Természetvédelem
A természetkárosítás ellen nem elegendő a törvény szigorítása
A természetet károsító bűncselekmények egyre súlyosabb méreteket öltenek hazánkban – legyen szó akár védett állatok, növények elpusztításáról vagy illegális kereskedelméről – közölte a PannonEagle.
A természetet károsító bűncselekmények egyre súlyosabb méreteket öltenek hazánkban, legyen szó akár védett állatok, növények elpusztításáról vagy illegális kereskedelméről – közölte a PannonEagle.
A három nagy múltú szakmai szervezet levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, melyben széleskörű szakmai egyeztetést kezdeményeznek és további konkrét javaslatok megfontolására kérik a képviselőket (Kép: PannonEagle)
Ábra: PannonEagle
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a TRAFFIC és a WWF Magyarország üdvözli, hogy az Országgyűlés napirendjére került egy természetkárosítással és állatvédelemmel összefüggő törvényjavaslat, azonban úgy vélik, a hatékony fellépés érdekében pusztán a törvényi szigorítás nem célravezető. Ezért a három nagy múltú szakmai szervezet levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, melyben széleskörű szakmai egyeztetést kezdeményeznek és további konkrét javaslatok megfontolására kérik a képviselőket.
Minden idők talán legsúlyosabb madármérgezése Turán; elpusztult fokozottan védett vörösnyakú lúd, söréttel a testében; mintegy 1200 tő, világszinten ritka, rendkívül nagy értékű kaktusz Mexikóból Magyarországra csempészve – hosszan lehetne folytatni a sort. Évről évre egyre súlyosabb természetkárosítási bűncselekményekről olvashatunk a hírekben, azonban az esetek igen kis része kerül napvilágra, még ritkábban történik vádemelés, és jut el az ügy a bíróság elé. Ha egyáltalán a bűnüldöző szervek tudomására is jutnak az ilyen ügyek, a környezet és természet ellen elkövetett bűncselekmények esetében sokszor igen bonyolult a bizonyítás. Kérdéses, hogy megfelelően kezeli-e a természetvédelmi problémákat az Országgyűlés napirendjén lévő törvényjavaslat, amely sokkal inkább a – szintén igen fontos, de eltérő megközelítést igénylő – állatvédelmi kérdéseket helyezi a fókuszba.
„Alapvetően üdvözöljük a törvényjavaslatban megjelenő szándékot és teljes mértékben támogatjuk, hogy sokkal nagyobb figyelem irányuljon a mérgezéses ügyekre – szögezte le Árvay Márton, a MME mérgezések megelőzésével foglalkozó PannonEagle Life projektjének vezetője. – Olvasva a tervezetben szereplő indoklást nyilvánvaló, hogy a turai mérgezéses ügy és az azt követő jogos közfelháborodás ihlette az ezzel kapcsolatos javaslatokat. Ugyanakkor hiányoljuk, hogy a benyújtás előtt nem történt szakmai egyeztetés a témával évtizedek óta foglalkozó természetvédelmi szervezetekkel. Úgy véljük, hogy a törvénymódosítási javaslat előremutató, de önmagában sajnos nem képes felszámolni ezt a problémát. Ahhoz, hogy a turaihoz hasonló ügyekben sikeres felelősségre vonásra kerüljön sor, a bűnüldöző szervek kapacitásainak fejlesztésére lenne szükség. Az MME keresőkutyás egysége által segített rendőrségi házkutatások során a környező országokban már több gyanúsítottnál sikerült magát a méreganyagot is lefoglalni, amelyet kivétel nélkül bírósági ítélet követett. Tavaly például Ausztriában, idén pedig Csehországban marasztaltak el így egy-egy elkövetőt” – mondta a projektvezető.
Szintén az egyeztetések fontosságát hangsúlyozta a TRAFFIC munkatársa, Balogh Annamária: „Fontosnak tartjuk, hogy a madármérgezéseken túl a többi természet elleni bűncselekmény is kerüljön be a köztudatba. A büntetőeljárásban részt vevő szervek és a természetvédelmi ágazat szakértőinek bevonásával egy átfogó javaslatcsomagra lenne szükség, ami a jogalkotási kérdéseken túl más kihívásokra is reagál. A jelenlegi törvényjavaslat egyelőre érdemben nem foglalkozik például a védett fajok illegális kereskedelmével, pedig az globálisan a kábítószer-, fegyver- és emberkereskedelemhez hasonló méreteket ölt, és számos esetben a korrupció és a szervezett bűnözés melegágya. A probléma súlyát jelzi, hogy az Európai Unió jelenleg is prioritásként kezeli a környezeti bűnözést a szervezett bűnözés elleni küzdelemben.”
A három szervezet egyetért abban, hogy a törvényi szigor önmagában nem oldja meg a problémát, szemléletformálásra és a bűnüldöző szervek kapacitásainak bővítésére lenne szükség – utóbbira hazánkban is vannak jó gyakorlatok, például idén megalakult a Nemzeti Környezeti Biztonsági Munkacsoport. A szakmai szervezetek szerint nagy hangsúlyt kellene fektetni a környezetkárosítás elleni fellépésre, illetve arra is, hogy az élővilág veszélyeztetése esetén a jelenleginél súlyosabb büntetés illesse azt, ha valaki a foglalkozási körében követi el a bűncselekményt. A védett fajok illegális kereskedelme kapcsán fontos lépés lenne az üzletszerűség büntetőjogi szankcionálása és az ehhez kapcsolódó pénzügyi tranzakciók, hálózatok felderítése is. Ezen felül a civilek levelében a megfelelő finanszírozás szükségessége és a társadalmi részvétel is szóba kerül.
„Örülünk annak az előrelépésnek, hogy az Országgyűlésben is párbeszéd indult a természetkárosítási ügyekről, a szigorú előírások végrehajtásáról azonban sajnos mindig túlságosan kevés szó esik – mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. – A legnagyobb nehézséget talán mégis az jelenti, hogy sokan egyáltalán nem értik, miért gond az, ha egy fokozottan védett állatot szándékosan elpusztítanak, így a súlyos ügyek sokszor nem is kerülnek napvilágra.”
Az MME, a TRAFFIC és a WWF Magyarország célja, hogy hosszú távon csökkenjen a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények száma. Ehhez azonban az kell, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek hatására több ügynél jár sikerrel a felderítés, és amelyek eltántorítják ezektől a tettektől a potenciális bűnelkövetőket. A három szervezet ezért levelében felajánlja szakmai segítségét a döntéshozóknak és szorgalmazza a minél szélesebb körű egyeztetést.
Forrás: PannonEagle
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.
A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Különleges találkozás a Hortobágyon: Kövesi Péter darvakat fényképezett
Kövesi Péter pünkösdvasárnap Nádudvar közelében indult fotózni, majd Püspökladány határában, az Ágota-pusztán darvakkal találkozott.
Pünkösdvasárnap különleges természetfotós élményben volt része Kövesi Péternek a Hortobágy déli részén. Eredetileg egy virágzó pipacs- és facéliamezőt szeretett volna lefotózni Nádudvar közelében, hazafelé azonban Püspökladány határában darvakkal találkozott.
A nyarat Magyarországon tölti néhány daru. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
Kövesi Péter Püspökladányban él. Ha csak hobbi szinten is, de 2019 óta fotózik. Elmondása szerint kezdetben még a látványosabb égi jelenségek és viharok keltették fel az érdeklődését, de a határt járva hamar felfigyelt a körülöttünk lévő gazdag élővilágra: az itt élő madárfajokra, az őzekre, valamint a változatos táji környezetre.
Messziről virít a pipacs. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
2023-ban sikerült beszereznie egy teleobjektívet, amelynek segítségével a környék élővilágát közelebbről is megörökíthette. Pünkösdvasárnap azonban váratlan élmény érte, hiszen a nyarat nálunk töltő darucsapattal találkozott, amelyről az Agro Jager érdeklődésére be is számolt.
Lehet a gidája is a közelben fekszik. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
Pünkösdi túra Nádudvar és Püspökladány között
Pünkösdvasárnap eredetileg egészen más céllal indultam útnak: egy Nádudvar közelében virágzó pipacs- és facéliamezőt szerettem volna megnézni és lefotózni. Innen aztán a Hortobágyi Nemzeti Park déli részén át vezetett az utam vissza Püspökladányba, és bár már maga a táj is bőven tartogatott látnivalót, a nap végül egy egészen váratlan élmény miatt maradt emlékezetes.
Valaha nagy tömegben költött a daru hazánkban. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
A Szent Ágota-hídon áthaladva, a Püspökladány északnyugati határában elterülő Ágota-pusztára érve először nagy kócsagokat vettem észre kisebb-nagyobb csapatokban, miközben a távolban egy-két őz is feltűnt. A puszta ilyenkor különösen élőnek tűnik, mindenhol akad valami mozgás, amit érdemes figyelni.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
Darvak az Ágota-pusztán
A legnagyobb meglepetés azonban csak ezután következett. A Rév-halomhoz közeledve egyszer csak darvakat pillantottam meg. Elsőre szinte nem akartam hinni a szememnek, hiszen a darvak látványa legtöbbünknek inkább az őszi hortobágyi vonulás emlékeivel forrt össze.
Ilyen időben ma már ritkán lehet daruval találkozni a Hortobágyon. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
Bár ismert, hogy tavasszal és nyáron is lehet velük találkozni a hortobágyi tájakon, mégis egészen különleges érzés volt ilyen váratlanul szembetalálkozni velük.
A pusztán sétáló, majd később felröppenő csapat látványa igazi ajándék volt egy olyan túrán, amely eredetileg egészen másról szólt.
A daru a magyarság mindig kedves madarának számított. Fotó: Kövesi Péter / Agro Jager
A Hortobágy már csak ilyen: az ember elindul egy pipacsmező miatt, aztán végül darvak teszik igazán emlékezetessé a napot.
Írta és fényképezte:
Kövesi Péter
Kövesi Péter további fényképei itt érhetőek el
Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Az esőzések megtöltötték a Mecsekerdő vízmegtartó erdei „tókáit”
Partos Kálmán, a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese nyilatkozott:
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A közelmúlt jelentős csapadéka nemcsak az erdők talaját frissítette fel, hanem ismét igazolta a természetes vízmegtartást szolgáló erdei infrastruktúrák fontosságát. A Mecsekerdő Zrt. által kialakított tókák több helyszínen is megteltek, újra vízhez juttatva a környező erdei élőhelyeket.
Fotó: Mecsekerdő Zrt.
Az elmúlt időszakban számottevő csapadék érkezett a Mecsekerdő Zrt. működési területére. A társaság mérőpontjai alapján Sellye térségében 67,2 mm, Miklós-várnál 123,8 mm, Bakonyán 77,6 mm, Kisvaszaron pedig 91,6 mm eső hullott. A jelentős mennyiségű csapadék különösen fontos volt az erdők számára, hiszen az elmúlt években egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok komoly terhelést jelentenek az erdei ökoszisztémákra.
A mostani esőzések hatása a terepen is látványosan érzékelhető: több, erdészek által kialakított erdei tóka megtelt vízzel. Ezek a kisebb, természetközeli vízmegtartó létesítmények nem horgászati vagy turisztikai célokat szolgálnak, hanem az erdei vízháztartás javítását, a vizes élőhelyek megőrzését és a helyben lehulló csapadék minél hosszabb ideig történő megtartását. A tókák szerepe azért kiemelkedő, mert a hirtelen lezúduló esővíz egy része így nem folyik el azonnal a területről, hanem helyben marad. Ez javítja a környező talaj nedvességi állapotát, kedvezőbb mikroklímát teremt, és vízhez juttat számos erdei élőlényt. A kisebb vízfelületek különösen fontosak a kétéltűek, rovarok, madarak és más vadon élő állatok számára, miközben hozzájárulnak az erdők klímaváltozással szembeni ellenálló képességéhez is.
A Mecsekerdő Zrt. az elmúlt időszakban több helyszínen alakított ki ilyen vízmegtartó erdei infrastruktúrát. Az Almamellék–Sasrét térségében kialakított tóka maximális víztérfogata 2 470 m³, a fekedi tókáé 752 m³, a mecseknádasdié 1 331 m³, az erdősmecskei tókáé pedig 804 m³. Ezek a létesítmények együttesen több ezer köbméter víz időszakos megtartására képesek az erdei környezetben.
Fotó: Mecsekerdő Zrt.
„A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a hosszú, száraz időszakok és a hirtelen érkező, nagyobb csapadékesemények. A tókák feladata, hogy ezekből a vizekből minél többet helyben tartsanak: csökkentsék az elfolyást, javítsák a mikroklímát, és biztosítsák az erdei élővilág számára nélkülözhetetlen időszakos vizes élőhelyeket. A most feltöltődött tókák kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy ezeknek a kis léptékű, természetközeli beavatkozásoknak komoly ökológiai jelentőségük van” – foglalta össze Partos Kálmán a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.
A Mecsekerdő Zrt. célja, hogy az erdők természetes folyamataira építve, a táji adottságokhoz illeszkedő megoldásokkal segítse az erdei élőhelyek megőrzését.
Forrás: Mecsekerdő Zrt.
KITEKINTŐ: Románia – Orvvadászat gyanúja merült fel a sportvadász egyesület vezetője ellen
Emléktáblát avattak és hármas jubileumot ünnepeltek a MATE gödöllői campusán
A dráguló gabonák ellenére nagyjából stabil maradt a FAO élelmiszerár-indexe májusban
Idén meghosszabbodik a tavaszi fagykárbejelentés határideje
FEGYVERMESTER: Bemutatkozik a Franchi Momentum – 1 MOA pontosság
Hivatásos Vadászok Szakmai Versenye 2026.
Most érdemes lépni: új szakasz nyílik a „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” pályázat benyújtásában
Vis maior bejelentések a „Vizet a tájba!” program kapcsán
Már csak néhány napig nyújthatók be az egységes kérelmek
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Nem volt elejtési jogosultsága
Lőttek az elvárásnak
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Gyakorlati vizsgát tettek az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum földmérő diákjai
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
