Természetvédelem
Konferencia a Vadmacska Fajmegőrzési Program eredményeiről
Másfél éve működik a Pilisben, a Budai- és a Visegrádi-hegységben a Vadmacska Fajmegőrzési Program. A Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében megvalósuló program célja a főváros környéki vadmacskaállomány feltérképezése, hosszú távon pedig a fajmegőrzés. A populációt azonban számos veszély fenyegeti – ezekről, illetve a program eredményeiről tartottak december 8-án konferenciát a Budakeszi Vadasparkban.
Fotó: Budakeszi Vadaspark Facebook oldala
A Budakeszi Vadaspark a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében működő vadaspark a Pest megyei Budakeszin, Budapest nyugati szomszédságában. (Ábra: Budakeszi Vadaspark)
Az Agrárminisztérium támogatásával megvalósult idei konferencia egy tavalyi kezdeményezés folytatása. Erre utal a címe is: „A lopakodás nagymestere végveszélyben II.” A Budapest környéki populációt ugyanis komoly veszélyek fenyegetik. Ezek közül a legjelentősebb a hibridizáció, azaz a házimacska-állomány keveredése a vadmacskákkal. Ez a veszély különösen jellemző a főváros környéki területekre, a Budai- és Visegrádi-hegységre, ahol az erdők mozaikszerűen váltakoznak lakott vagy emberek által intenzíven használt – például mezőgazdasági vagy turisztikai – területekkel.
A három szervezet által 2021-ben indított Vadmacska Fajmegőrzési Program célja az 1974 óta védett, 2012-óta fokozottan védett faj kutatása, fennmaradása és védelme. A „tisztavérű” vadmacska védelme, genetikai tisztaságának feltérképezése, rejtőzködő életmódjának tanulmányozása az erdei ökoszisztéma szabályozása és a biodiverzitás megőrzése érdekében is fontos. Az őshonos ragadozófajok – mint például a vadmacska – fenntartják az élőhelyeken kialakult ökológiai egyensúlyt, és eltűnésük vagy populációjuk jelentős csökkenése komoly károkhoz vezethet.
Fotó: Surányi Linda – Budakeszi Vadaspark
A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. (Ábra: Pilisi Parkerdő)
A program keretében a szakemberek kihelyezett vadkamerák segítségével vizsgálják a vadmacskák előfordulását, a populációkat és a megfigyelhető hibridizációt. A konferencián is izgalmas – és szórakoztató – előadások hangzottak el a Fajmegőrzési Program kutatási módszereiről és eredményeiről.
Köszöntőjében Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta az összefogás fontosságát, illetve azt, hogy a Fajmegőrzési Program arra ösztönzi a különböző érdekelteket és gondolkodásmódokat, hogy közösen keressék a megoldást. A Pilisi Parkerdő, mint a természetközeli örökerdőgazdálkodás úttörője, elkötelezett a természetes folyamatok megismerésében és a biodiverzitás nemcsak megőrzésében, hanem helyreállításában is.
Fotó: Surányi Linda – Budakeszi Vadaspark
Halász Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság általános igazgatóhelyettese is az együttműködés jelentőségét emelte ki, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a Pilisi Parkerdő egy ragadozó faj megmentésén dolgozik, szoros együttműködésben a nemzeti parkkal.
Fotó: Surányi Linda – Budakeszi Vadaspark
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították meg a nemzeti parkot, a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit, néhány kisebb dunai szigetet, valamint a Szentendrei-sziget viszonylag épségben maradt élőhelyeit. (Ábra: DINPI)
Szabó-Major Borbála, a Duna-Ipoly Nemzeti Park projektvezetője a Börzsöny kutatások több évtizedre visszanyúló történetéről és eredményeiről számolt be. Elmondta, hogy a Fajmegőrzési Program előtt vadmacska-megfigyeléseket elsősorban nagyragadozók keresése közben tudtak végezni, de így is több száz megfigyelést sikerült tenni – ebben komoly szerepet játszottak a „civil tudomány”, azaz a laikus természetkedvelők és természetvédő egyesületek megfigyelései.
Novák Adrián, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őre hangsúlyozta, hogy a Budai- és Visegrádi-hegységben éppen csak elkezdődött felmérés, gyakorlatilag még feltárás folyik. A területen a vadmacskaállomány keveset kutatott és nagyon zavart, hiszen az ember errefelé mindenhol jelen van. Mint elmondta, tizenegy vadkamerával célzottan figyelik a populációt, de az adatok egyelőre elég elszórtak. Annyi biztos, hogy a vadmacskák nagyon kedvelik a faanyagtermelést nem szolgáló, holtfában gazdag, változatos és háborítatlan erdei élőhelyeket. Ugyanakkor sajátos problémát okoz, hogy a csalizott megfigyelőhelyek sok más faj számára is nagyon izgalmasak, különösen a nyestek és nyusztok, valamint – túrással – a vaddisznók zavarják az adatgyűjtést.
A Vadmacska Fajmegőrzési Program összetettségét jól mutatta a konferencia tematikai változatossága. Turi Luca, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem doktorandusza rendkívül érdekes előadásban vázolta egyrészt a vadmacskák viselkedését, ha „környezetgazdagítással”, azaz mesterséges élőhelyük változatossá tételével próbálkoznak a kutatók, másrészt szociológiai irányultságú kutatásában részletesen vizsgálta a vadmacskákkal – és közvetve a macskatartással – kapcsolatos társadalmi véleményeket, előítéleteket, attitűdöket. A kutatás rámutat a szemléletformálás és a Budakeszi Vadaspark által végzett munka fontosságára!+
Ahogy Szabó Péter, a program szakmai hátterét adó Budakeszi Vadaspark igazgatója, a konferencia házigazdája összegezte: látható az erdész szakma, a Pilisi Parkerdő oldaláról egy hatalmas erőfeszítés a természetközeli erdőgazdálkodásra. Látható a nemzeti park erőfeszítése az erdő, mint természetes közeg megőrzésére a természetes folyamatok megsegítésére. A Vadmacska Fajmegőrzési Program hármas együttműködésében a Budakeszi Vadaspark elsősorban a szemléletformálásban játszhat óriási szerepet. „Ez egy hálózat. A program annak bizonyítéka, hogy a különböző tudományterületek képviselői, az erdészeti, természetvédelmi, állatjóléti szakemberek hogyan tudnak egy faj érdekében együttműködni. A projekt mozgatórugója a lelkesedés, és már látható eredményeket értünk el” – tette hozzá Szabó Péter.
A hazánk egyik leginkább veszélyeztetett őshonos állatfajának védelmére irányuló Vadmacska Fajmegőrzési Program munkatársai előtt még rengeteg tennivaló áll, de máris komoly eredményeket tudnak felmutatni.
Forrás: Budakeszi Vadaspark
Természetvédelem
Látványos vadlúdvonulás a Kis-Sárréten
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az elmúlt hetekben folyamatosan növekszik az északról érkező vadludak száma a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Fő pihenő- és éjszakázóhelyük szokás szerint a Biharugrai-Begécsi halastórendszer, valamint a környező mocsarak és vizes élőhely-rekonstrukciók. Jelenleg több mint 36 000 vadlúd tartózkodik nálunk.
Nagy lilikek. Fotó: Tóth Imre
Hasonló tömeg már három éve nem volt. Zömük most is nagy lilik, de nyári lúdból is mintegy 2000 példány van jelen. A ritkább fajok közül néha felbukkan 4-5 példány kis lilik és 8-10 példány vörösnyakú lúd is. Táplálkozni általában nagyobb távolságra is kijárnak, de gyakran megfigyelhetők a vizes élőhelyek közelében lévő legelőkön is, amint az őszi esőktől kizöldült gyepeken legelnek.
A nagy lilik Eurázsia és Észak-Amerika északi területein, a nyílt tundrán költ, s összesen 5 alfaja ismert. Hozzánk kisebb részben a skandináviai, nagyobb részben a szibériai populációból származók érkeznek. Az őszi-tavaszi vonulás során hazánkban a nagy lilik a leggyakoribb vadlúdfaj. Gyakran nagy tömegekben át is telel az egyre enyhébb teleken.
A nagy lilik közeli rokona a kis lilik, amely világviszonylatban is veszélyeztetett faj. Eurázsia északi részén költ, Skandináviától egészen a Csendes Óceánig. A skandináv állomány részben a Hortobágyon fordul elő, míg a Kis-Sárréten a szibériai állomány madarai vonulnak át.
A nyári lúd a házi lúd őse. Eurázsia jelentős részén elterjedt, de a fenti vadludakkal ellentétben azoknál délebbre, így hazánkban is fészkel. A magyarországi állomány az utóbbi években növekszik. A vonulás során a nagyobb csapatokat a tőlünk északabbra költő állomány adja.
Fekete az ég a libától. Fotó: Tóth Imre
A vörösnyakú lúd az egyik legszínesebb vadlúd, már az ókori egyiptomi művészetben is gyakran ábrázolták. Szibéria északnyugati tundráin fészkel. A faj vonulási útvonala az elmúlt évtizedekben kissé nyugatabbra tolódott, így hazánkban egyre gyakoribb vendég.
Körös-Maros Nezeti Park
Természetvédelem
Élőhely-teremtés Sződligetnél
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Élőhely kialakítása történt az 1675-1676 fkm térségében található sarkantyúk átvágásával. A Duna folyam szabályozása következtében csökkent a Dunai élőhelyek változatossága. A parti zóna meglehetősen egyhangú, kevés öböl, mellékág, kavicspad tagolja. A jelentős és gyakori hullámverés miatt ugyanakkor erősen zavart. Mindez kedvezőtlen hatással van a Duna élővilágára – elsősorban a halakra és a különféle vízi gerinctelen szervezetekre – ezért ahol lehetőség van rá, természetvédelmi célként kell kitűzni a parti zóna változatosságának növelését, illetve a hullámverés hatásának csökkentését – tájékoztatott a Duna-Ipoly Nemzeti Park.
Élőhely kialakítása történt az 1675-1676 fkm térségében található sarkantyúk átvágásával. Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park
A nemzetközi és a hazai gyakorlathoz, illetve kedvező tapasztalatokhoz igazodva part menti, áramló vizű, változatos élőhelyet kívánunk kialakítani Sződligettel szemben, két sarkantyú parthoz közeli végének megnyitásával. A hullámzás elleni védelmet részben a sarkantyúk megmaradó része, részben pedig a köztük kialakított alacsonyabb kavicszátony biztosítja. A várható élőhelyi sajátosságokat számítógépes, háromdimenziós numerikus hidrodinamikai modellezés segítségével becsülték meg, így lehetőségük volt arra a szakembereknek, hogy a várhatóan kialakuló vízmélységek, áramlási sebességek és a medermorfológia alakulásának ismeretében a tervezett beavatkozást az áramláskedvelő halak élőhelyi igényeihez optimalizálják. Az élőhely kialakítás részletesebb megalapozását az „Élőhely-átalakítás tervezése a Dunán (1676 fkm) – hullámzástól védett, parti zóna kialakítása két sarkantyú térségében.” című POSZTEREN lehet megismerni, amely a XI. Magyar Haltani Konferencián került bemutatásra, illetve itt letölthető – tájékoztatott a Duna-Ipoly Nemzeti Park.
Duna-Ipoly Nemzeti Park
Természetvédelem
POLICE: A szlovákokkal közösen – helikopterrel az illegális fakitermelés ellen – VIDEÓVAL
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
A Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint folytatódik a bűnmegelőzési célú járőrözés Bárna, Cered, Zabar és Szilaspogony térségében. Az akcióhoz a Szlovák Köztársaság bűnüldöző szervei is bekapcsolódtak, míg magyar oldalról a műveletet a Készenléti Rendőrség és a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Szolgálatának helikoptere is támogatta. 
Az akcióba a Szlovák Köztársaság bűnüldöző szervei is bekapcsolódtak. Forrás: POLICE
A zavarosban halászó fatolvajok, a környezetszennyezők és a természetet járművekkel rongálók úgy gondolhatják, hogy bűnös tevékenységüknek ideális terepet biztosítanak azon erdőterületek, amelyek több vármegyével és Szlovákiával is határos, De nem!!!
Megérkezett a légitámogatás. Forrás: POLICE
Három vármegye rendőrségének, valamint polgárőrszervezeteinek, erdészeteinek és természetvédőinek, továbbá a Szlovák Köztársaság bűnüldöző szervével folytatott akciósorozat új szintet lépett, amikor a rendszeres drónos, lovas, gyalogos és terepjárós ellenőrzésekhez csatlakozott a Készenléti Rendőrség, valamint a polgárőrség lovas egységei és a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Szolgálatának helikoptere is.
Az akcióban a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Szolgálatának helikopterét is bevetették. Forrás: POLICE
Eligazítás. Forrás: POLICE
A lovas és gyalogos egységek az őket irányító, hőkamerával felszerelt „égi szem” segítségével rendszám nélküli terepjárókat, jogosítvány nélküli sofőröket, az erdő felé kétkerekű kiskocsit húzó fiatalokat ellenőriztek, és intézkedtek velük szemben.
Nehéz elbújni. Forrás: POLICE
Az ilyen jellegű látványos és demonstratív ellenőrzés célja a jogsértések megelőzése, azonban a kevésbé látványos, de annál hatásosabb, erdészekkel és természetvédőkkel közös megfigyelések és intézkedések is folyamatosak, és nem csak ezeken az erdőterületeken, hanem vármegyeszerte.
POLICE
Csatlakozz te is a Wild Hungary csoporthoz! Kattints a képre!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A szegedi adventi vásárban lépett fel a Kiss Ferenc Vadászkürtegyüttes
Látványos vadlúdvonulás a Kis-Sárréten
Élőhely-teremtés Sződligetnél
POLICE: A szlovákokkal közösen – helikopterrel az illegális fakitermelés ellen – VIDEÓVAL
Mentés a ködben
AM: A gazdálkodók számíthatnak a kormányra szárazsággal szembeni küzdelemben
A kecskefűz az Év fája 2026-ban
Még lehet pályázni – Listás süllő a felső Sebes-Körösből
Sikeresen újraegyesítették a csatornával kettévágott szikes tavat a Kiskunságban
BAKONYERDŐ: Pusztulnak a kőrisek a Koloska-völgyben
Rapsic testvérpár bilincsben
Zergéket fotóztak Győr-Moson-Sopron vármegyében
Drog helyett tigriskölyköt találtak
Myxomatózissal kapcsolatos tájékoztatás
Túrázóra lőtt a gondatlan vendégvadász
Zergék Vas vármegyében
Afrikai sertéspestist azonosítottak elhullott vaddisznóban a Szentendrei-szigeten
Ludaskása, ahogy Sántáné Kormos Éva készíti
Vadászati lehetőség: Nyúlvadászatot hirdet Biharnagybajom – MEGNÉZTÜK
