maguknak! Ebben az esetben viszont mindössze csak a deszkán nevelkedett a két fióka, ugyanis az összes fészekanyagot lelökték. A megerősödött fiókák június 10-én ki is repültek, amit a szülők hangos csiviteléssel fogadtak.”

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

A füsti fecske fészkét általában az épületek belső részeiben építi meg, istállókban, ólakban és tanyaépületeken telepszik meg a leghamarabb, de épületek eresze alá, gerendákra is ragaszthatja azt. A repülő rovarokkal táplálkozó faj állománya az utóbbi évtizedekben sajnos folyamatos csökkenő tendenciát mutat. Ennek fő okai a nagyüzemi mezőgazdaság, a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás, amit még a kémiai szúnyogirtás is tetéz, amely pusztítja a táplálékukat képező rovarvilágot.

Tavasszal sárgyűjtő helyekkel és műfészkekkel segíthetjük a megtelepedését.

Forrás: KNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Batlacsapat vendégeskedett a kardoskúti Fehér-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Batlacsapat bukkant fel kardoskúti Fehér-tavon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kilenc példányból álló batlacsapat bukkant fel június 2-án a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tavon. A madarak egész nap a növényzettel benőtt tóparton táplálkoztak.

A kép illusztráció. Készítette: Motkó Béla

Az utóbbi hetek esőzéseinek hatására a Fehér-tó korábban kiszáradt medrében ismét van víz, ami vonzza a madarakat is. A vízborítás június elejére elérte a 70 százalékot. Minden bizonnyal ez vonzotta ide a térségben meglehetősen ritkán felbukkanó batlákat is. Van olyan esztendő, amikor egyetlen példány sem fordul meg itt, ezért is számít különleges látványnak a mostani, 9 madárból álló csapat megjelenése. Délelőtt érkeztek, s egész nap a tó szélén, a növényzettel benőtt részeken táplálkoztak. Valószínűleg utána sem mentek messzire, mivel június 5-én ismét megfigyeltünk egy példányt a tó közelében, a barackosi vizes élőhely-rekonstrukción.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Valaha régen, egészen az 1920-as évekig a batla viszonylag gyakori fészkelő volt Magyarországon, költőállománya elérte az 1000 párat. A nagyobb mocsarakban, elsősorban a Kis-Balatonban, vegyes gémtelepeken költöttek. Aztán az állomány rohamosan csökkent, míg végül az 1950-es években teljesen eltűnt hazánkból, csak átvonuló vendégként láthattuk. Az 1970-es években aztán újra elkezdett Magyarországon költeni, de ekkor már a Hortobágyon. Később egyre több helyen jelent meg fészkelőként, az utóbbi 20-30 évben költöttek batlák a Tisza-tavon, a Péteri-tavon, a Csaj-tavon, a Kis-Balatonon, Biharugrán és a Gácsháti-halastavakon is.

A batla igen nagy elterjedésű faj, egész Eurázsiában, Ausztráliában, Észak-Afrikában és Amerika keleti sávjában is költ. Világállománya csökken, ugyanakkor európai állománya növekvőben van. A Duna-deltában például nagyon sok batla költ. Hosszútávú vonuló, a telet a Szaharától délre, a Száhel-övezetben tölti. Csőre lefele hajló, tollazata alapvetően barnás színezetű, de szárnyfedői a napfényben zöldes-lilás színben irizálnak.

Tovább olvasom

Természetvédelem

A Túzokvédelmi Állomáson kibújt az első csibe a tojásból

Print Friendly, PDF & Email

Május elején kikeltek a mentett tojásból származó túzokcsibék

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Május 5-én kikelt az idei első, mentett tojásból származó túzokcsibe a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán.

Fotó: Czifrák Gábor – KMNP

Ezen a tavaszon eddig összesen hat tojás került be az állomásra azokból a fészkekből, melyeket a túzoktojó valamilyen ok miatt végleg elhagyott. A hatból egy tojásban nem volt embrió. A mentett tojások különböző kottlottságúak, a következő csibék kikelése május végén várható. A túzokcsibéket az első időszakban nagyon magas állati fehérje tartalmú takarmánnyal tápláljuk, s ezt különböző rovarfajokkal, növényi táplálék-elemekkel is kiegészítjük.

A túzoktojók akár háromszor is újra sarjúköltésbe kezdenek, ha a költésük meghiúsul. Éppen ezért akár még július második felében is kerülhetnek be újabb tojások a Túzokvédelmi Állomásra. Az, hogy egy adott évben mennyi mentett tojást szállítanak be ide, több tényezőtől is függ. Idén az AKG programban résztvevő gazdák esetében a különböző munkálatokra vonatkozó időkorlátoknak köszönhetően a fészkek nyugalma biztosított.

Az 1978-ban megnyitott Túzokvédelmi Állomáson évről-évre sikeresen zajlik a mentett túzoktojások keltetése, a fiókák nevelése és visszavadítása. Ez a tevékenység is jelentősen hozzájárul a hazai túzokállomány fennmaradásához, gyarapodásához.

Tovább olvasom