Természetvédelem
December közepéig már 350 szürkemarha borjú érkezett
Az idei ellési szezonban eddig összesen 350 szürkemarha borjú jött világra a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság állattartó telepein. A bivalyoknál is jól alakul a szaporulat – közölte a Körös-Maros Nemzeti Park.
A Körös-Maros Nemzeti Park új kis jövevényei gyarapítják az állatállományt (Kép: Palcsek István Szilárd – KMNP)
Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)
A Montág-pusztai Állattartótelepen november 5-én érkezett az első szürkemarha bikaborjú. Novemberben még további 127 borjú követte és december közepére számuk elérte a 170-et. Az ivararány megközelítőleg 50-50 százalék. Ikerellés idén eddig nem volt. Az ellési szezon itt január 15-én zárul és maximum 200 borjút várunk.
A kardoskúti Sóstói Állattartótelepen a hónap közepéig 180 szürkemarha borjú jött világra, az ivararány itt is 50-50 százalék. Ikerellés szintén nem volt. Ezen a telepen az ellési szezon végéig 200-220 borjút várunk. A vemhes teheneket négy, egyenként mintegy 60 egyedből álló csoportra bontottuk. A kisborjak anyjukkal együtt először kisebb csoportokba (óvodákba), majd népesebb csapatokba (iskolákba) kerülnek. Itt már a szoptatási időszakban fokozatosan hozzászoknak a szálas és az abraktakarmányhoz. Ridegtartásban vannak, azaz a nyitott karámokból szükség esetén be tudnak húzódni a védettebb, nádtetős szín alá. A borjak nagyon elevenek, játékosak.
A magyar szürke szarvasmarhák utódai pirók, világos pirók, vagy sötét pirók színben látnak napvilágot, és hathónapos korukra érik el felnőtt, szürkés színezetüket. A teheneknek az ellésnél ritkán van szükségük emberi segítségre. Az újszülött borjak testtömege 20-tól 35 kg-ig terjedhet.
Az ellési szezon végéig 200-220 borjút várnak még a szakemberek (Kép: Palcsek István Szilárd – KMNP)
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Kőmagtári Állattartótelepén házi bivalyok is vannak. Náluk az ellési szezon döntő része a tavaszi időszakra esik, és nyár végig be is fejeződik. Idén 29 tehéntől 25 bivalyborjú érkezett, közülük 12 üsző, 13 bika. Hosszú évek jó ellési százalékát tartva tehát ismét szapora volt az állomány.
A bivalyborjak 20-25 kg-os testtömeggel jönnek a világra. Az ellés után a kisborjak néhány perccel már talpra is állnak, nagyon vitálisak, erőteljesek, borjúkori elhullás a legritkább esetben fordul elő. Ennél a fajnál nem jellemző az ikerellés. A borjakat 5-6 hónapos korukban választjuk le és három éves korukban válnak ivaréretté. Egy kifejlett bivalytehén testtömege 500-600 kg, egy bivalybika pedig a 800 kg-ot, de akár az 1 tonnát is elérheti.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Május végén is több békászó sas jelent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén.
A korábbi évekhez hasonlóan idén május végén is több békászó sas jelent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. A fiatal ragadozók a Geszt és Zsadány környéki kaszálókon vadásznak.
Fotó: Tóth Imre – KMNP
A békászó sas egy zömök, közepes méretű, az egerészölyvnél kissé nagyobb ragadozó madár. Színében a sötét- és a világosbarna dominál, jellemző a kézevező tollak apró fehéres foltja. Elterjedése viszonylag kis területre koncentrálódik, Németországtól Oroszország nyugati feléig terjed, de költ Kis-Ázsiában és Iránban is, innen kelet felé közeli rokona, a fekete sas váltja.
Hazánkban ritka fészkelő, mindössze 35-40 pár költ, elsősorban az Északi-középhegységben. Hozzánk legközelebb Romániában van jelentősebb állománya. Vonuló, a telet Dél- és Közép-Afrikában tölti. Fészkét kizárólag idősebb erdőkbe rakja. Jellemzően két tojást rak, a kotlási idő 38-40 nap. A fajra jellemző a káinizmus, amikor is az idősebb, erősebb fióka elnyomja és megöli a gyengébbet.
Nevével ellentétben legfontosabb tápláléka a mezei pocok, és ahol még van, ott a hörcsög. Emellett természetesen békákat, valamint madarakat és rovarokat is eszik. A Dél-Tiszántúlon nagyobb számban a májusban kezdődő kaszálások során jelenik meg, amikor a felnyílt területen könnyebben hozzáfér a különböző rágcsálókhoz, főként mezei pockokhoz. Zsákmányát leggyakrabban a földön sétálva szerzi meg, máskor boglyákról, fákról kémlelve, vagy alacsonyan repülve vadászik.
A Kis-Sárréten, ahogyan az elmúlt években, úgy idén is megjelentek a békászó sasok. Május végétől folyamatosan 6-7 példány tartózkodik nálunk, elsősorban a Geszt és Zsadány térségében lévő kaszálókon. Ezek a példányok jellemzően egy-hároméves madarak, melyek még nem költenek, és kóborlásuk során keresik fel az alkalmas táplálkozó területeket, de alkalmanként öreg madarak is előfordulhatnak. Megkapó látvány, amikor egy ilyen méretű madár, kissé ügyetlennek tűnő futkározással kapja el a zsákmányát. A békászó sasok mellett sikerült megfigyelni barna kányákat, nagyszámú egerészölyvet és vörös vércsét is ezeken a kaszálókon.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A bütykös ásólúd hazánkban még kis létszámú, de rendszeres költőfaj. A Dél-Alföldön násztánca, fiókanevelése és táplálkozása is megfigyelhető.
A bütykös ásólúd Európában, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában költ. A lúdalakúak rendjébe tartozó faj. Költöző madár, hazai állománya azonban részben állandó, illetve rövidebb távon vonuló, de alpavetően alkalmi fészkelő Magyarországon. Most Kurfis Ilona kapott lencsevégre egy párt, amely fiókáival került a természetfotós elé. Találkozásukról beszámolt az Agro Jagernek.
Egy gulipán társaságában kapta lencsevégre Kurfis Ilona a bütykös ásóludakat. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Hazánkban az első költőpárok húsz évvel ezelőtt jelentek meg. A Dél-Alföldön rendszeres, bár még kis létszámú költőfajnak számít. Nálunk évről évre 30–40 pár fészkel. Szerencsére elég sokszor találkozom velük – írja az Agro Jager érdeklődésére beszámolójában a természetfotós.
A bütykös ásólúd gúnára. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Pár éve láthattam csodás násztáncukat. Igaz, viharos szél volt, de őket ez nem zavarta. Körbe-körbe jártak, föl-fölugrottak a levegőbe, nyakukat hajlítgatták föl-le. Kergetőztek, civakodtak, főleg azok, amelyek életük első párját választották ki. Ugyanis életük végéig együtt maradnak.
Egy életre választ pár a bütykös ásólúd. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Később láttam, amint a nyolc kicsivel úsztak a tavon, védve őket a veszélyektől, a ragadozó madaraktól. Bármennyire is felügyelték a kicsiket, pár nappal később már csak hét egyeddel úsztak a tavon. Két héttel később a felnőttkort már csak négy példány érte meg.
A magyar lúdfajok, a bütykös ásóludat könnyen határozhatjuk. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Táplálékuk rákokból, kagylókból, csigákból és más gerinctelenekből áll. A sekély vízben, a puha iszapból szűrik ki a moszatokat. Csőrükkel átszűrik a vizet, miközben fejüket ingatva haladnak előre. Lábukkal taposva hozzák a felszínre az iszapba rejtőzött kagylókat és csigákat.
Hazánkban alkalmi fészkelő a bütykös ásólúd. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Tavasszal, a nagy ködben is több példány táplálkozott a lecsapolt halastavakon. Elég hangosan kommunikálnak. Rendkívül óvatos madarak, a legkisebb mozgásra is tovarepülnek. Legtöbbször csapatokban lehet látni ezeket a csodaszép madarakat. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Írta és fényképezte:
Kurfis Ilona
Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
A LIFE SakerRoads projekt keretében a szakemberek február elejétől intenzíven monitorozzák a kerecsensólymok revírfoglalását és költését.
A fokozottan védett kerecsensólymok Magyarországon február elejétől kezdik meg a revír foglalást. A LIFE SakerRoads projekt keretében ettől az időszaktól kezdve a szakemberek intenzív monitorozást végeznek.
Fotó: MME
A kerecsensólyom-fiókák gyűrűzésére és biometriai adatainak felvételére minden évben május és június közepe között kerül sor, a fiókák fejlettségéhez igazodva. A gyűrűzések mellett, a projekt keretében az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 2024-ben kezdték meg a kerecsensólyom-fiókák GPS-jeladóval történő jelölését.
2026-ban a Dévaványai-sík és a Jászság Különleges Madárvédelmi Területeken, összesen 5 fészekben 17 fiatal kerecsensólyom kapott műholdas nyomkövető eszközt, idén kizárólag fán költő párok fiókái. A LIFE SakerRoads projekt keretében ezzel összesen 86 fióka jelölése valósult meg 2024 óta. A korszerű, mindössze 11 grammos eszközök a korábbiakhoz képest lényegesen kisebb terhelést jelentenek a madarak számára, miközben értékes információkat szolgáltatnak mozgásukról, területhasználatukról és túlélésükről. Az így gyűjtött adatok nemzetközi szinten is jelentős értéket képviselnek, hozzájárulva a faj természetvédelmi célú kutatásához és védelméhez.
A jeladók felszerelésével egy időben állatorvosi mintavételezésre is sor került, melynek elsődleges célja a fiókák általános egészségi állapotának felmérése. Emellett a genetikai mintavételezésnek köszönhetően DNS-ujjlenyomat-vizsgálatokat is végzünk, amivel a fiókák genetikai állománya alapján a szülők kiléte is meghatározható.
Fotó: MME
A jeladózási akciónak ez a szakasza a projektben ezzel le is zárult, a továbbiakban a beérkező adatok elemzése és folyamatos monitorozása következik. Célunk, hogy a kerecsensólymok pusztulási okait a korábbinál pontosabban, adatalapú módon tárjuk fel, és ezzel hatékonyabb védelmi intézkedéseket alapozzunk meg. A jeladók lehetővé teszik a madarak mozgásának napi szintű nyomon követését, így szükség esetén gyors terepi beavatkozás is biztosítható.
Ezúton is köszönet a résztvevő nemzeti park igazgatóságoknak – a Bükki, a Hortobágyi és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak –, külön kiemelve a természetvédelmi őrszolgálatok munkáját, valamint a MAVIR Zrt. szakembereinek támogatását, amely nélkül ez az összetett munka nem valósulhatott volna meg.
Köszönet illeti továbbá a közreműködő állatorvosokat: Dr. Sós-Koroknai Viktóriát, Dr. Erdélyi Károlyt és Dr. Sós Endrét.
A projektről további információt a kerecsensolyom.hu weboldalon illetve a LIFESakerRoads Facebook oldalán találnak.
Ábra: MME
A LIFE SakerRoads – A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban (LIFE21-NAT-HU-101074704) projektet az Európai Unió LIFE programja támogatja.
Forrás: MME
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
