Keressen minket

Természetvédelem

Már költenek a nyári ludak, nemsokára kibújnak a pelyhes kislibák

+1

A Körös Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén március elején párba álltak és költésbe kezdtek a nyári ludak.

+1

Közzétéve:

+1

A Körös Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén március elején párba álltak és költésbe kezdtek a nyári ludak.

Fotó: Őze Péter – Körös- Maros Nemzeti Park

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

Néhány hét múlva már a fiókáikat vezetgető lúdpárokban is gyönyörködhetnek majd a természetjárók.A nyári lúd az egyetlen olyan vadlúdfaj, amely Magyarországon nemcsak átvonul, hanem költ is. A házi lúdfajták őse, amit jól mutat, hogy jellegzetes gágogása is ugyanolyan.A Körös-Maros Nemzeti Park területén szép számban költenek nyári ludak. A legnagyobb állomány a Kis-Sárréten található, de más területeken, például a Dévaványai-Ecsegi pusztákon is sok költőpárral találkozhatunk. Idén itt mintegy 80 pár kezdett költésbe, elsősorban a Kenderesszigeti-halastavakon, a Hortobágy-Berettyó árterében, a Dévaványa környékén nagy számban megtalálható kubikgödrök mellett, illetve a pusztai vízfoltokon. Az utóbbi években ebben a térségben a költőpárok száma emelkedést mutat.

A nyári ludak növényi anyagokból épített fészkükbe általában 5-6 tojást raknak, melyekből 27-28 nap elteltével kelnek ki a fiókák. A költések sikerességét és a fiókák felnevelését is jelentősen veszélyezteti a predáció: a róka, az aranysakál, a borz és a vidra is ritkíthatja a kislibákat. A szülők 50-60 napig vezetgetik, nevelgetik fiókáikat, mielőtt azok önálló életet kezdenének.

Aki közelről is szeretné megcsodálni a nyári lúd családokat, az látogasson el Szarvasra, a KMNPI Körösvölgyi Állatparkjába, melynek kis taván szintén költenek nyári ludak. Április elejére már minden bizonnyal a pelyhes kislibák is kibújnak majd a tojásból.

Néhány hét múlva már a fiókáikat vezetgető lúdpárokban is gyönyörködhetnek majd a természetjárók.

A nyári lúd az egyetlen olyan vadlúdfaj, amely Magyarországon nemcsak átvonul, hanem költ is. A házi lúdfajták őse, amit jól mutat, hogy jellegzetes gágogása is ugyanolyan.

A Körös-Maros Nemzeti Park területén szép számban költenek nyári ludak. A legnagyobb állomány a Kis-Sárréten található, de más területeken, például a Dévaványai-Ecsegi pusztákon is sok költőpárral találkozhatunk. Idén itt mintegy 80 pár kezdett költésbe, elsősorban a Kenderesszigeti-halastavakon, a Hortobágy-Berettyó árterében, a Dévaványa környékén nagy számban megtalálható kubikgödrök mellett, illetve a pusztai vízfoltokon. Az utóbbi években ebben a térségben a költőpárok száma emelkedést mutat.

A nyári ludak növényi anyagokból épített fészkükbe általában 5-6 tojást raknak, melyekből 27-28 nap elteltével kelnek ki a fiókák. A költések sikerességét és a fiókák felnevelését is jelentősen veszélyezteti a predáció: a róka, az aranysakál, a borz és a vidra is ritkíthatja a kislibákat. A szülők 50-60 napig vezetgetik, nevelgetik fiókáikat, mielőtt azok önálló életet kezdenének.

Aki közelről is szeretné megcsodálni a nyári lúd családokat, az látogasson el Szarvasra, a KMNPI Körösvölgyi Állatparkjába, melynek kis taván szintén költenek nyári ludak. Április elejére már minden bizonnyal a pelyhes kislibák is kibújnak majd a tojásból.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

+1

Természetvédelem

Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyon

Published

on

0

Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) elsősorban nyírségi homoki sztyeppréteket, erdősztyepp-réteket, és a nyíltabb nyírségi mészkerülő homokpusztagyepeket kedvelő fokozottan védett, endemikus faj.

Virágzik a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese

Virágzása az utóbbi években a szakirodalom szerinti adatokhoz képest egy hónappal korábban kezdődött.

A magyar kökörcsin hazánkban őshonos virág. Fotó: Demeter Emese

A magyar kökörcsin hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

2025-ben egy hónappal korábban virít a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese

 

Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta: Utassy Bence – Természetvédelmi Őrszolgálat
Fotó: Demeter Emese

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Természetvédelem

Nem zárt be a Hortobágyi Nemzeti Park

Published

on

0

Tévesen látott napvilágot az a hír, mely szerint a Hortobágyi Nemzeti Park nem fogad látogatókat. A párosujjú patás állatokat veszélyeztető ragadós száj-és körömfájás fertőző betegség megelőzésének érdekében a Hortobágyi Vadaspark határozatlan ideig valóban zárva tart és emiatt az erre a helyszínre 2025. március 15-re meghirdetett „Gólyaelengedés a Hortobágyi Vadasparkban” programunk is elmarad. Azonban a többi létesítményük működése zavartalan.

Továbbra is látogatható a Hortobágyi Nemzeti Park.

A jelenlegi is látogatható helysznínek listája a következő:

a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont, a „Hortobágy természete” és a Pusztai Kincsestár „A Jószág haszna” kiállítások.
a Hortobágyi Pásztormúzeum
a Hortobágy-halastavi tanösvény
a Szálkahalmi Tanösvény
az Egyek-pusztakócsi mocsarak és Górési tanösvény
a Tiszakürti Arborétum
a Cégénydányádi Cégénydányádi Kende Kúria és Kastélypark Természetvédelmi Terület
A gólyaelengedés kivételével megtartjuk szakvezetett túráinkat.

A márciusi programok és a létesítmények elérhetőek honlapukon. Kattintson ide!

Forrás:
Hortobágyi Nemzeti Park

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Természetvédelem

A farkas és a prérifarkas – A méretkülönbség megértése

+1

Farkas és a prérifarkas méretkülönbségei a Yellowstone Nemzeti Parkban:

+1

Published

on

+1

Először is érdemes megjegyezni, hogy a Yellowstone Nemzeti Park ad otthont az Egyesült Államok legnagyobb és legegészségesebb prérifarkasainak. A park bőséges táplálékforrást biztosít számukra, és a védett terület határain belül, valamint a zord telek hatására, ezek az állatok általában valamivel nagyobbra nőnek és hosszabb ideig élnek, mint máshol. Nem kérdés, hogy itt találhatók a legpompásabb példányok közül is a legimpozánsabbak.

Fotó: Yellowstone Through The Lens

Évente számtalan alkalommal találkozom olyan utazókkal, akik keresztezték egy ilyen robusztus Yellowstone-i prérifarkas útját. Sok esetben azonban azt hiszik, hogy farkassal találkoztak, vagy legalábbis bizonytalanok abban, hogy melyik állatot látták. Ha érdeklődőek és tanulni szeretnének, vagy esetleg fényképet is készítettek, szívesen elmagyarázom a különbségeket. Néha viszont, ha csak egy emlékről van szó, hagyom, hogy megmaradjon számukra az élmény izgalma.

De az igazság egyszerű: amikor egy farkast látsz… nem lesz kérdésed felőle.

Ez a fénykép az eddigi legjobb példám arra, hogy milyen hatalmas méretkülönbség van a Yellowstone két csúcsragadozója között. A hajnali napfényben öt prérifarkas köröz egy friss tetem felett. Bár öten vannak, mégsem tudják megakadályozni, hogy az igazi csúcsragadozó elvegye azt, amit kinézett magának. Egy szürke farkas nyugodtan lép be a jelenetbe, és minden gond nélkül elsétál a dühösen ugató és nyüszítő prérifarkasok között. Erőteljes mozdulattal kitép egy lábat a tetemből, majd zavartalanul elvonul. A prérifarkasok próbálják kifejezni méltatlankodásukat, az egyik legnagyobb példány pedig egy rövid ideig még követi is a farkast.

És itt él ez a fénykép. Mindig is az egyik személyes kedvencem marad, mert tökéletesen megmutatja azt a hatalmas különbséget, ami a két faj között fennáll.

Forrás: Yellowstone Through The Lens

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom