Természetvédelem
Jönnek vissza a fehér gólyák, már Bugacon sem üres a fészek
Bugacra is megérkezett az első fehér gólya 2023. március 14-én
Bugacra is megérkezett az első fehér gólya 2023. március 14-én – tájékoztatott Varga Péter, természetvédelmi őrkerület-vezető. A párnak egyelőre még csak az egyik tagja landolt a fészekben.

Bugacra is megérkezett a gólya 2023. március 14-én. Fotó: Varga Péter
A fehér gólyák többsége március második felében, Sándor-nap után tér vissza afrikai telelőhelyéről. Persze minden évben vannak, amelyek jóval korábban, már februárban hazatérnek, de előfordulnak áttelelő példányok is a Kárpát-medencében.
Rendszerint a hímek jönnek vissza hamarabb, és azonnal bele is fognak a fészek tatarozásába.
Tavaly a rendkívül aszályos év ellenére a fehér gólyák költési sikere átlagosnak volt mondható hazánkban, sőt, egyes helyeken még az átlagnál magasabb fiókaszámot is tapasztaltak a szakemberek. Ennek oka, hogy a fehér gólya a száraz élőhelyekhez is jól alkalmazkodik, tápláléka az ilyen területeken alapvetően rovarokból, elsősorban sáskákból áll. De egyáltalán nem válogatós, úgynevezett opportunista faj, azaz szinte bármit elfogyaszt, amit le tud nyelni. Lehet ez kisrágcsáló, madárfióka, gyík, kígyó, giliszta, béka, hal is, de nem veti meg a dögöt és az élelmiszerhulladékot sem.
Költési sikerükhöz múlt évben hozzájárult az is, hogy nem volt olyan hideg és esős időszak sem, amikor a fiókák megfázhattak, elpusztulhattak volna. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által összegzett országos adatok szerint 2022-ben a sikeres párokra számolt átlagos fészkenkénti fiókaszám 2,77, míg az összes költőpárra számított 2,33 volt.
Hazánkban ötévente végeznek országos fehérgólya-felmérést. Az 1940-es években az adatok szerint 15-16 ezer pár költött nálunk, majd drasztikus csökkenés indult meg. Jelenleg 4100 párra becsüli a hazai állományt az MME. Állománycsökkenésük fő oka a természetközeli élőhelyek mennyiségének és kiterjedésének csökkenése, valamint az intenzív mezőgazdálkodás miatt csökkenő táplálékmennyiség.
Az üde, nedves gyepek megőrzése, természetvédelmi szempontú kezelése, legeltetése nagyon fontos a faj megőrzése szempontjából. Magas prioritású a középfeszültségű elektromos hálózatok madárbaráttá alakítása, de a kisfeszültségű oszlopokra kihelyezett gólyafészek-emelők is nagymértékben csökkentik az áramütés okozta elhullás veszélyét.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park
Természetvédelem
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyon
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) elsősorban nyírségi homoki sztyeppréteket, erdősztyepp-réteket, és a nyíltabb nyírségi mészkerülő homokpusztagyepeket kedvelő fokozottan védett, endemikus faj.

Virágzik a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese
Virágzása az utóbbi években a szakirodalom szerinti adatokhoz képest egy hónappal korábban kezdődött.

A magyar kökörcsin hazánkban őshonos virág. Fotó: Demeter Emese
A magyar kökörcsin hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

2025-ben egy hónappal korábban virít a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese
Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta: Utassy Bence – Természetvédelmi Őrszolgálat
Fotó: Demeter Emese
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Nem zárt be a Hortobágyi Nemzeti Park
Tévesen látott napvilágot az a hír, mely szerint a Hortobágyi Nemzeti Park nem fogad látogatókat. A párosujjú patás állatokat veszélyeztető ragadós száj-és körömfájás fertőző betegség megelőzésének érdekében a Hortobágyi Vadaspark határozatlan ideig valóban zárva tart és emiatt az erre a helyszínre 2025. március 15-re meghirdetett „Gólyaelengedés a Hortobágyi Vadasparkban” programunk is elmarad. Azonban a többi létesítményük működése zavartalan.

Továbbra is látogatható a Hortobágyi Nemzeti Park.
A jelenlegi is látogatható helysznínek listája a következő:
a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont, a „Hortobágy természete” és a Pusztai Kincsestár „A Jószág haszna” kiállítások.
a Hortobágyi Pásztormúzeum
a Hortobágy-halastavi tanösvény
a Szálkahalmi Tanösvény
az Egyek-pusztakócsi mocsarak és Górési tanösvény
a Tiszakürti Arborétum
a Cégénydányádi Cégénydányádi Kende Kúria és Kastélypark Természetvédelmi Terület
A gólyaelengedés kivételével megtartjuk szakvezetett túráinkat.
A márciusi programok és a létesítmények elérhetőek honlapukon. Kattintson ide!
Forrás:
Hortobágyi Nemzeti Park
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
A farkas és a prérifarkas – A méretkülönbség megértése
Farkas és a prérifarkas méretkülönbségei a Yellowstone Nemzeti Parkban:
Először is érdemes megjegyezni, hogy a Yellowstone Nemzeti Park ad otthont az Egyesült Államok legnagyobb és legegészségesebb prérifarkasainak. A park bőséges táplálékforrást biztosít számukra, és a védett terület határain belül, valamint a zord telek hatására, ezek az állatok általában valamivel nagyobbra nőnek és hosszabb ideig élnek, mint máshol. Nem kérdés, hogy itt találhatók a legpompásabb példányok közül is a legimpozánsabbak.

Fotó: Yellowstone Through The Lens
Évente számtalan alkalommal találkozom olyan utazókkal, akik keresztezték egy ilyen robusztus Yellowstone-i prérifarkas útját. Sok esetben azonban azt hiszik, hogy farkassal találkoztak, vagy legalábbis bizonytalanok abban, hogy melyik állatot látták. Ha érdeklődőek és tanulni szeretnének, vagy esetleg fényképet is készítettek, szívesen elmagyarázom a különbségeket. Néha viszont, ha csak egy emlékről van szó, hagyom, hogy megmaradjon számukra az élmény izgalma.
De az igazság egyszerű: amikor egy farkast látsz… nem lesz kérdésed felőle.
Ez a fénykép az eddigi legjobb példám arra, hogy milyen hatalmas méretkülönbség van a Yellowstone két csúcsragadozója között. A hajnali napfényben öt prérifarkas köröz egy friss tetem felett. Bár öten vannak, mégsem tudják megakadályozni, hogy az igazi csúcsragadozó elvegye azt, amit kinézett magának. Egy szürke farkas nyugodtan lép be a jelenetbe, és minden gond nélkül elsétál a dühösen ugató és nyüszítő prérifarkasok között. Erőteljes mozdulattal kitép egy lábat a tetemből, majd zavartalanul elvonul. A prérifarkasok próbálják kifejezni méltatlankodásukat, az egyik legnagyobb példány pedig egy rövid ideig még követi is a farkast.
És itt él ez a fénykép. Mindig is az egyik személyes kedvencem marad, mert tökéletesen megmutatja azt a hatalmas különbséget, ami a két faj között fennáll.
Forrás: Yellowstone Through The Lens