Keressen minket

Természetvédelem

50 éves a Hortobágyi Nemzeti Park – VIDEÓVAL

Print Friendly, PDF & Email

50 éves lett a Hortobágyi Nemzeti Park, hazánk első nemzeti parkja,

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság: 50 éves lett első nemzeti parkunk. Költők, írók vallottak szépségéről, egyedüliségéről. Fölsejlik itt nomád eleink élete, kapcsolata a csodálatos, de a megélhetéshez szükséges javakat szűken mérő természettel, mindazzal, ami a Hortobágyot magyar sorsszimbólummá tette. A puszta természeti gazdagsága, tájképi szépsége, néprajzi hagyományai együttesen emelik féltve őrzött nemzeti kincseink sorába.

Fotó: Szilágyi Attila – öreg nászruhás havasi lile – Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

A Nemzeti Park 1973. január elseji létrehozását segítette a magyar kormányhoz benyújtott „Pro Natura” memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós írt alá. Már az előkészítés során végzett feltáró vizsgálatok jelezték, hogy legnagyobb veszélyben a vizes élőhelyek vannak, így elsőként a Kunkápolnási-mocsár vízpótló rendszerének kiépítése történt meg. A korabeli gazdasági berendezkedés megnehezítette a természetvédelmi célokat is szolgáló területhasználatot. A libatenyésztés sok konfliktussal járó erőpróbát jelentett.

A rendszerváltás átmeneti nehézségei után lehetővé vált a védett területek legnagyobb részének nemzeti parki kezelésbe vétele, ami döntő változást hozott a gazdálkodás és természetvédelem viszonyában. A tulajdonviszonyok rendezése, a korábbi állami gazdaságból létrejött társszervekkel (Nonprofit Kft., Halgazdaság Rt.) folytatott együttműködés és a nemzeti park bővítése megerősítette a puszta kezelésének egységét.

Fotó: Szilágyi Attila – nagy lilik csapat – Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

A kilencvenes évek derekán a hazai és nemzetközi támogatásoknak köszönhetően a természetvédelmi rehabilitációs munka új lendületet kapott. Megtörtént az Egyek-pusztakócsi-mocsarak helyreállítása és a zámi Halas-fenék vízpótló rendszerének kiépítése. Kiemelkedő jelentőségű volt a felhagyott rizsföldek és öntözött legelők csatornáinak felszámolása, ami közel 30.000 ha szikes puszta természetes vízháztartását állította helyre.

Látványos eredményt hozott a pusztai látóhatárt megtörő, a madarakat is veszélyeztető légvezetékek földkábelbe helyezése. A megmaradt áramhálózat madárbaráttá tételében is jelentős fejlesztések történtek.

Az elmúlt évtizedben tovább javult a kisvizes élőhelyek állapota a vízvisszatartás fejlesztésére, a legelőtavak rehabilitációjára irányuló projekteknek köszönhetően.

Pentezug pusztán több, mint 300 eurázsiai vadló és 240 rekonstruált őstulok legelése biztosítja a kedvező ökológiai állapot fenntartását.

Fotó: Szilágyi Attila – daru éjszakázóhely naplementében – Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Ezen túl az ökoturisztikai és környezeti nevelési területen is jelentős fejlesztések zajlottak (pl. látogatóközpont, természetiskola).

A pusztát a hazai jogszabályok mellett nemzetközi szerződések is védik. Teljes területe UNESCO bioszféra rezervátum. A madárvonulásban fontos szerepet játszó vizes élőhelyei felkerültek a Ramsari Egyezmény listájára. A puszta a Világörökség része, és Nemzetközi Csillagoségbolt-park.

A természeti és kulturális örökségünk megőrzése mellett bemutatása is célunk.

Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikós bemutató tartotta fenn. A hatalmas gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a legfőbb értékek közé tartoznak.

Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállat fajtákat, a malomházi vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat (vadlovak, őstulkok) mutatja be.

Az „Öreg”-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág bemutatásában is segít.

Fentiek is bizonyítják, hogy hazánk első nemzeti parkja nemzeti örökségünk kiemelten fontos része, melynek megőrzése, bemutatása biztosított az itt dolgozó szakemberek magas szintű szakmai munkájának köszönhetően.

Forrás: Dr. Aradi Csaba – Danyi Zoltán – Gyarmathy István – Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Természetvédelem

A Túzokvédelmi Állomáson kibújt az első csibe a tojásból

Print Friendly, PDF & Email

Május elején kikeltek a mentett tojásból származó túzokcsibék

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Május 5-én kikelt az idei első, mentett tojásból származó túzokcsibe a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán.

Fotó: Czifrák Gábor – KMNP

Ezen a tavaszon eddig összesen hat tojás került be az állomásra azokból a fészkekből, melyeket a túzoktojó valamilyen ok miatt végleg elhagyott. A hatból egy tojásban nem volt embrió. A mentett tojások különböző kottlottságúak, a következő csibék kikelése május végén várható. A túzokcsibéket az első időszakban nagyon magas állati fehérje tartalmú takarmánnyal tápláljuk, s ezt különböző rovarfajokkal, növényi táplálék-elemekkel is kiegészítjük.

A túzoktojók akár háromszor is újra sarjúköltésbe kezdenek, ha a költésük meghiúsul. Éppen ezért akár még július második felében is kerülhetnek be újabb tojások a Túzokvédelmi Állomásra. Az, hogy egy adott évben mennyi mentett tojást szállítanak be ide, több tényezőtől is függ. Idén az AKG programban résztvevő gazdák esetében a különböző munkálatokra vonatkozó időkorlátoknak köszönhetően a fészkek nyugalma biztosított.

Az 1978-ban megnyitott Túzokvédelmi Állomáson évről-évre sikeresen zajlik a mentett túzoktojások keltetése, a fiókák nevelése és visszavadítása. Ez a tevékenység is jelentősen hozzájárul a hazai túzokállomány fennmaradásához, gyarapodásához.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Hipp-hopp, betört VUK

Print Friendly, PDF & Email

Berlini járőrök mentették meg egy kölyökróka életét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Berlini járőrök mentették meg egy kölyökróka életét, amikor betörés miatt jelentek meg a német főváros déli csücskében egy erdő közeli, kertes háznál. A surranó kis árny menthetetlenül beleakadt az ingatlant védő szögesdrótba, de szerencsére nem lett semmi baja.

Fotó: Rendőrség

A tulajdonos mindent jól csinált, amikor az éjszaka közepén a mobiltelefonjára telepített csendes riasztó felébresztette, és nem maga indult megnézni, mi történt a kertje végében, hanem rögtön a rendőrséget hívta. A Neukölln területén járőröző zsaruk hamar odaértek, és amikor a helyszínt megközelítették, a keserves nyüszítésből már sejtették, hogy a dolog elleni erőszakot egy éjszakától sohase félő négylábú követte el. Igazuk lett, jóllehet meg is lepődtek, mert a növényfuttató kötelek tövében nem kifejlett róka vergődött, hanem egy kölyök.

Az egyik egyenruhás simabőrű elővett egy multifunkciós kést, és – míg kollegája egyik kezében a zseblámpát tartotta, a másikkal lefogta a vadállatpalántát – óvatosan levágta az állatról a szögesdrótot. Ezután sem hagyták sorsára a kis sebesültet, hanem értesítették az állatvédőket. Átadását követően a szakemberek állatorvoshoz vitték a berlini Vukot, és közösségi oldaluk tájékoztatása szerint ellátása után már szabadon is engedték a ravaszdinak még nem mondható elkövetőt. Bizonyosan elpusztult volna, ha nincs a csendes riasztó.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Természetvédelem

Madárfiókát találtam!

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A tavaszi és a nyári időszakban meglehetősen sok bejelentés érkezik kollégáinkhoz a sérült és megmentésre szoruló madarak kapcsán. Ezen egyedek többnyire nem árvák, ezért a befogásuk és elszállításuk helyett a megtalálásuk helyén el kell őket engedni.

A fészküket elhagyó erdei fülesbagoly fiókák táplálékellátásában eleinte szüleik segítenek (fotó: Schneider Viktor)

Talán az egyik leggyakoribb példa a bagolyfiókák esete. Gyakran értesítik kollégáinkat a települési parkok és ligetek fáin üldögélő erdei fülesbagoly fiókákról. Fontos elmondani, hogy ezek a fiatalok még jóval a röpképességük előtt elhagyják a fészkeiket. Tehát a repülni még nem képes fiókák nem sérültek, ezért a befogásukat mellőzni kell. 

 

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Mikor kell madarat menteni?

Fontos elmondani, hogy a ragadozók, a betegségek és a rátermettség nagy mértékben befolyásolják a különböző madárfajok egyedeinek túlélési esélyeit. Mindezek a természetes folyamatok szerves részét képezik, éppen ezért a legtöbb énekesmadár kísérletet tesz az évente többszöri költésre.

Leginkább a végveszélyben lévő fajok esetében indokolt az egyedek megmentése. Ugyanakkor itt is fontos megjegyezni, hogy az élőhelyi feltételek helyreállítása nélkülözhetetlen a fajvédelmi tevékenységek sikeres megvalósítása során.

Ha fiókát találunk, mielőtt bármit tennénk, először is bizonyosodjunk meg róla, hogy valóban bajba jutott-e az a kismadár? Amennyiben nem látható rajta sérülés, nyílt seb, lógó, nem mozgó végtag, akkor ne fogjuk be őt, a szülei és a testvérei valahol a közelben tartózkodnak, nem árvák, mint ahogyan azt sokan hiszik. Ezek a fiatal madarak gyorsan biztonságos helyet fognak keresni, és ha elmegyünk onnan, a szülők hamarosan felbukkannak és folytatják az etetését.

A jól kitollasodott fiókák esetében különleges helyzetet jelentenek a hosszabb ideig – több napig vagy akár hétig – tartó esős, az évszakhoz képest hűvös időszakok. Ha ilyenkor átázott madarat találunk, az alábbiakat tehetjük:

·        Papírzsebkendőkkel, vászondarabbal óvatosan itassunk fel annyi vizet a tollazatról, amennyit csak tudunk ezek megsértése, szétzilálása, a tollcsévék megtörése nélkül.

·        Ha a fióka belefér a két tenyerünkből képzett helyre, akkor nagyra nyitott szájjal, lassan fújjunk rá meleg levegőt mindaddig, amíg meg nem szárad (úgy, mint amikor télen a kezünket melegítjük a leheletünkkel). Amennyiben autóval vagyunk, erre a célra a jármű fűtésrendszerét is használhatjuk.

·        Amint a madár megszáradt és felelevenedett (az átázott állat letargikus, alig vagy egyáltalán nem mozog és általában a szeme is csukva van), tegyük egy közeli ágra, bokor alá, közben ügyeljünk arra, hogy ne ázzon át ismét.

·        Amennyiben a közelben lakunk, egy-két órára akár haza is vihetjük a madarat, majd a megszárítását, esetleges megetetését követően a lehető legrövidebb időn belül vigyük vissza a megtalálás helyére és a fentiekben leírt módon engedjük el.

A be nem avatkozás és a fiókák tartós hazavitele között van egy köztes lehetőség is – amikor a még nem vagy nem teljesen röpképes fiatal(oka)t vagy a fiókás fészket (a kiesett tojások szinte bizonyosan menthetetlenek) egy nagyobb vesszőkosár védelmében, a megtalálás helyének közelében az ágak közé, egyes fajok (leggyakrabban: házi rozsdafarkú, füsti és molnárfecske) esetében az épületre helyezzük, ahol továbbra is a szülők nevelhetik őket. A vesszőkosarak a lakott területeken ideális műfészkei lehetnek erdei fülesbaglyoknak.

Hová vihetem a fiókát?

Bács-Kiskun megyében a Kecskeméti Vadaskertbe (6000 Kecskemét, Műkert út 1., telefonszám: +36-76-320-121, e-mail: info@zookecskemet.huwww.zookecskemet.hu).

Csongrád megyében a Szegedi Vadasparkba (6725 Szeged, Szél u. 90., telefonszám: +36-62-542-530, e-mail: info@zoo.szeged.huwww.zooszeged.hu).

Fokozottan védett, sérült faj esetén hívhatja a Természetvédelmi Őrszolgálatunk ügyeleti számát is: + 36 30 555 6171. Ezen a számon az ügyeletes kolléga naponta 8:00-20:00 között fogadja a természetvédelmet érintő, közérdekű bejelentéseket. (Más nemzetipark-igazgatóságnál más az ügyeleti szám!)

További információ: https://mme.hu/fiokat-talaltam-mit-tegyek

Forrás: KNP

Tovább olvasom