Keressen minket

Természetvédelem

Új magaslati kiülőpontok várják a Ráckevei Duna-ág ragadozómadarait – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Biztonságos oszlopokon, új magaslati kiülőpontok várják a Ráckevei Duna-ág ragadozómadarait

Ábra: E.ON Hungária Csoport

  • Vándor- és kerecsensólymok, rétihéják és vörösvércsék fontos táplálkozó- és fészkelőhelye a gazdag élővilágú Ráckevei Duna-ág
  • A térség madarainak megóvására a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi szakosztályával együttműködve madárbarát burkolatokkal és szárnyterelőkkel látta el Szigetszentmiklós térségének áramhálózatát az E.ON Hungária Csoport
  • Az energiacég szakemberei a szigetcsépi és tököli hálózatszakaszt is szigetelték, az oszlopokra pedig biztonságos madárkiülőket szereltek fel

Susán László, az ELMŰ Hálózati Kft. területi referense. (Fotó: E.ON)

A Ráckevei Duna-ág környéke emberek által sűrűn lakott, forgalmas terület, egy része mégis vadregényes maradt. A Duna két ága által közrezárt területen, Szigetszentmiklós, Szigetcsép és Taksony mellett többszáz hektáros tőzeges úszólápok, ligeterdők és háborítatlan tavak kínálnak fészkelőhelyet védett ragadozómadarainknak, az erdőségek melletti nagy kiterjedésű nyílt területek, puszták pedig kitűnő vadászterületként funkcionálnak.

(Fotó: E.ON)

A ragadozómadarak egy része ún. vártamadár, szívesen kémleli vadászterületét magaslati kiülőpontokról, fák csúcsáról vagy villanyoszlopokról. Azok a hagyományos beülésgátló eszközök, amelyekkel az E.ON Hungária Csoport más hálózati szakaszain képes hathatósan távol tartani a madarakat a középfeszültségű oszlopoktól, ezen a területen nem jelentenek elégséges megoldást. A ragadozómadarak ösztönösen le akarnak szállni ezekre a magaslatokra, ezért biztonságuk érdekében itt komplexebb, a madarakat a veszélyes pontoktól távol tartó, de más helyekre a kiülésüket biztosító megoldásra van szükség.

Kerecsensólyom. (Fotó: E.ON)

Az E.ON a szigetszentmiklósi beruházás keretében 29 oszlopon a nyitott légszigetelésű oszlopkapcsolók helyett burkolt vezetékeket és áramkötéseket alkalmaz a madarak biztonságáért. A régi, rövid, 420 mm-es feszítőszigetelőket a nagy szárnyfesztávú madarak védelme érdekében nagyobb, 780 mm-es feszítőszigetelőkre cserélik, és tányér alakú szárnyterelőket is felszerelnek annak megakadályozására, hogy a madarak szárnya föld-fázis pontokat zárjon össze.

Madárbarát hálózatátalakítás a Ráckevei Duna-ágnál. (Fotó: E.ON)

„Minden újonnan épülő középfeszültségű hálózatunk esetében alapvető számunkra, hogy madárbarát módon építsük meg, a már meglévő hálózatainkat pedig madárvédelmi szakemberek és a nemzeti parkok javaslatai alapján látjuk el védelemmel. Itt a Ráckevei Duna-ág területén úgy tudunk a leginkább harmóniába kerülni a természettel, ha oszlopainkat biztonságosan szigeteljük, és madárbarát átalakításokkal alkalmassá tesszük arra, hogy azokat a ragadozómadarak magaslati megfigyelőpontként használhassák” – mondta el Susán László, az E.ON munkálatokat irányító szakembere.

Vörös vércse.(Fotó: E.ON)

Mindezeken túl egyes oszlopokra madárkiülőket is felszereltek a szakemberek. A kiülő úgy lett kialakítva, hogy hazánk madarai méretüktől függetlenül – a vörös vércsétől a fehér gólyáig – megfelelő lábfogással, biztonságosan tudjanak landolni és ülni rajta.

Biztonságos szárnyterelők óvják a ragadozó madarakat. (Fotó: E.ON)

A most elvégzett madárbarát fejlesztés egy nagyobb beruházássorozat része, korábban a szigetcsépi és tököli középfeszültségű hálózati szakaszokat tette a madarak számára biztonságossá az E.ON. Az oszlopokra felszerelt madárbarát eszközök a madarak védelmén túl a hálózatot is óvják, így egyúttal a környék áramellátásának zavartalanságát, az ellátásbiztonságot is szolgálják.

Bagyura János, az MME munkatársa. (Fotó: E.ON)

„A nagy kiterjedésű nyílt élőhelyeken, gyepeken, szántókon fák hiányában a villanyoszlopokon kívül nincs más lehetősége a ragadozómadaraknak a kiülésre. A fűből keveset látnak, és nem tudnak folyamatosan a levegőben tartózkodni, szükségük van tehát biztonságos beülőhelyekre. Két okból vonzódnak a madarak az oszlopokhoz: egyrészt megpihennek, tollászkodnak rajta, másrészt ezekről a vártahelyekről kémlelik a fűben mozgó sáskát, kisemlőst, pockokat. Megfigyeltünk ezen a területen fokozottan védett vándorsólymot és kerecsensólymot, parlagi sast, rétisast, gyakoriak a vörösvércsék, nyáron kisebb belvizek esetén a gólyák is idejárnak táplálkozni.

Felkerülnek az E.ON hálózatára a madárbarát burkolatok. (Fotó: E.ON)

Ennek az oszlopsornak a leszigetelése tehát nem csak egy-két madárfajt érint, hanem számtalan itt fészkelő vagy átvonuló védett madarunknak jelent túlélést és megélhetést, biztonságos beülést” – tette hozzá Bagyura János, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa.

A Ráckevei Duna-ág madárbarát fejlesztéseiről szóló kisfilm:

Forrás: E.ON Hungária Csoport

Természetvédelem

Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében

Print Friendly, PDF & Email

Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.

Fotó: TAEG Zrt.

A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.

Fotó: TAEG Zrt.

A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!

Forrás: TAEG Zrt. 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Halászmadarak az apaji halastavakon

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:

Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.

Írta és fényképezte: Gyenge László

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is

Print Friendly, PDF & Email

Kutatók figyelik az új Hyalomma kullancsok terjedését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Immár negyedik éve zajlik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata. A kutatás a citizen science módszerével, azaz lakossági bejelentések alapján gyűjt adatokat ezekről a veszélyes kullancsfajokról. A talált példányok beazonosításáról, illetve a beküldés módjáról a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

1. ábra: A képen jól látszanak a Hyalomma és a másik két hazai faj közötti különbségek. Jobb oldalon a közönséges kullancs nősténye látható.

A tavaszias februári időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén korábban találkozhatunk az őshonos és a behurcolt fajokkal egyaránt. A HUN-REN ÖK kutatói által 2021-ben indított közösségi kutatási program segítségével az elmúlt három év során összesen 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. Ezeknek a vérszívóknak a monitorozása különösen fontos, mivel képesek számos kórokozó, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére, amely akár 30%-os halálozási aránnyal is járhat. Ezek a kullancsok tőlünk délebbre őshonosak, de a vándormadarak segítségével könnyen terjednek északabbra. A globális felmelegedés hatására egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is. Szerencsére a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért viszonylag kicsi az esély arra, hogy egy fertőzött kullanccsal találkozzunk. A Hyalomma-k több szempontból is különböznek a széleskörűen ismert hazai kullancsfajoktól, ami segíthet a beazonosításukban is: nagyobbak és gyorsabbak a hazai fajoknál, sötét, egyszínű pajzs jellemző rájuk, lábaik pedig látványosan csíkosak. Mindez szabad szemmel is látható.

A projekt indítása óta több száz lakossági bejelentés érkezett a Kullancsfigyelő csapatához, és az így kapott példányokat nagyrészt más hazai fajok egyedeiként sikerült beazonosítani. A 14 beérkezett Hyalomma vizsgálata jelenleg is zajlik, ám szerencsére a már említett krími-kongói vérzéses láz vírusa ez idáig egyik egyedben sem volt kimutatható. További figyelemre ad okot, hogy a 14 beküldött kullancsot döntő többségében nagytestű emlősökön találták, például lovon, szarvasmarhán, szamáron, így a program keretében kiemelten fontos a nagyállattartással foglalkozók elérése és tájékoztatása. A monitorozás szempontjából emellett különös figyelmet érdemelnek azok az egyedek, amelyeket már a tavaszi hónapokban sikerült azonosítani, mert ez arra utalhat, hogy a kullancs nem egy vándormadárral érkezett idén az országba, hanem itt telelt át, vagy akár itt is kelt ki egy nőstény által rakott tojásból.

A HUN-REN ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy a talált kullancspéldányokat alaposan figyeljék meg, és amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg jól záró tégelyben, és jelezzék a kutatóknak. A bejelentés módjáról a program honlapján, a www.kullancsfigyelo.hu-n érhető el bővebb információ, az oldalon emellett látványos ábrák és részletes leírások segítik a Hyalomma-k felismerését és a további tájékozódást.

Tovább olvasom