Keressen minket

Természetvédelem

Meglepő teknős adat a Barcsi borókás területéről

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Duna-Dráva Nemzeti Park: Szokatlan felfedezést tett 2022. július 9-én a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Barcsi borókás területén igazgatóságunk megbízásából teknős felmérést végző kutató, aki az Aranyospusztai-tó gátján található tojásrakó helyen mérte fel a mocsári teknősöket.

A fénykép illusztráció: Fotó: Pixabay

Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre. (Ábra: DDNP)

Az egyik nőstény páncélján jeleket vett észre, majd a jelzést közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy egy 2006-ban genetikai vizsgálat céljából befogott egyedről van szó. Ilyen visszafogásról eddig nem volt tudomásunk, pedig az akkor még csak 10 éves teknős mindössze 75 métert távolodott el a 16 évvel korábbi befogás és szabadon bocsátás helyszínétől. Ez a tény is jól mutatja a mocsári teknősök ragaszkodását megszokott élőhelyükhöz.

A teknősök számára kedvező vizes-mocsaras területek kiterjedése már a folyószabályozások óta jelentősen csökken, az utóbbi időszakban pedig a klímaváltozással járó szárazodás méginkább veszélyezteti a faj élőhelyeit. A folyamat szembetűnő a Barcsi borókásban is, ahol a jelentős kiterjedésű Nagyberek az idei évre teljesen kiszáradt, miként a fellelt teknős élőhelyéül szolgáló tórendszer néhány tagja is és valamennyi tóban kritikusan alacsonyra süllyedt a vízszint a nyár folyamán.

Fotó: Purger Jenő

Így az egyre veszélyeztetettebb mocsári teknős populációk nyomonkövetésének jelentősége is megnő. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2016-ban indította újra a Dráva-monitoring programot, ennek keretében történik a Barcsi borókásban és egyéb alkalmas Dráva-menti élőhelyeken a mocsári teknősök évenkénti felmérése is.

Forrás: Molnár Dániel – Duna–Dráva Nemzeti Park

Természetvédelem

Megbolygatták a Tarna folyását, így védett állatfajok tömegeit pusztították el

Print Friendly, PDF & Email

Vádat emelt a Füzesabonyi Járási Ügyészség

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Füzesabonyi Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt emelt vádat két férfival szemben, akik engedély nélküli tevékenységükkel védett állatfajok tömegeit pusztították el.

Fotó: Ügyészség

A vád szerint Füzesabony közelében üzemel egy szőlőoltvány iskola, ahol az egyik vádlott telephelyvezetőként, társa szőlőtermesztő segédmunkásként dolgozott. A területen lévő 400.000 darab szőlőoltvány öntözése régóta a Tarna patakból való engedélyezett vízkivétellel történt, mely meghatározta az öntözés módját és az öntözési tilalmakat is. Az erre vonatkozó jogosultság 2019. október 31-én lejárt, így ettől kezdve engedély nélkül történt az oltványok öntözése.

2022 júliusában a telepvezető – és ismeretlenül maradt társai – szőlővenyigékkel, rőzsékkel és homokzsákokkal elgátolták a Tarna medrét az Aldebrő- Kápolna közötti szakaszon, ezzel a vizet felduzzasztották. A mederben elhelyezett tárgyakkal áramlástani szempontból megbolygatták a Tarna folyását, a gát pedig rendkívüli mértékben útját állta a víz folyásának.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A vádlottak 2022. július 21-én, reggel 5 órától 7 óra 30 percig az így kialakított gátrendszer elé és mögé elhelyezett két darab, nagy teljesítményű szivattyú segítségével locsolták a szőlőoltványokat. A szivattyúk működtetése azonnali, teljes vízhiányt okozott, továbbá a szűrő nélküli szivattyúk elé épített duzzasztórendszerrel a folyóvizet megállítva a vízhozam 100%-át és azzal együtt a patakban élő állatokat is kiemelték. Az elgátolás és vízkivétel időpontjában a Tarna vízfolyás vízhozama nem érte el az ökológiai vízmennyiséget.

Fotó: Ügyészség

A vádlottak az öntözést végleges vízjogi engedély nélkül végezték, vízi munkát, illetve víz duzzasztással járó tevékenységet folytattak, melynek során engedély nélkül beavatkoztak a vízfolyás lefolyási- és áramlási viszonyaiba. A Tarna medrének elzárásával károsították a folyó érintett szakaszának élővilágát, és több védett egyed elpusztulását okozták.

A terület ökológiai rehabilitációja 2022 szeptemberében, amint a folyószakasz megfelelő mennyiségű és minőségű vízhez jutott, azonnal beindult.

Fotó: Ügyészség

A vádiratában a járási ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.

A fotók a rendőrségi helyszíni szemlén készültek.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Az első erdei fülesbaglyok már behúzódtak a településekre

Print Friendly, PDF & Email

Az erdei fülesbaglyok elkezdtek beköltözni a városokba

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő erdei fülesbaglyok egy része már beköltözött telelni a városok, falvak parkjaiba. Lassan az északi tájakról érkező fajtársaik is csatlakoznak hozzájuk.

Fotó: Palcsek István Szilárd

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

Az erdei fülesbaglyok a lakott területektől távolabb, külterületi fasorokon költenek, télire azonban behúzódnak a városokba, falvakba. Itt rendszerint a parkokban, örökzöldeken (tujákon, fenyőkön) vernek tanyát. Megfigyeltük, hogy évről-évre ugyanazokat a helyszíneket használják telelésre. Valószínűleg azért költöznek be télire, mert a mezőgazdasági területek fasorai lombhullató fákból állnak, így amikor ősszel lehullajtják leveleiket, akkor már nem nyújtanak védelmet az erdei fülesbaglyoknak, s a héják sem könnyen fedezik fel őket az örökzöldek sűrű tűlevelei között.

Idén november közepén már több településen – például Orosházán és Kardoskúton is –, megfigyeltünk erdei fülesbaglyokat a parkokban. Hamarosan bizonyára újabb csapatok érkeznek, s csatlakoznak hozzájuk a telelésre érkező, északi példányok is. Ritkán réti fülesbaglyok is feltűnnek köztük, bár azok jellemzően a telet is a külterületeken töltik.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Magyarországon az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj. Fészket nem épít, inkább varjúfélék, vagy ragadozó madarak fészkét foglalja el, de szívesen elfoglalja a vércsék számára kihelyezett költőládát is. Jellegzetes tollfülei vannak, de azok csak díszek, az igazi fülnyílásai ugyanis a fej két oldalán helyezkednek el. Meglehetősen nagy szemei vannak, de alig-alig tudja azokat mozgatni, így ha oldalra kíván pillantani, akkor a fejét mozgatja, azt ugyanis akár 270 fokban is el tudja fordítani.

Az erdei fülesbaglyok nappal a fákon alszanak, éjszaka vadásznak. Patkányokat, házi egereket, esetenként apró testű madarakat, például verebeket, cinegéket is zsákmányolnak.

Hazánkban Kisújszállást és Túrkevét tartják a „baglyok fővárosának” mert egyes években az ott telelő erdei fülesbaglyok száma az ezret is elérheti.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Jegesedés miatt veszélyesek a Pilisi Parkerdő területei

Print Friendly, PDF & Email

Jegesedés indult a fák ágain a Pilisben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt napok havazása és az azt követő ónos eső következtében a Pilisi Parkerdő erdeiben jegesedés indult a fák ágain. A plusz teher miatt kisebb ágak és gallyak törnek le, ami veszélyhelyzetet teremthet a túrázók számára.

Fotó: Pilisi Parkerdő

További veszélyt jelent, hogy a havazást nem előzte meg fagy, az erdőtalaj felázott, ezért helyenként nagyobb fák dőlnek ki a plusz súly miatt. A főváros térségében a nagyobb forgalmú közutak veszélymentesítését a Pilisi Parkerdő a Katasztrófavédelemmel közösen megkezdte.

A Pilisi Parkerdő az erdőben tartózkodást a hétvégén nem javasolja, a jövő hét elején újabb tájékoztatást ad az erdőben tapasztalt viszonyokról.

Forrás: OEE

Tovább olvasom
ewident logo
Cart
  • No products in the cart.