Keressen minket

Természetvédelem

300 hálózati ponton avatkozott be a gólyák biztonsága érdekében az E.ON Hungária Csoport a Dunántúlon és Pest megyében

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Több mint 2900 madárpárnak adnak otthont a vállalatcsoport fészektartói

Fotó: E.ON Hungária Csoport

·        Gólyafészek-tartók kihelyezésével, a megrongálódott fészektartók javításával, madárbarát hálózati átalakításokkal és innovatív madárvédelmi eszközökkel teszi biztonságosabbá a madarak számára energiahálózatát az E.ON

·        Más-más hálózati beavatkozásokat végez a cég a gólyák, a magaslati kiülőpontokat kereső ragadozómadarak és a rosszul navigáló túzokok érdekében

·        Az E.ON a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) és a hazai nemzeti parkok szakembereivel működik együtt a madárvédelmi beavatkozások kapcsán

·        A hazánkba érkező gólyákat több mint 2900 gólyafészekkel várják

Ábra: E.ON Hungária Csoport

A gólyák augusztusi vonulását követő őszi és a téli időszakban tud az E.ON Hungária Csoport a madarak zavartatása nélkül beavatkozni a hátrahagyott fészkek környékén, ezért jellemzően erre az időszakra esik a legtöbb madárbarát hálózati átalakítás is. Azt, hogy pontosan hol kell a madarak érdekében beavatkozni, azt az E.ON és a nemzeti parkok, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei közösen határozzák meg, és mindig a helyi igényeknek megfelelően, a szakemberek által jóváhagyott technológiát alkalmazzák a hálózaton.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

A visszatérő gólyák biztonságos fészkelését és költését az áramhálózat oszlopaira telepített fészektartókkal segíti az energiacég. Az idei szezonra 80 helyen telepített új fészektartókat az E.ON, a legtöbbet Szekszárd és Nagykanizsa környékén, a meglévő fészkeket pedig ahol szükséges volt, cserélték. A veszélyessé vált vagy viharban megsérült fészkeket lebontották, és új helyen, megerősítve építették újjá. A fészektartókra fonott fészekalap is került, hogy vonzóbb legyen a fészkelőhely a visszatérő madarak számára. A gólyák által minden évben újra megrakott, több évtizedes fészkek ellenőrzésére azért van szükség, mert ezek súlya akár több mázsásra is nőhet, és veszélyt jelenthet a madarakra és a hálózatra egyaránt. A madárvédelmi szakemberek ilyenkor az E.ON munkatársainak segítségével úgynevezett fészek-kikönnyítést végeznek, hogy a madarak biztonsággal elfoglalhassák azokat és az áramellátás zavartalanságát se veszélyeztessék. Az új fészektartókkal együtt már több mint 2900 fészkelőhely áll a gólyapárok rendelkezésére az E.ON dunántúli és pest megyei áramhálózatán.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

Nemcsak az érkező gólyák, de a különböző ragadozómadarak védelmére is gondolnak az E.ON szakemberei, és az idei évben is folytatják azokat a hálózatfejlesztéseket, melyek a fészkek, illetve a vadászó- vagy táplálkozóhelyek környezetében lévő hálózati elemek madárbaráttá alakítását szolgálják. Az utóbbi hónapokban 120 helyen történt ilyen jellegű madárbarát hálózati beavatkozás az E.ON szolgáltatási területén, a legtöbb Tolna, Somogy, Zala és Pest megyében.

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!

A madárbarát hálózati átalakítások közül kiemelkedik a Duna alacsony vízállása miatt a gólyák számára vonzó táplálkozási terület, a Dunakanyar. Dömös térségében az E.ON szakemberei leszigetelték a középfeszültségű gerinchálózat valamennyi oszlopát, és az itt portyázó fehér és fekete gólyák biztonsága érdekében beülésgátlókat is felszereltek rájuk. A korábbi évek fejlesztéseivel együtt már 12 kilométeresre nőtt ezen a szakaszon a biztonságos hálózat hossza. A Ráckevei Duna-ágon, Szigetcsép, Tököl és Szigetszentmiklós környékén a vörösvércsék és a sólymok érdekében avatkoztak be az energiacég szakemberei. Ezen a gazdag élővilágú, tőzeglápos, nagy mezőkkel és háborítatlan szigetekkel teli területen belvizek esetén a gólyák is szívesen táplálkoznak. A burkolt szigetelések, hosszú feszítőszigetelők, madárkiülők és szárnyterelők alkalmazásával az oszlopokat már biztonságos kiülőpontként használhatják prédájukra lesve a madarak.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

Visszatérő problémát jelentenek azok a nagyvárosok környéki szemétlerakók, amelyeket előszeretettel látogatnak a gólyák táplálék reményében. Mivel távol tartani őket innen nem lehet, folyamatosak a hálózati beavatkozások az E.ON területén lévő szeméttelepek környékén. A Nagykanizsa melletti bagolai hulladéklerakó oszlopainak szigetelése után, amely nemrégiben fejeződött be, tavasszal kezdenek az E.ON szakemberei egy nagyobb lélegzetvételű, földkábelek létesítésével járó átalakítást Pest megyében. Mire a gólyák és cseperedő fiókáik a nagy nyári szárazságban már csak szűkösen fellelhető táplálék miatt a szeméttelep kínálata felé fordulnak, a pusztazámori szemétlerakó környéke is biztonságossá válik számukra a föld alá vitt kábeleknek köszönhetően.

Közben egész évben zajlik a Danube InGrid hálózatfejlesztési program keretében a meglévő fejszerkezetek cseréje madárbarát kialakítású eszközökre. A korábban alkalmazott oszlopkapcsolókat a teljes Észak-Dunántúlon új, zárt (szigetelt) és távolról működtethető oszlopkapcsolókra cseréli a cég, hogy az ellátásbiztonságot növelje. A fejszerkezet önmagában nem lenne madárbarát, de az E.ON saját vállalása, hogy minden érintett oszlopkapcsolót madárbaráttá átalakítva szerel fel a hálózatra.

Egyes madarak esetében a hagyományosan alkalmazott madárvédelmi megoldások – a légvezetékhálózat szigetelése, burkolatok kialakítása – nem nyújtanak kellő védelmet, így van ez a legnagyobb röpképes madarunk, a túzokok esetében is. Az alacsonyan repülő, nehézkesen navigáló túzokok nekiütközhetnek a légvezetékeknek, ezért védelmükben kizárólag a földkábelesítés jelent teljes körű megoldást. A vállalatcsoport túzokvédelmi programja keretében késő ősszel Mosonszolnok mellett, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén fészkelő túzokcsapatok védelmében szüntette meg a légvezetékeket.

A madárbarát hálózati munkák nem érnek véget a gólyák érkezésével, az év további részére is számos, a természeti környezet megóvását célzó munkát tervez az E.ON. Kiemelten kezeli a cég a nemzeti parkok, madárvédelmi szakemberek irányadó javaslatait, és támogatást nyújt minden olyan esetben, amikor lakossági bejelentés érkezik és azonnali beavatkozásra van szükség például a viharban megrongálódott gólyafészkekkel kapcsolatban. Az idén születő gólyák gyűrűzésében való segítségnyújtást – ahogy az elmúlt években mindig – idén is a madárvédelmi szakemberekkel egyeztetve a nyári hónapokra ütemezte be az energiacég.

Forrás: E.ON Hungária Csoport

 

 

 

Természetvédelem

Illegális hulladékgyűjtést és tárolást végzett a görbeházai férfi

Print Friendly, PDF & Email

Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett miatt emelt vádat emeltek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Hajdúböszörményi Járási Ügyészség hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett miatt emelt vádat az ellen a férfi ellen, aki az ingatlanain engedély nélkül különféle nagymennyiségű zöld hulladékot, építési törmeléket és vashulladékot tárolt.

Fotó: Ügyészség

A vádirat szerint a vádlottnak Görbeházán két egymás melletti ingatlana van. Ott 2021. januárjától 2022. január 11-ig 20 köbméter zöldhulladékot, 40 köbméter lombhulladékot 15 köbméter építési hulladékot, 20 köbméter fémhulladékot és egy forgalomból kivont személygépkocsi fémvázát tárolta huzamosabb ideig.

2022. január 11-én az illetékes kormányhivatal tisztviselői helyszíni ellenőrzést végeztek. Azt követően határozattal felszólították a vádlottat, hogy szüntesse meg az engedély nélküli tevékenységét, gondoskodjon a szükséges dokumentumok beszerzése iránt, majd azokat mutassa be a hatóságnak.

A kormánytisztviselők 2022. május 31-én ismételten helyszíni ellenőrzést tartottak a vádlott két ingatlanán és megállapították, hogy továbbra is nagy mennyiségű hulladék volt a telkeken.

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!

Az irányadó jogszabály alapján a vádlott ingatlanain felhalmozott anyagok hulladéknak minősülnek. Az azzal kapcsolatos tevékenységet magánszemély csak hatósági engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezheti. A vádlott azonban ilyen engedéllyel az ismételt ellenőrzés alkalmával sem rendelkezett.

Az ügyben a nyomozást a Hajdúnánási Rendőrkapitányság folytatta le.

A Hajdúböszörményi Járási Ügyészség a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlott ellen hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett miatt emelt vádat a Hajdúböszörményi Járásbíróságon. A büntetővégzés meghozatalára irányuló vádiratban indítványt tett arra, hogy a járásbíróság a vádlottal szemben közérdekű munka büntetést szabjon ki.

Forrás: Ügyészség

Tovább olvasom

Természetvédelem

Visszanéző (2019): A városlakó vetési varjak és az emberek együttélése

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságra több alkalommal is érkezett már panasz települések belterületén fészkelő varjak okozta problémák miatt. Leggyakrabban a madarak ürülékére és hangoskodására hivatkozva kérik tőlünk a varjúfészkek eltávolítását. Cikkünk célja, hogy a „varjúprobléma” mögé nézzünk és áttekintsük a törvényi keretek engedte megoldási lehetőségeket.

Sok a varjú vagy kevés?

A vetési varjú (Corvus frugilegus) hazai állományára vonatkozóan 1942-től állnak rendelkezésre pontos adatok, ekkor kezdték el ugyanis módszeresen felmérni a varjútelepeket. Ezekből kiderül, hogy ezek a varjak eleinte nagyobb kolóniákban költöttek és csupán kis hányaduk fészkelt kisebb kolóniákban vagy az emberi települések területén. A ’80-as évek elején végzett és célzottan a vetési varjakat érintő gyérítések következtében azonban 1980 és 1984 között, tehát mindössze 4 év alatt a telepek száma 34%-kal csökkent, míg a fészkelő állomány 53%-kal fogyatkozott meg. A nagy kolóniák elkezdtek összeomlani és a madarak kisebb telepekre kényszerültek. Mivel a gyérítés ezután is folytatódott, a ’90-es évek közepére a vetési varjú hazai állománya az egykori 300.000 párról csupán 30.000 párra, tehát mindössze a 10%-ára zsugorodott.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Bár a vetési varjút 2001-ben törvényes oltalom alá helyezték, illegális gyérítése, valamint az élőhelyeinek csökkenése továbbra is folytatódik, ezért az állományának mérete jelenleg 18500-23500 pár körül stagnál. A folyamatos emberi pusztítás hatására a fészektelepek felaprózódtak, nagyrészt megszűntek és ez arra kényszerítette a varjakat, hogy az emberi településeken keressenek menedéket.

Ezen túl a fészektelepek megfogyatkozása olyan más védett madárfajok fészkelési lehetőségeit és ennek következtében az állományát is csökkenti, melyek előszeretettel használják a vetési varjak felhagyott fészkeit. Ilyen a kék vércse, a vörös vércse és erdei fülesbagoly.

Miért költöznek a városokba?

Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)

A varjak a rendszeres mérgezések és a közvetlen zavarás elől szinte menekülésszerűen költöztek az emberi települések közelébe, városi parkokba, temetőkertekbe, ahol erősen korlátozott a mérgek és lőfegyverek használata. Nem beszélve arról, hogy az itt található lakossági hulladék terített asztalt is jelent nekik. A jelenlegi konfliktusok tehát elsősorban a folyamatosan tetten érhető emberi hibáknak és félreértéseknek köszönhetőek, amikkel szabályszerűen beüldözték a varjakat a természetes élőhelyükről a lakott területekre, ahol viszont már nem a táplálkozásuk, hanem a hangoskodásuk, szennyezésük miatt keletkezik ellentét ember és vetési varjú között. Így elmondható az is, hogy a települések külterületein található fészektelepek további zavarása, esetleges felszámolása nemhogy segítene, de kifejezetten ront a lakott területeken meglévő konfliktushelyzeteken.

Téli vendégeink is vannak

A kialakult szituáción pedig az sem segít, hogy a varjak jobb híján gyakran telelni is az emberi településekre húzódnak. Ezzel kapcsolatban azonban fontos tudni, hogy amíg a Kárpát-medencei vetési varjak telente csupán kóborolnak, de alapvetően a költőterület környékén maradnak, addig jellemzően északkeleti irányból hatalmas varjúcsapatok érkeznek hazánkba. Emiatt tapasztaljuk télen, hogy sokkal több varjat látunk a városokban. Ám ezek a jellemzően Oroszországból, Ukrajnából és a Balti államokból érkező példányok nálunk csak téli vendégek és március közepére mind elhagyják az országot, hogy visszatérjenek a költőterületükre. A nálunk költő állomány sorsa tehát alapvetően rajtunk múlik.

Eltávolítható-e a varjúfészek?

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) alapján tilos a védett állatfajok – és így a vetési varjú – egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.

Azonban a jogszabályi előírásokat is figyelembe véve van lehetőség a vetési varjú lakott területeken történő riasztására, esetlegesen a fészkek eltávolítására, illetve a fészket tartó fák kivágására, vagy a lombkorona visszavágásos kezelésére, de minden esetben engedélyt kell kérni a területileg illetékes Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztályától.

Tehát a félreértések elkerülése végett szeretnénk leszögezni, hogy nem a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ad engedélyt a varjútelepek megsemmisítésére, azt a területileg illetékes Kormányhivataltól kell megkérni. Az Igazgatóságot a Kormányhivatal arra kéri fel, hogy véleményezze az engedélykérelmet.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakmailag támogatni fogja a hatósági határozat kiadását, amennyiben:

  • a tevékenység indokolt, azaz a varjak élettevékenysége olyan mértékben veszélyeztet más jogos érdeket – például tulajdonhoz való jogot nem mozdítható vagyontárgyak folyamatos, kárt okozó beszennyezésével, egészséges környezethez való jogot a rendszeres emberi tartózkodási helyül szolgáló területek intenzív piszkításával -, hogy az előidézett káros hatások már meghaladják a természetvédelmi közérdek védelmének pozitív hatásait;
  • költési időszakon kívül történik (a költési időszak március 15-től augusztus 15-ig tart);
  • vetési varjú és más védett faj egyedeinek elpusztítására nem kerül sor.

Érdemes ugyanakkor felhívni rá a figyelmet, hogy erős érdeksérelem hiányában, csupán azért, mert vannak olyan embertársaink, akiket zavar e nagyon intelligens, és az év nagy részében az ember számára is hasznos táplálkozású madarak látványa, hangja, nem támogatják automatikusan a magyar államigazgatási szervek a lakott területen található fészkek, fészkelőhelyek felszámolását.

Nemigen létezik olyan, ember közelében megtelepedő élőlény – beleértve például a kártevő rovarokat pusztító békákat és gyíkokat, vagy a valaha mindenki által szeretett fecskéket és gólyákat –, ami ne zavarna az emberek sokaságából legalább egyeseket olyannyira, hogy ezzel az állami hivatalokhoz fordulnak. A társadalom többsége azonban még mindig nem szeretne élettelen lakókörnyezetet maga körül, és tisztában van a természetes élővilág megőrzésének pozitív hatásaival, ezért a természeti értékeket szegényítő tevékenységeket nem lehet pusztán ellenszenvre alapozni, a hatóságokkal jóváhagyatni.

Ha valaki úgy érzi, hogy számos érintett lakos megalapozott, igazolt közérdeksérelemre hivatkozó panasza ellenére a varjak belterületi fészektelepeinek zavaró hatása ellen évek óta nem történik érdemi ellenintézkedés, az rendszerint nem a természetvédelmi kezelőn, vagyis a nemzeti park igazgatóságon múlik, hanem a szükséges hatósági engedélyek beszerzésének hiányán, valamint a nem kellően, illetve nem jogszerűen megtervezett védekezésen.

A leggyakoribb eset, hogy a fészkek, illetve fészkelőhelyek felszámolását olyankor kezdeményezik és akarják sürgősen végrehajtani, amikor azokban a lerakott tojásokat, a kikelt fiókákat gondozzák a szülőmadarak. Az ilyenkor végzett beavatkozások a tojások, fiókák pusztulását eredményeznék, ami utóbbiak esetében állatkínzás, és a természetvédelmi jogszabályok büntetőjogi következményekkel is fenyegető megszegése. A fészkek eltávolítását jogszerűen és emberségesen a fészkelési időszakon kívül lehet elvégezni, és ehhez időben kell megtervezni és engedélyeztetni a beavatkozást.

Mindannyiunk közös érdeke az ember és a természet minél harmonikusabb együttélése, de ebben akkor tudnak segíteni a természeti értékek kezelői, ha párbeszéd alakul ki a lakosság, a települési önkormányzatok és a megmaradt természeti értékek védői között!

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park (2019. április 15.)

Bővebb információ:  VETÉSI VARJÚ KONFLIKTUSKEZELÉSI TERV – Javaslatok a vetési varjúval, mint védett fajjal kapcsolatban keletkező konfliktushelyzetek egységes kezelésére/MME, 2008

Tovább olvasom

Természetvédelem

Katymári fehér gólya fára épített fészket Horvátországban

Print Friendly, PDF & Email

Egy fehér gólya pár nem mindennapi fészkeléséről számoltak be Horvátországban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A napokban a Croatia Birding egy fehér gólya pár nem mindennapi fészkeléséről számolt be. A madarak egy vetési varjú telep közvetlen közelében fára építették fészküket Kelet-Horvátországban, Našice közelében.

A gólyák egy vetési varjú telep közvetlen közelében fára építették fészküket Kelet-Horvátországban. Fotó: Josip Ledinšćak

Az egyik gólya színes gyűrűjéből kiderült, hogy a madarat 2021-ben a Felső-Bácskában, Katymáron gyűrűzte Schneider Viktor kollégánk.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Bizonyára köztudott, hogy korábban a gólyák fákon, épületeken, valamint kéményeken való fészekrakása általános volt. A civilizációs változásoknak köszönhetően napjainkban a gólyafészkek leginkább villanyoszlopokon találhatók. A közvetlenül az oszlopfejre épített fészek rendkívül balesetveszélyes, könnyen okozhatja a felnőtt gólyák és a fiókák halálát áramütés, mindemellett az áramellátást is veszélyezteti. A gólyafészek-emelők (másnéven gólyakosarak) ezt a problémát küszöbölik ki. Az oszlopra szerelt állványokon a madarak a vezetékektől biztonságos távolságban építhetik a fészküket. A gólyafészektartó kosarak kihelyezése a területileg illetékes áramszolgáltatóval együttműködésben zajlik.

A gyűrűs madár helyváltoztatásának térképe. Forrás: Tringa Adatbázis.

Igazgatóságunk működési területén évről évre számos helyszínen – többek között a Felső-Bácskában is – megszervezzük a fehér gólyák gyűrűzését. A témához kapcsolódó korábbi cikkünk az alábbi linken érhető el:

https://www.knp.hu/hu/hirek/meggyuruztunk-95-feher-golya-fiokat-388

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom