Keressen minket

Természetvédelem

Inváziós fajok elleni beavatkozások a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén 2022-ben

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos intézkedések egyre sürgetőbb feladatot jelentenek a természetes életközösségek védelme érdekében, melyben a nemzeti park igazgatóságok, így a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság is aktívan részt vállal.

Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Igazgatóságunk területén 2022-ben közel 60 ingatlanon történt természetvédelmi célokat szolgáló, inváziós fajok visszaszorítására, kiirtására irányuló beavatkozás (és ennél is több közvetetten érintett területkezelés), melynek jelentős része saját megvalósításban, vagy pályázati és egyéb forrásból származó megbízási szerződés révén került kivitelezésre, de az Igazgatóság szakmai felügyelete, irányítása mellett. Az inváziós fajok kezelése főleg pontszerű beavatkozásokat jelentett, de az össz kiterjedése megközelíti a 80 ha-t. Elsősorban az Unió számára veszélyt jelentő fajokat érintették a beavatkozások: becslések szerint a közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) 12000 példányát és a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) 1600 példányát. Esetükben kémiai beavatkozások történtek, selyemkóró ellen pontkezelések (felületkenés, pontpermetezés), valamint főleg nagyméretű bálványfa egyedeket érintő törzsinjektálással elvégzett kezelések. A kezelések inváziós vízinövények, valamint halfajok gyérítését is célozta. Továbbá agresszívan terjedő fajok (aranyvessző fajok, cserjés gyalogakác) visszaszorítására is sor került a saját vagyonkezelésű területek tisztítókaszálásával és szárzúzásával.

Szöveg és ábra: Biró Éva – Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Természetvédelem

Debreceni gyerekek ültettek fát Jane Goodall 90. születésnapja alkalmából

Print Friendly, PDF & Email

Fát ültettek debreceni gyerekek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Egy önkormányzati óvoda középső csoportosai, valamint egy egyházi- és egy alapítványi iskola diákjai vettek részt a világszerte ismert környezetvédelmi aktivista, Jane Goodall tiszteletére szervezett programon 2024. március 14-én a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolában.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

A Nyírerdő Zrt. Magyarország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegye területén mintegy 60 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet kezel. Ábra: Facebook

Április 3-án ünnepli 90. születésnapját Jane Goodall angol főemlőskutató-antropológus. Ez alkalomból az általa alapított Roots&Shoots (Rügyek és Gyökerek) program magyarországi csoportjai faültetéseket szerveznek, így hazánk különböző településein összesen 90 csemetekerül a földbe ezekben a napokban.

Debrecenben a KisFürkészek Roots&Shoots csoport szervezésében három oktatás-nevelési intézmény kapcsolódott a kezdeményezéshez. A Zöld Óvoda címet háromszor elnyert Faragó Utcai Óvoda „Katica” csoportja mellett a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola és a Waldorf Napraforgó Iskola diákjai vettek részt a faültetésen. A nagyobbak természetvédelmi témájú versekkel, az óvodások énekekkel készültek a szimbolikus eseményre.

Somné Huszti Anett, a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola vezetője felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület. Ezt követően az erdei iskola „Borostyán” tanösvényén a gyerekek ültették el a kiválasztott kocsányos tölgyet.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

Kovács Eszter, a Jane Goodall Intézet Roots&Shoots programjának magyarországi koordinátora– megköszönve Orosz Magdolna, a KisFürkészek vezetőjének munkáját – elmondta, hogy a debreceni az egyik legaktívabb a 76 hazai csoport közül.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

A faültetés végén Váradi Zoltán, a Természettár vezetője azzal búcsúzott a gyerekektől, hogy vigyázzanak a fákra, legyenek büszkék arra, hogy természetvédők, és emlékeztetett rá, hogy jövő héten, március 21-én ünnepeljük az erdők-, majd másnap a víz világnapját.

Forrás: Nyírerdő Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szajkók is segítik a Kapocs utcai kiserdő megújulását

Print Friendly, PDF & Email

Folyamatosan újulnak meg az erdők a 18. kerületben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat és a Pilisi Parkerdő együttműködésének köszönhetően folyamatosan újulnak meg az erdők a 18. kerületben. A Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programja keretében most a Kapocs utcai kiserdőt készítik fel az erdészek a klímaváltozás és a városi környezet okozta negatív hatások elleni küzdelemre, ahol szajkókat is „bevetnek”.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. (Ábra: Pilisi Parkerdő)

A Kapocs utca környékén az 1960-as évek előtt nem találhattunk volna erdőt, mely a port és a zajt képes lett volna megszűrni. Ennek orvoslására akkor – a rossz minőségű talaj miatt – az erdészek csak zömmel idegenhonos fafajokkal, akác és erdeifenyő csemetékkel tudtak zöldfelületet létrehozni, melyek képesek volt megfelelni az elvárásoknak. Napjainkra azonban ezek az egykorú fák már elöregedtek, így a kiserdő ellenállóképessége a klímaváltozás és a városi környezet okozta negatív hatások tekintetében jelentős mértékben lecsökkent. A probléma kezelését mesterséges csemeteültetéssel, másrészt a területen – örvendetes módon természetes úton, de kis számban megjelent – őshonos fafajok növekedését segítő beavatkozásokkal tudják biztosítani a Parkerdő szakemberei. 

A Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programjának fő célkitűzése Budapest erdőinek ökológiai értéknövelése, klímavédelmi funkcióik erősítése, valamint az emberek számára nyújtott szabadidős, sport és egyéb szolgáltatásaik bővítése.  

A Kapocs utcai kiserdőben első lépésben kisterületű lékeket alakítanak ki, ahol ügyelve az ott már megtalálható őshonos lombos növényzetre eltávolítják az idősebb, leromlott állapotú faegyedeket. Emellett a fiatalabb erdőrészben csökkentik az idegenhonos kései meggy és nyugati ostorfa arányát. Helyükre mesterséges ültetéssel viszik be a klímaváltozásnak ellenállóbb fafajokat. E munkában az erdészek számítanak a területen élő szajkókra is. A „szárnyas” erdőfelújítás módszerét ugyanis a Parkerdő már sikerrel alkalmazta a Gödöllői-dombság fenyőállományaiban, melyet most városi környezetbe is átültet. 

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A módszer a szajkók élelemszerzési szokásaira és „feledékenységére” alapoz. A fenyvesekben a Pilisi Parkerdő munkatársai kifejezetten a madarak számára készített, cser makkal megtöltött tálcákat szerelnek fel. A szajkók hamar felfedezik a könnyű élelemszerzési lehetőséget, rákapnak a makkra, amit gondosan előválogatnak, s csak egészséges szemeket viszik magukkal. A „csemegét” ezután az erdő talajában, rengeteg kis éléskamrában eltárolják, amelyek bizonyos részéről viszont elfeledkeznek. A „szajkóspeizból” így tavasszal számos fiatal tölgycsemete tud kihajtani és indul növekedésnek. A Németországban is alkalmazott módszer tapasztalatai alapján így hektáronként akár 600-700 db-ot is elérheti az ilyen módon megtelepedő csemeték tőszáma, mely már elegendő az ilyen erdők fokozatos átalakulásához. 

A Parkerdő a munkálatok első, nagyobb részét február végétől áprilisig tervezi, míg a szajkótálcák kihelyezése – a madarak szokásaihoz igazodva – október hónapban várható. 

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Nem mindennapi parlagi sas fészkelés a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Úgy tűnik, bizonyosságot nyert az a korábbi feltételezés, hogy egy parlagi sas pár költ a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben. A hullámtér meglehetősen szokatlan fészkelőhely a faj számára, ugyanakkor Albert András kollégánk 2021 óta rendszeresen figyelte meg a Körtvélyesi Holt-Tisza-parti fáiról felszálló öreg madarakat, valamint a nászrepülésük is látható volt a hullámtéri erdő fölött.

Kollégánknak sikerült lencsevégre kapni a fészek fölött őrjáratozó öreg parlagi sast. Fotó: KNP

A tavalyi évben a körtvélyesi legelő gyepén, valamint a kissé délebbi Barci-rét kaszálóin is megfigyeltek földön ülő, frissen kirepült fiatal madarat, ugyanakkor a fészkükről nem volt egyértelmű információ.

A hullámtér meglehetősen szokatlan fészkelőhely a faj számára. Fotók: Albert András

Kollégánk és Ladancsik Balázs (egykori ifjú kócsagőrünk) a napokban egy nagyon látványos légi harcnak voltak szemtanúi: a holtág fölé hajló nyárfán lévő fészek fölött az öreg parlagi sas pár keményen támadott egy öreg rétisast, aki a 620 méterre lévő fészke felől igyekezett az elöntött hullámtéri legelő felé. Kicsivel később egy nyíltabb helyről sikerült lencsevégre kapni a fészek fölött őrjáratozó öreg parlagi sast.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A megfigyelés azért is érdekes, mert a magyaroszági párok a középhegységi erdőkben, valamint az alföldi fasorokban, erdőfoltokban költenek.

Forrás: KNP

Tovább olvasom