Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése
A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.
Fotó: AM Sajtóiroda
Az államtitkár a konferencián elhangzott beszédében kiemelte, hogy a hazai madárvédelem tekintetében az állami erőfeszítés – az Agrárminisztérium és a nemzeti parkok munkája – rendkívül fontos, azonban szükség van a helybéliek, az önkormányzatok, a civil szervezetek és az áramszolgáltatók összefogására is.
Rácz András hangsúlyozta, a madárvédelmi konferenciák hagyománya az Akadálymentes Égbolt megállapodás keretében létrejött együttműködésre alapul. A szabadvezetékek által a madarakra kifejtett veszélyek csökkentése a hazai madárfajok természetvédelmi helyzetén javítva hozzájárul az Európai Unió Biodiverzitás Stratégiájának célkitűzéseihez is. Ennek végrehajtásához nélkülözhetetlen a széles társadalmi összefogás, hiszen a természetvédelmi ágazaton túl szükséges más ágazatok, a gazdálkodók, a helyhatóságok és a civilek támogatása is – tette hozzá az államtitkár.
Rácz András a konferenciának otthont adó Tata városát rendkívül fontos helyszínnek jelölte meg madárvédelmi szempontból, hiszen számos természetvédelmi – Natura 2000 hálózat részét képző, illetve kiemelt nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, ún. Ramsari – területtel rendelkezik. Ezen felül a vizes élőhelyek védelméért kifejtett tevékenység nemzetközi elismeréseként Tata a „Ramsari Város” címet is elnyerte – emlékeztetett az államtitkár.
A csapadékos télnek köszönhetően a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén nemcsak a tó telt meg vízzel, hanem a környező gyepeken is több mint 250 hektáron alakult ki nyílt vízfelület.
December és január folyamán több mint 100 mm eső esett a térségben, s ennek hatása látványosan megmutatkozik. Különösen igaz ez a Fehér-tótól délre eső területeken, a Barackosi-mocsárban, ahol Igazgatóságunk néhány évvel ezelőtt jelentős élőhely-rekonstrukciót hajtott végre. Megszüntettük a régi vízelvezető árkokat, elbontottuk a gátakat, s ezzel lehetővé tettük, hogy a terület visszanyerje eredeti képét. A rekonstrukció hatása most jól megfigyelhető, mivel a barackosi részen jelentős méretű vízfelületek alakultak ki a csapadékból. Ezen a területen szikpadkák, szikerek váltják egymást, mozaikos a táj és ennek megfelelően változatos növénytársulások jellemzőek.
A nemzeti park területén belül még a Lófogó-éren, a Keresztút-közén és a Fecskési-mocsáron is kedvező vízállások alakultak ki. A Körös-Maros Nemzeti Park területén kívül eső, de természetvédelmi oltalom alatt álló Macelka-nádas és a Kis-Sóstó szintén telítődött. Emellett a pusztában sokfelé alakultak ki gyepi vízállások.
A kiterjedt vízfelületek nagyon kecsegtetőek a különböző partimadarak érkezése szempontjából. Egyrészt bőséges táplálékforrást jelentenek, másrészt a fészkeléshez megfelelő élőhelyet kínálnak. Messziről nézve csendesnek, inaktívnak tűnnek ezek a mocsarak, ugyanakkor már a kék algák telepei mellett változatos gerinctelen fauna figyelhető meg, s várható, hogy hamarosan a kétéltűek is nagyobb számban lesznek jelen.
A csapadékvíz megtartása fontos feladat, a víz dinamikája ugyanis a szikes élőhelyek egyik legfontosabb környezeti tényezője. A nyári kiszáradás és a téli feltöltődés alakítja a helyi ökoszisztémát, biztosítja a növény- és állatvilág faji változatosságát, sokszínűségét.
Mintavételezés indult: vizsgálják a víz minőségét a szikes tavakban
Vízmintavételt végeztek a héten – a február 2-ai vizes élőhelyek világnapja jegyében – a legjelentősebb felső-kiskunsági szikes tavaknál munkatársaink. Ez a monitorozás része az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Intézetével folytatott közös kutatásunknak, amely a tavak állapotának felmérését szolgálja. Különösen fontos mindez az elmúlt évek aszályai után – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
Dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető és Unyi Miklós vízügyi koordinátor a legkarakteresebb felső-kiskunsági szikes tavak – Büdös-szék, Böddi-szék, Kelemen-szék, Zab-szék – és a hozzájuk csatlakozó vízterek – Pipás-szék, Libás-szék, Kis-rét – vizéből vettek több ponton mintát. Ezeket az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Intézet munkatársa, dr. Boros Emil fogja elemezni a szikes jelleget adó fő tulajdonságok szerint, úgymint a sótartalom által meghatározott vezetőképesség, a pH (kémhatás) és a víz zavarossága.
Dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető az egyik vízmintával
Munkatársaink hangsúlyozták: nagyon fontos, hogy hosszú idő után ismét megteltek vízzel a szikes tómedrek. A vízmélység átlagosan kb. 40 cm, ami még ugyan elmarad az ideálistól, de például a tavalyi évhez képest – amikor jóval kevesebb víz volt a tavakban – jelentős pozitív fejlemény. Érdemes ugyanakkor megvizsgálni, hogy az aszályos esztendők és ezzel összefüggésben a talajvízszint drasztikus süllyedése milyen hatással volt a szikes tavak állapotára, hiszen ezeknél a sajátos élőhelyeknél a vízkészletet a felszín alatti ásványi anyagokban, sókban gazdag vizek feláramlása határozza meg. A vizek kémiai és fizikai paramétereinek hosszú távú monitoringja sok információt szolgáltathat a szikes tavak állapotának változásáról, ennek követése a száraz, aszályos évek miatt különösen fontos.
“A szikes tavak fokozottan védett területek, amelyek nem látogathatóak!
Bemutatásukat, megtekintésüket a Gulipán-tanösvény teszi lehetővé!”
Munkatársaink az erős szélnek köszönhetően a tólengés különleges jelenségének is szemtanúi lehettek a Zab-széknél. Ilyenkor a tóban lévő vizet a tartós, egy irányból fújó erős szél átnyomja a széliránnyal ellentétes partszakaszra, ahol a partot a hullámzás errodálja, alámossa. Ennek hatására egy-egy szezonban a szikes tó medre akár 30-40 centimétert is vándorolhat, terjeszkedhet évente.
2009 nyarától érkeznek bejelentések az MME-hez arról, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe.
MME: 2009 nyarától érkeznek bejelentések az MME-hez arról, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe. Elriasztásukra nem létezik megbízható eszköz vagy módszer a gyakran több száz négyzetméteres vagy ennél is nagyobb falfelületekről.
A fénykép illusztráció. (Fotó: Pixabay)
Megoldást egyedül a szigetelést védő keményburkolatok kínálnak, melyek közül napjainkban már rendelkezésünkre állnak a szélesebb körben alkalmazható, ragasztással rögzíthető, könnyített keményburkolatok.
A harkályrongálások elsősorban a habosított polisztirollemezzel (Hungarocell, Nikecell) és színezett vakolatburkolattal fedett épületeket érintik (de a kőzetgyapot se harkályálló), nemcsak erdős zöldövezetekben, de belvárosi részeken is.
(Fotó: Orbán Zoltán)
A falrongálások kétféleképpen jelentkeznek:
a régóta szigetelt épületeken ritkábban, az új építésű vagy újonnan szigetelteken gyakrabban fordulnak elő;
Harkály falrongálás Budapest belső, nem zöldövezeti részén
(videó: Orbán Zoltán)
Amint az a fenti videón is látható, a megrongált épületek javítása az esetek jelentős részében inkább ront a helyzeten, mert vonzza a harkályokat, akik visszatérve elsőként gyakran a betömött lyukakat pucolják ki, majd újak készítésébe kezdenek.
(Fotó: Orbán Zoltán)
A viselkedés egész évben előfordul, de a bejelentések alapján úgy tűnik, hogy a nyár második felében és ősszel, a költési időszak lezárultával gyakoribb, amikor az egyébként nem vonuló harkályok és az önállóvá vált azévi fiatalok nagy területeket kóborolnak be.
Nincs olyan riasztási módszer, amivel a harkályokat biztosan és folyamatosan távol lehetne tartani a falaktól, különösen nem a többszintes épületek, toronyházak óriási falfelületeitől.
A falrongáló harkályok ellen védelmet a szigetelőréteget védő keményburkolatok jelentenek, napjainkban már rendelkezésünkre állnak ezek könnyített, ragasztással rögzíthető változatai is.
A káresetek tapasztalatai és a madarak viselkedése alapján úgy tűnik, hogy a harkályok ellen védő könnyített keményburkolat hiányában a legjobb megoldást a már kivájt lyukak meghagyása jelenti. A folyamatos javítgatás általában nemcsak eredménytelen, mivel a harkályok napok, hetek, de akár már órák alatt ismét kivésik a javítást, de ismét a falra vonzza a madarakat, és így félő, hogy újabb lyukak képződnek.
(Fotó: Orbán Zoltán)
MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG – a szigetelést védő keményburkolatok
A harkályok könnyű, üreges csontszerkezetű, szaruval fedett csőre sérülékeny, a madarak a látszat ellenére nagyon vigyáznak rá. További alapvető információ a falrongálás elleni védekezés kapcsán, hogy a sima, kemény felületeken nem képesek megkapaszkodni (így ezeket megbontani sem tudják).
Tudjuk róluk, hogy a betont, a téglát, a mű- és terméskövet, a márványt, az üveget, az épületeken alkalmazott fémlemezeket nem bontják meg, ráadásul ezek mintegy felén (a beton, a tégla és a terméskő kivételével) megkapaszkodni sem tudnak. Ezek az anyagok éppen ezért klasszikus, harkályálló épület keményburkolatokat is jelentenek.
Ezek a könnyített, fagyálló keményburkolatok (a képeken ezek egyik típusa a szeletelt tégla, ezen belül a klinker anyagú látható) a ragasztásos rögzítésnek köszönhetően a beugrók fedésére is alkalmasak – 8 fotó, katt a képre (fotók: Orbán Zoltán)
Nincs információnk arról, hogy a harkályok ezeket a könnyített keményburkolatokat is meg tudnák rongálni – amennyiben önnek ezzel ellenkező tapasztalata van, kérjük, írja meg az info@mme.hu e-mail címre. Köszönjük!
További részletek a harkály falrongálásokról, a lehetséges okokról és az alternatív védekezési megoldásokról itt olvashatók >>
Nincs információnk arról, hogy a harkályok ezeket a könnyített keményburkolatokat is meg tudnák rongálni – amennyiben önnek ezzel ellenkező tapasztalata van, kérjük, írja meg az info@mme.hu e-mail címre. Köszönjük!
További részletek a harkály falrongálásokról, a lehetséges okokról és az alternatív védekezési megoldásokról itt olvashatók >>
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.
