Keressen minket

Természetvédelem

300 hálózati ponton avatkozott be a gólyák biztonsága érdekében az E.ON Hungária Csoport a Dunántúlon és Pest megyében

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Több mint 2900 madárpárnak adnak otthont a vállalatcsoport fészektartói

Fotó: E.ON Hungária Csoport

·        Gólyafészek-tartók kihelyezésével, a megrongálódott fészektartók javításával, madárbarát hálózati átalakításokkal és innovatív madárvédelmi eszközökkel teszi biztonságosabbá a madarak számára energiahálózatát az E.ON

·        Más-más hálózati beavatkozásokat végez a cég a gólyák, a magaslati kiülőpontokat kereső ragadozómadarak és a rosszul navigáló túzokok érdekében

·        Az E.ON a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) és a hazai nemzeti parkok szakembereivel működik együtt a madárvédelmi beavatkozások kapcsán

·        A hazánkba érkező gólyákat több mint 2900 gólyafészekkel várják

Ábra: E.ON Hungária Csoport

A gólyák augusztusi vonulását követő őszi és a téli időszakban tud az E.ON Hungária Csoport a madarak zavartatása nélkül beavatkozni a hátrahagyott fészkek környékén, ezért jellemzően erre az időszakra esik a legtöbb madárbarát hálózati átalakítás is. Azt, hogy pontosan hol kell a madarak érdekében beavatkozni, azt az E.ON és a nemzeti parkok, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei közösen határozzák meg, és mindig a helyi igényeknek megfelelően, a szakemberek által jóváhagyott technológiát alkalmazzák a hálózaton.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

A visszatérő gólyák biztonságos fészkelését és költését az áramhálózat oszlopaira telepített fészektartókkal segíti az energiacég. Az idei szezonra 80 helyen telepített új fészektartókat az E.ON, a legtöbbet Szekszárd és Nagykanizsa környékén, a meglévő fészkeket pedig ahol szükséges volt, cserélték. A veszélyessé vált vagy viharban megsérült fészkeket lebontották, és új helyen, megerősítve építették újjá. A fészektartókra fonott fészekalap is került, hogy vonzóbb legyen a fészkelőhely a visszatérő madarak számára. A gólyák által minden évben újra megrakott, több évtizedes fészkek ellenőrzésére azért van szükség, mert ezek súlya akár több mázsásra is nőhet, és veszélyt jelenthet a madarakra és a hálózatra egyaránt. A madárvédelmi szakemberek ilyenkor az E.ON munkatársainak segítségével úgynevezett fészek-kikönnyítést végeznek, hogy a madarak biztonsággal elfoglalhassák azokat és az áramellátás zavartalanságát se veszélyeztessék. Az új fészektartókkal együtt már több mint 2900 fészkelőhely áll a gólyapárok rendelkezésére az E.ON dunántúli és pest megyei áramhálózatán.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

Nemcsak az érkező gólyák, de a különböző ragadozómadarak védelmére is gondolnak az E.ON szakemberei, és az idei évben is folytatják azokat a hálózatfejlesztéseket, melyek a fészkek, illetve a vadászó- vagy táplálkozóhelyek környezetében lévő hálózati elemek madárbaráttá alakítását szolgálják. Az utóbbi hónapokban 120 helyen történt ilyen jellegű madárbarát hálózati beavatkozás az E.ON szolgáltatási területén, a legtöbb Tolna, Somogy, Zala és Pest megyében.

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!

A madárbarát hálózati átalakítások közül kiemelkedik a Duna alacsony vízállása miatt a gólyák számára vonzó táplálkozási terület, a Dunakanyar. Dömös térségében az E.ON szakemberei leszigetelték a középfeszültségű gerinchálózat valamennyi oszlopát, és az itt portyázó fehér és fekete gólyák biztonsága érdekében beülésgátlókat is felszereltek rájuk. A korábbi évek fejlesztéseivel együtt már 12 kilométeresre nőtt ezen a szakaszon a biztonságos hálózat hossza. A Ráckevei Duna-ágon, Szigetcsép, Tököl és Szigetszentmiklós környékén a vörösvércsék és a sólymok érdekében avatkoztak be az energiacég szakemberei. Ezen a gazdag élővilágú, tőzeglápos, nagy mezőkkel és háborítatlan szigetekkel teli területen belvizek esetén a gólyák is szívesen táplálkoznak. A burkolt szigetelések, hosszú feszítőszigetelők, madárkiülők és szárnyterelők alkalmazásával az oszlopokat már biztonságos kiülőpontként használhatják prédájukra lesve a madarak.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

Visszatérő problémát jelentenek azok a nagyvárosok környéki szemétlerakók, amelyeket előszeretettel látogatnak a gólyák táplálék reményében. Mivel távol tartani őket innen nem lehet, folyamatosak a hálózati beavatkozások az E.ON területén lévő szeméttelepek környékén. A Nagykanizsa melletti bagolai hulladéklerakó oszlopainak szigetelése után, amely nemrégiben fejeződött be, tavasszal kezdenek az E.ON szakemberei egy nagyobb lélegzetvételű, földkábelek létesítésével járó átalakítást Pest megyében. Mire a gólyák és cseperedő fiókáik a nagy nyári szárazságban már csak szűkösen fellelhető táplálék miatt a szeméttelep kínálata felé fordulnak, a pusztazámori szemétlerakó környéke is biztonságossá válik számukra a föld alá vitt kábeleknek köszönhetően.

Közben egész évben zajlik a Danube InGrid hálózatfejlesztési program keretében a meglévő fejszerkezetek cseréje madárbarát kialakítású eszközökre. A korábban alkalmazott oszlopkapcsolókat a teljes Észak-Dunántúlon új, zárt (szigetelt) és távolról működtethető oszlopkapcsolókra cseréli a cég, hogy az ellátásbiztonságot növelje. A fejszerkezet önmagában nem lenne madárbarát, de az E.ON saját vállalása, hogy minden érintett oszlopkapcsolót madárbaráttá átalakítva szerel fel a hálózatra.

Egyes madarak esetében a hagyományosan alkalmazott madárvédelmi megoldások – a légvezetékhálózat szigetelése, burkolatok kialakítása – nem nyújtanak kellő védelmet, így van ez a legnagyobb röpképes madarunk, a túzokok esetében is. Az alacsonyan repülő, nehézkesen navigáló túzokok nekiütközhetnek a légvezetékeknek, ezért védelmükben kizárólag a földkábelesítés jelent teljes körű megoldást. A vállalatcsoport túzokvédelmi programja keretében késő ősszel Mosonszolnok mellett, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén fészkelő túzokcsapatok védelmében szüntette meg a légvezetékeket.

A madárbarát hálózati munkák nem érnek véget a gólyák érkezésével, az év további részére is számos, a természeti környezet megóvását célzó munkát tervez az E.ON. Kiemelten kezeli a cég a nemzeti parkok, madárvédelmi szakemberek irányadó javaslatait, és támogatást nyújt minden olyan esetben, amikor lakossági bejelentés érkezik és azonnali beavatkozásra van szükség például a viharban megrongálódott gólyafészkekkel kapcsolatban. Az idén születő gólyák gyűrűzésében való segítségnyújtást – ahogy az elmúlt években mindig – idén is a madárvédelmi szakemberekkel egyeztetve a nyári hónapokra ütemezte be az energiacég.

Forrás: E.ON Hungária Csoport

 

 

 

Természetvédelem

Debreceni gyerekek ültettek fát Jane Goodall 90. születésnapja alkalmából

Print Friendly, PDF & Email

Fát ültettek debreceni gyerekek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Egy önkormányzati óvoda középső csoportosai, valamint egy egyházi- és egy alapítványi iskola diákjai vettek részt a világszerte ismert környezetvédelmi aktivista, Jane Goodall tiszteletére szervezett programon 2024. március 14-én a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolában.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

A Nyírerdő Zrt. Magyarország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegye területén mintegy 60 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet kezel. Ábra: Facebook

Április 3-án ünnepli 90. születésnapját Jane Goodall angol főemlőskutató-antropológus. Ez alkalomból az általa alapított Roots&Shoots (Rügyek és Gyökerek) program magyarországi csoportjai faültetéseket szerveznek, így hazánk különböző településein összesen 90 csemetekerül a földbe ezekben a napokban.

Debrecenben a KisFürkészek Roots&Shoots csoport szervezésében három oktatás-nevelési intézmény kapcsolódott a kezdeményezéshez. A Zöld Óvoda címet háromszor elnyert Faragó Utcai Óvoda „Katica” csoportja mellett a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola és a Waldorf Napraforgó Iskola diákjai vettek részt a faültetésen. A nagyobbak természetvédelmi témájú versekkel, az óvodások énekekkel készültek a szimbolikus eseményre.

Somné Huszti Anett, a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola vezetője felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület. Ezt követően az erdei iskola „Borostyán” tanösvényén a gyerekek ültették el a kiválasztott kocsányos tölgyet.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

Kovács Eszter, a Jane Goodall Intézet Roots&Shoots programjának magyarországi koordinátora– megköszönve Orosz Magdolna, a KisFürkészek vezetőjének munkáját – elmondta, hogy a debreceni az egyik legaktívabb a 76 hazai csoport közül.

Fotó: Sós Tibor – Nyírerdő Zrt.

A faültetés végén Váradi Zoltán, a Természettár vezetője azzal búcsúzott a gyerekektől, hogy vigyázzanak a fákra, legyenek büszkék arra, hogy természetvédők, és emlékeztetett rá, hogy jövő héten, március 21-én ünnepeljük az erdők-, majd másnap a víz világnapját.

Forrás: Nyírerdő Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szajkók is segítik a Kapocs utcai kiserdő megújulását

Print Friendly, PDF & Email

Folyamatosan újulnak meg az erdők a 18. kerületben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat és a Pilisi Parkerdő együttműködésének köszönhetően folyamatosan újulnak meg az erdők a 18. kerületben. A Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programja keretében most a Kapocs utcai kiserdőt készítik fel az erdészek a klímaváltozás és a városi környezet okozta negatív hatások elleni küzdelemre, ahol szajkókat is „bevetnek”.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. (Ábra: Pilisi Parkerdő)

A Kapocs utca környékén az 1960-as évek előtt nem találhattunk volna erdőt, mely a port és a zajt képes lett volna megszűrni. Ennek orvoslására akkor – a rossz minőségű talaj miatt – az erdészek csak zömmel idegenhonos fafajokkal, akác és erdeifenyő csemetékkel tudtak zöldfelületet létrehozni, melyek képesek volt megfelelni az elvárásoknak. Napjainkra azonban ezek az egykorú fák már elöregedtek, így a kiserdő ellenállóképessége a klímaváltozás és a városi környezet okozta negatív hatások tekintetében jelentős mértékben lecsökkent. A probléma kezelését mesterséges csemeteültetéssel, másrészt a területen – örvendetes módon természetes úton, de kis számban megjelent – őshonos fafajok növekedését segítő beavatkozásokkal tudják biztosítani a Parkerdő szakemberei. 

A Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programjának fő célkitűzése Budapest erdőinek ökológiai értéknövelése, klímavédelmi funkcióik erősítése, valamint az emberek számára nyújtott szabadidős, sport és egyéb szolgáltatásaik bővítése.  

A Kapocs utcai kiserdőben első lépésben kisterületű lékeket alakítanak ki, ahol ügyelve az ott már megtalálható őshonos lombos növényzetre eltávolítják az idősebb, leromlott állapotú faegyedeket. Emellett a fiatalabb erdőrészben csökkentik az idegenhonos kései meggy és nyugati ostorfa arányát. Helyükre mesterséges ültetéssel viszik be a klímaváltozásnak ellenállóbb fafajokat. E munkában az erdészek számítanak a területen élő szajkókra is. A „szárnyas” erdőfelújítás módszerét ugyanis a Parkerdő már sikerrel alkalmazta a Gödöllői-dombság fenyőállományaiban, melyet most városi környezetbe is átültet. 

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A módszer a szajkók élelemszerzési szokásaira és „feledékenységére” alapoz. A fenyvesekben a Pilisi Parkerdő munkatársai kifejezetten a madarak számára készített, cser makkal megtöltött tálcákat szerelnek fel. A szajkók hamar felfedezik a könnyű élelemszerzési lehetőséget, rákapnak a makkra, amit gondosan előválogatnak, s csak egészséges szemeket viszik magukkal. A „csemegét” ezután az erdő talajában, rengeteg kis éléskamrában eltárolják, amelyek bizonyos részéről viszont elfeledkeznek. A „szajkóspeizból” így tavasszal számos fiatal tölgycsemete tud kihajtani és indul növekedésnek. A Németországban is alkalmazott módszer tapasztalatai alapján így hektáronként akár 600-700 db-ot is elérheti az ilyen módon megtelepedő csemeték tőszáma, mely már elegendő az ilyen erdők fokozatos átalakulásához. 

A Parkerdő a munkálatok első, nagyobb részét február végétől áprilisig tervezi, míg a szajkótálcák kihelyezése – a madarak szokásaihoz igazodva – október hónapban várható. 

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Nem mindennapi parlagi sas fészkelés a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Úgy tűnik, bizonyosságot nyert az a korábbi feltételezés, hogy egy parlagi sas pár költ a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben. A hullámtér meglehetősen szokatlan fészkelőhely a faj számára, ugyanakkor Albert András kollégánk 2021 óta rendszeresen figyelte meg a Körtvélyesi Holt-Tisza-parti fáiról felszálló öreg madarakat, valamint a nászrepülésük is látható volt a hullámtéri erdő fölött.

Kollégánknak sikerült lencsevégre kapni a fészek fölött őrjáratozó öreg parlagi sast. Fotó: KNP

A tavalyi évben a körtvélyesi legelő gyepén, valamint a kissé délebbi Barci-rét kaszálóin is megfigyeltek földön ülő, frissen kirepült fiatal madarat, ugyanakkor a fészkükről nem volt egyértelmű információ.

A hullámtér meglehetősen szokatlan fészkelőhely a faj számára. Fotók: Albert András

Kollégánk és Ladancsik Balázs (egykori ifjú kócsagőrünk) a napokban egy nagyon látványos légi harcnak voltak szemtanúi: a holtág fölé hajló nyárfán lévő fészek fölött az öreg parlagi sas pár keményen támadott egy öreg rétisast, aki a 620 méterre lévő fészke felől igyekezett az elöntött hullámtéri legelő felé. Kicsivel később egy nyíltabb helyről sikerült lencsevégre kapni a fészek fölött őrjáratozó öreg parlagi sast.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A megfigyelés azért is érdekes, mert a magyaroszági párok a középhegységi erdőkben, valamint az alföldi fasorokban, erdőfoltokban költenek.

Forrás: KNP

Tovább olvasom