Természetvédelem
A hónap denevére: a vízi denevér
Kistestű denevérfaj, egy kifejlett állat súlya mindössze 6-12 gramm. Elterjedési területe hatalmas, mely Írországtól egészen Szibéria keleti pereméig, délen Koreáig és Észak-Indiáig húzódik. Skandinávia északi, illetve a Balkán déli részének kivételével Európában általánosan elterjedt – közölte a Magyar Madártani Egyesület.
Repülő vízi denevér. Az alsó ajkon lévő kékesfekete folt a fiatal példányokra jellemző, mely a kor előrehaladtával egyre halványabb lesz és 4-5 éves kor körül teljesen el is tűnik (Fotó: Forrásy Csaba – MME)
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete (Ábra: MME)
Hazánkban is gyakori faj, a legtöbb előfordulási adata a nagyobb folyók síkvidéki árterületeiről, illetve a középhegységi nászbarlangok környékéről származik.
Nyári szállásait leginkább fák repedéseiben és odvaiban találjuk, mesterséges objektumokban (pl. hidak, épületek) jóval ritkábban lehet vele találkozni. Bár teleléskor a legtöbb megfigyelés barlangokból és bányákból származik, az állomány egy része faodvakban vészelheti át a téli időszakot. A telelőhelyeken igényelt hőmérséklet 3-8 °C.
A vízi denevér magyarországi elterjedése. A faj minden bizonnyal sokkal több helyen előfordul idehaza, de az adatok gyűjtése nem egyszerű. Ez főleg telelőhelyek ellenőrzésével, hálózásokkal, esetleg hanggyűjtéssel történik (Ábra: MME)
Nyáron a nőstények 15-30 példányból álló szülőközösségekbe tömörülnek, a hímek tőlük elkülönülve, általában kisebb csoportokba rendeződnek. Telelni idehaza főleg magányosan vagy két-három fős csoportokban szoktak, de például Lengyelországban ismert 20000 példányból álló telelő közösségük is.
A vízi denevérek nevükhöz méltóan különösen kedvelik a nyíltvizű élőhelyeket, ahol leginkább a vízfelületek felett repkednek, gyakran köröket, nyolcasokat leírva. Ezen kívül erdőkben, parkokban is rendszeresen megfordulnak (Fotó: Forrásy Csaba – MME)
A faj táplálékának nagy részét szúnyogok és árvaszúnyogok teszik ki, melyek aránya külföldi vizsgálatok alapján akár 96% is lehet. A vízi denevérek nagyon hatékony rovar-, különösen szúnyogpusztítók. Egy példány 3,6-4,9 g rovart fogyaszt el éjszakánként, a vemhes nőstények pedig ennek akár a dupláját is. Mivel egy szúnyog átlagos tömege 2,5×10-6 kg, így ez naponta 1500-2500 darab szúnyogot jelent vízi denevérenként.
A vízi denevér testméretéhez képest nagy lábával könnyen és hatékonyan halássza ki a vízfelszínen lévő rovarokat, melyek megfogásában farokvitorlája is segíti. Igazi érdekesség, hogy ezzel a vadászati módszerrel olykor a felszín közelében úszó apró halakból is képes zsákmányolni (Fotó: Estók Péter – MME)
A faj nyári csoportjai augusztusban felbomlanak, és az állatok akár több száz kilométerre lévő nászbarlangokhoz vonulnak. Itt történik a párzás, melynek legaktívabb része novemberig is eltarthat.
A vízi denevérek fejlődése különösen gyors, a fiatalok 3 hetes korukban már képesek repülni, és 9-10 hetesen elérik a felnőttek méreteit is. Többségük az első évben már ivarérett, így ősszel párzanak is. Ezek fényében nagyon érdekes élethosszuk, az egyedek születéskor várható élettartama ugyanis 20 év körüli, a legidősebb természetben megfigyelt példány pedig 28 éves volt.
Belterületek vízfolyásai mentén is gyakran előfordulhatnak vízi denevérek, itt különösen hálásak lehetünk nekik a szúnyogok hatékony és vegyszermentes gyérítéséért (Fotó: Boldogh S.A. – MME)
A Magyar Madártani Egyesület mindenkit arra kér, ha ha bármilyen denevérekkel kapcsolatos problémájuk van, minden esetben kérjenek segítséget, egyeztessenek a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal, illetve forduljanak szakemberekhez.
Forrás: MME
***
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.
Természetvédelem
Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében
Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén
Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.
Fotó: TAEG Zrt.
A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.
Fotó: TAEG Zrt.
A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!
Forrás: TAEG Zrt.
Természetvédelem
Halászmadarak az apaji halastavakon
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:
Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.
Írta és fényképezte: Gyenge László
Mezőgazdaság
Idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is
Kutatók figyelik az új Hyalomma kullancsok terjedését
Immár negyedik éve zajlik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata. A kutatás a citizen science módszerével, azaz lakossági bejelentések alapján gyűjt adatokat ezekről a veszélyes kullancsfajokról. A talált példányok beazonosításáról, illetve a beküldés módjáról a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
1. ábra: A képen jól látszanak a Hyalomma és a másik két hazai faj közötti különbségek. Jobb oldalon a közönséges kullancs nősténye látható.
A tavaszias februári időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén korábban találkozhatunk az őshonos és a behurcolt fajokkal egyaránt. A HUN-REN ÖK kutatói által 2021-ben indított közösségi kutatási program segítségével az elmúlt három év során összesen 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. Ezeknek a vérszívóknak a monitorozása különösen fontos, mivel képesek számos kórokozó, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére, amely akár 30%-os halálozási aránnyal is járhat. Ezek a kullancsok tőlünk délebbre őshonosak, de a vándormadarak segítségével könnyen terjednek északabbra. A globális felmelegedés hatására egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is. Szerencsére a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért viszonylag kicsi az esély arra, hogy egy fertőzött kullanccsal találkozzunk. A Hyalomma-k több szempontból is különböznek a széleskörűen ismert hazai kullancsfajoktól, ami segíthet a beazonosításukban is: nagyobbak és gyorsabbak a hazai fajoknál, sötét, egyszínű pajzs jellemző rájuk, lábaik pedig látványosan csíkosak. Mindez szabad szemmel is látható.
A projekt indítása óta több száz lakossági bejelentés érkezett a Kullancsfigyelő csapatához, és az így kapott példányokat nagyrészt más hazai fajok egyedeiként sikerült beazonosítani. A 14 beérkezett Hyalomma vizsgálata jelenleg is zajlik, ám szerencsére a már említett krími-kongói vérzéses láz vírusa ez idáig egyik egyedben sem volt kimutatható. További figyelemre ad okot, hogy a 14 beküldött kullancsot döntő többségében nagytestű emlősökön találták, például lovon, szarvasmarhán, szamáron, így a program keretében kiemelten fontos a nagyállattartással foglalkozók elérése és tájékoztatása. A monitorozás szempontjából emellett különös figyelmet érdemelnek azok az egyedek, amelyeket már a tavaszi hónapokban sikerült azonosítani, mert ez arra utalhat, hogy a kullancs nem egy vándormadárral érkezett idén az országba, hanem itt telelt át, vagy akár itt is kelt ki egy nőstény által rakott tojásból.
A HUN-REN ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy a talált kullancspéldányokat alaposan figyeljék meg, és amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg jól záró tégelyben, és jelezzék a kutatóknak. A bejelentés módjáról a program honlapján, a www.kullancsfigyelo.hu-n érhető el bővebb információ, az oldalon emellett látványos ábrák és részletes leírások segítik a Hyalomma-k felismerését és a további tájékozódást.
A Velence-tavi őzbak
A kitartás jutalma
KITEKINTŐ: Szerbia – Fenyvesi István Belgrádban tartott előadást
12 tanács a vadelütések elkerülése érdekében
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei
Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén
Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
Újabb rekord született Ohaton
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
A vadkanom
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
