Természetvédelem
Miről mesélnek a Dráva menti kutak?
Az elmúlt nyár rendkívüli aszályai csak még nagyobb jelentőséget adnak annak a ténynek, hogy 2022 a felszín alatti vizek nemzetközi éve. Többek között erdeink megmaradása szempontjából is egyre fontosabbá válik, hogy megértsük, milyen törvényszerűségek befolyásolják egy adott terület vízháztartását. Ezeket a törvényszerűségeket, mérésük és monitorozásuk lehetőségeit kutatja a Dráva mentén a Mecsekerdő Zrt. kezdeményezésére megvalósult nemzetközi tudományos együttműködés keretében Dr. Dezső József, a terepi adatgyűjtéssel és feldolgozással megbízott szakértő.
Az elmúlt időszak egyik legjelentősebb, környezeti monitoring rendszert lehetővé tevő beruházása a Mecsekerdő által indított OAK Protection nevű horvát-magyar közös projekt segítségével, a Dráva bal partjának magyarországi, baranyai szakaszán valósult meg. A Dráva-mente területén 2018-től kezdődött az a hosszú távú hidrológiai megfigyelés, amelynek alapját a vízszint ingadozását félóránként regisztráló műszerek adják. A megfigyelőállomások jókora része a Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. területén található: innen a társaság által telepített 38 kút és a sikotai vadászház meteorológiai műszerei szolgáltatták az adatokat.
A Dráva-mente összetett hidrológiai viszonya
„Túlzás nélkül hiánypótló kutatásról van szó,” – mondja Dezső József – „mert mindeddig hiányzott egy ilyen jellegű, évről-évre bővülő adatbázis, mely segít jobban megismerni a Dráva menti ártéri erdők vízgazdálkodását. A klímaváltozás hatásainak mérséklése, a védekezés és döntéshozatal első lépése a konkrét adatokon alapuló modellezés.”
A kutatásban együttműködött a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézete, valamint a poznańi Adam Miczkiewicz Egyetem kutatói, illetve horvát tudósok. Ez utóbbinak azért van jelentősége, mert a nemzetközi együttműködés révén a Dráva-mente teljes területét sikerült bevonni egy, az országhatáron átnyúló egységes megfigyelési rendszerbe. A komplex mérések rendkívül sokféle vizsgálatot tettek lehetővé. A kooperáció egyik kutatási iránya például a Dráván épített gátak folyómeder-eltérülésre gyakorolt hatásával foglalkozott. Ennek azért volt jelentősége, mert lehetővé tette a folyó természetes módosulásainak elkülönítését az emberi beavatkozás következtében kialakuló változásoktól. Az egymást kiegészítő vizsgálatok segítségével a történeti földrajz, a térképészet és a geológia módszereit és eredményeit is felhasználva sikerült jobban megismerni az ártér fejlődésének egyes lépéseit. Mindezek a folyamatok meghatározzák, befolyásolják a jelenlegi felszín alatti vízáramlási irányokat.
Erdészeti szempontból különösen fontosak a kutatássorozat azon részei, amelyek a felszíni és felszín alatti vizek kölcsönhatásait vizsgálták. Itt nem csupán a kutak ás meteorológiai állomások adataira támaszkodtak a kutatók, hanem a földtani vizsgálatokra is. Mindezekhez földradar (GPR)-felméréseket, rétegazonosító fúrásokat vagy műholdkép-analízist alkalmaztak.
Kimondható, hogy a Dráva vízállása nagyon hektikusan változik, negatív rekordokat dönt, és ez nagymértékben befolyásolja a környező területek talajvízszintjét. Ugyanakkor kérdés, hogy a Drávából kivett víz pótolni tudja-e az apadó talajvízszintet, vagyis megfelelő vízkormányzási módszerekkel, vízvisszatartással ellensúlyozni lehet-e a negatív folyamatokat.
Táji adottságok és vízgazdálkodás
De mi szükség van ilyen bonyolult és komplex, interdiszciplináris kutatásokra? Dezső József és munkatársainak válasza egyértelmű: a vizsgálatok segítségével pontosan tudjuk modellezni egy adott terület (jelen esetben a Dráva-mente) hidrológiai viszonyait, és az idősoros adatokra épülő modellek segítségével pontos előrejelzéseket tudunk adni a jövő mező- és erdőgazdálkodási lehetőségeire.
„A vizsgált időszakban rendkívül erős, másfél-két méteres talajvízszint-csökkenést mértünk” – teszi hozzá a kutató. – „Kimutatható, hogy a talajvízszint hullámszerűen, de egyértelműen csökken, és nem tudjuk, hogy visszaáll-e a rendszer az eredeti feltöltöttségére. A trend aggasztó. A vizsgált ártéri, tehát nem szárazságtűrő faállományon kiszáradási tünetek nem egyértelműen mutathatók ki a vízszintcsökkenés hatására, ugyanis sok helyütt a tölgy-csipkéspoloska nagyarányú kártétele – mely szintén kiszáradással jár – elfedi ezt a hatást.”
A talajvízszint kimutatható átlagos csökkenése például nem csupán a klímaváltozás, hanem az emberi beavatkozás eredménye is. A talajtani és üledékvizsgálatok, a hidrológiai viszonyok összetett elemzése lehetővé teszi a Dráva-mente üledékszerkezete által kijelölt víztározó kapacitás feltárását. A mezőgazdasági területeken, főként a szántóföldi kultúráknál például intenzívebb a párolgás, megnövekszik a párolgási veszteség. De egzakt mérésekre és modellekre alapozva megvalósulhat a helyi vízgazdálkodás pontos tervezése „a táji adottságokhoz igazodó víz- és tájgazdálkodás” kialakítása. Így az alkalmazott tudomány segítségével mérsékelhetők a hidrológiai anomáliák következményei.
Mindez az erdészeknek, a Mecsekerdő munkatársainak munkáját is megkönnyíti, éppen ezért kezdeményezte a társaság a komplex kutatást. A felelős, fenntartható erdőgazdálkodás évtizedekre előre tervez, még a klímaváltozás szélsőséges körülményei között is. A Dráva-mente hidrológiai viszonyainak összetett, hosszú távú modellező vizsgálata ezt a tervező munkát könnyíti meg.
Forrás: Mecsekerdő Zrt.
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai