Keressen minket

Természetvédelem

Védett ártéri erdőket tettek tönkre – fotókkal – a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség sajtóközleménye

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Kecskeméti Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt  vádat emelt három férfival szemben. Az elkövetők a környezetvédelmi előírásokat megszegve Tiszaug és Lakiterek környékén – részben Natura 2000-es területen – szabálytalan fakitermelést folytattak, amelynek eredményeként számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelye semmisült meg.

Fotó: Ügyészség

A vádirat szerint a legidősebb vádlott cégével erdészeti tevékenység végzésére szerződött a Tiszaug és Lakitelek környéki ártéri erdőkben. A szerződés teljesítéséhez, fakivágásra alvállalkozóként vette ki igénybe két vádlott társa cégét. A felkért vádlottak a fakitermelések során személyesen jártak el.A munkákkal érintett erdők számos védett, illetve fokozattan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyeként szolgáltak, emiatt Natura 2000-es védettségű területnek minősültek. Ezen erdőkben az előírt fakivágást csak a kormányhivatal által előre meghatározott időszakban végezhették el a vádlottak és az előzetes bejárás során jól látható színes X-el megjelölt fákat nem vághatták ki.

Fotó: Ügyészség

Az általuk is ismert szigorú szabályok ellenére a legidősebb férfi utasítására egyik társa egy Tiszaug közeli erdőben kivágott 5 darab, kivágási tilalommal érintett őshonos szürke nyárfát, valamint a kijelöltnél jóval nagyobb területen végzett tarvágást. A másik társ pedig – szintén a legidősebb férfi utasítására – egy, a fekete gólyák élőhelyeként is szolgáló, tiszaugi erdőben 10 nappal az engedélyezett időpont előtt kezdte meg a fák kivágását, emellett olyan tiltott területekről is vágott ki fákat, amit az előzetes bejárás során karókkal egyértelműen elkerítettek a kivágással érintett résztől. A kivágott fák között több, mint 80 éves nyár- és fűzfák is voltak.

Fotó: Ügyészség

A szabálytalan fakivágások miatt mindkét erdő esetében a Natura 2000-es védettségű élőhely megsemmisült. Az ügyészség a legidősebb férfit két rendbeli, társait egy-egy rendeli Natura 2000 terület megsemmisülését okozó természetkárosítás bűntettével vádolja és ezért velük szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Ügyükben a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

A fotók a bűncselekmények helyszínén készültek.

Forrás: Ügyészség

Természetvédelem

Debreceni gyerekek ültettek fát Jane Goodall 90. születésnapja alkalmából

Print Friendly, PDF & Email

Fát ültettek debreceni gyerekek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Egy önkormányzati óvoda középső csoportosai, valamint egy egyházi- és egy alapítványi iskola diákjai vettek részt a világszerte ismert környezetvédelmi aktivista, Jane Goodall tiszteletére szervezett programon 2024. március 14-én a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolában.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

A Nyírerdő Zrt. Magyarország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegye területén mintegy 60 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet kezel. Ábra: Facebook

Április 3-án ünnepli 90. születésnapját Jane Goodall angol főemlőskutató-antropológus. Ez alkalomból az általa alapított Roots&Shoots (Rügyek és Gyökerek) program magyarországi csoportjai faültetéseket szerveznek, így hazánk különböző településein összesen 90 csemetekerül a földbe ezekben a napokban.

Debrecenben a KisFürkészek Roots&Shoots csoport szervezésében három oktatás-nevelési intézmény kapcsolódott a kezdeményezéshez. A Zöld Óvoda címet háromszor elnyert Faragó Utcai Óvoda „Katica” csoportja mellett a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola és a Waldorf Napraforgó Iskola diákjai vettek részt a faültetésen. A nagyobbak természetvédelmi témájú versekkel, az óvodások énekekkel készültek a szimbolikus eseményre.

Somné Huszti Anett, a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola vezetője felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület. Ezt követően az erdei iskola „Borostyán” tanösvényén a gyerekek ültették el a kiválasztott kocsányos tölgyet.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

Kovács Eszter, a Jane Goodall Intézet Roots&Shoots programjának magyarországi koordinátora– megköszönve Orosz Magdolna, a KisFürkészek vezetőjének munkáját – elmondta, hogy a debreceni az egyik legaktívabb a 76 hazai csoport közül.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

A faültetés végén Váradi Zoltán, a Természettár vezetője azzal búcsúzott a gyerekektől, hogy vigyázzanak a fákra, legyenek büszkék arra, hogy természetvédők, és emlékeztetett rá, hogy jövő héten, március 21-én ünnepeljük az erdők-, majd másnap a víz világnapját.

Forrás: Nyírerdő Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szajkók is segítik a Kapocs utcai kiserdő megújulását

Print Friendly, PDF & Email

Folyamatosan újulnak meg az erdők a 18. kerületben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat és a Pilisi Parkerdő együttműködésének köszönhetően folyamatosan újulnak meg az erdők a 18. kerületben. A Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programja keretében most a Kapocs utcai kiserdőt készítik fel az erdészek a klímaváltozás és a városi környezet okozta negatív hatások elleni küzdelemre, ahol szajkókat is „bevetnek”.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. (Ábra: Pilisi Parkerdő)

A Kapocs utca környékén az 1960-as évek előtt nem találhattunk volna erdőt, mely a port és a zajt képes lett volna megszűrni. Ennek orvoslására akkor – a rossz minőségű talaj miatt – az erdészek csak zömmel idegenhonos fafajokkal, akác és erdeifenyő csemetékkel tudtak zöldfelületet létrehozni, melyek képesek volt megfelelni az elvárásoknak. Napjainkra azonban ezek az egykorú fák már elöregedtek, így a kiserdő ellenállóképessége a klímaváltozás és a városi környezet okozta negatív hatások tekintetében jelentős mértékben lecsökkent. A probléma kezelését mesterséges csemeteültetéssel, másrészt a területen – örvendetes módon természetes úton, de kis számban megjelent – őshonos fafajok növekedését segítő beavatkozásokkal tudják biztosítani a Parkerdő szakemberei. 

A Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programjának fő célkitűzése Budapest erdőinek ökológiai értéknövelése, klímavédelmi funkcióik erősítése, valamint az emberek számára nyújtott szabadidős, sport és egyéb szolgáltatásaik bővítése.  

A Kapocs utcai kiserdőben első lépésben kisterületű lékeket alakítanak ki, ahol ügyelve az ott már megtalálható őshonos lombos növényzetre eltávolítják az idősebb, leromlott állapotú faegyedeket. Emellett a fiatalabb erdőrészben csökkentik az idegenhonos kései meggy és nyugati ostorfa arányát. Helyükre mesterséges ültetéssel viszik be a klímaváltozásnak ellenállóbb fafajokat. E munkában az erdészek számítanak a területen élő szajkókra is. A „szárnyas” erdőfelújítás módszerét ugyanis a Parkerdő már sikerrel alkalmazta a Gödöllői-dombság fenyőállományaiban, melyet most városi környezetbe is átültet. 

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A módszer a szajkók élelemszerzési szokásaira és „feledékenységére” alapoz. A fenyvesekben a Pilisi Parkerdő munkatársai kifejezetten a madarak számára készített, cser makkal megtöltött tálcákat szerelnek fel. A szajkók hamar felfedezik a könnyű élelemszerzési lehetőséget, rákapnak a makkra, amit gondosan előválogatnak, s csak egészséges szemeket viszik magukkal. A „csemegét” ezután az erdő talajában, rengeteg kis éléskamrában eltárolják, amelyek bizonyos részéről viszont elfeledkeznek. A „szajkóspeizból” így tavasszal számos fiatal tölgycsemete tud kihajtani és indul növekedésnek. A Németországban is alkalmazott módszer tapasztalatai alapján így hektáronként akár 600-700 db-ot is elérheti az ilyen módon megtelepedő csemeték tőszáma, mely már elegendő az ilyen erdők fokozatos átalakulásához. 

A Parkerdő a munkálatok első, nagyobb részét február végétől áprilisig tervezi, míg a szajkótálcák kihelyezése – a madarak szokásaihoz igazodva – október hónapban várható. 

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Nem mindennapi parlagi sas fészkelés a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Úgy tűnik, bizonyosságot nyert az a korábbi feltételezés, hogy egy parlagi sas pár költ a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben. A hullámtér meglehetősen szokatlan fészkelőhely a faj számára, ugyanakkor Albert András kollégánk 2021 óta rendszeresen figyelte meg a Körtvélyesi Holt-Tisza-parti fáiról felszálló öreg madarakat, valamint a nászrepülésük is látható volt a hullámtéri erdő fölött.

Kollégánknak sikerült lencsevégre kapni a fészek fölött őrjáratozó öreg parlagi sast. Fotó: KNP

A tavalyi évben a körtvélyesi legelő gyepén, valamint a kissé délebbi Barci-rét kaszálóin is megfigyeltek földön ülő, frissen kirepült fiatal madarat, ugyanakkor a fészkükről nem volt egyértelmű információ.

A hullámtér meglehetősen szokatlan fészkelőhely a faj számára. Fotók: Albert András

Kollégánk és Ladancsik Balázs (egykori ifjú kócsagőrünk) a napokban egy nagyon látványos légi harcnak voltak szemtanúi: a holtág fölé hajló nyárfán lévő fészek fölött az öreg parlagi sas pár keményen támadott egy öreg rétisast, aki a 620 méterre lévő fészke felől igyekezett az elöntött hullámtéri legelő felé. Kicsivel később egy nyíltabb helyről sikerült lencsevégre kapni a fészek fölött őrjáratozó öreg parlagi sast.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A megfigyelés azért is érdekes, mert a magyaroszági párok a középhegységi erdőkben, valamint az alföldi fasorokban, erdőfoltokban költenek.

Forrás: KNP

Tovább olvasom