Keressen minket

Természetvédelem

Ezentúl biztonságosabban költhet Vasegerszegen egy hamvas rétihéja-pár

Ezentúl sokkal biztonságosabb körülmények között költhet az a hamvas rétihéja-pár, mely a Vasegerszeg közelében található gabonaföld területén épített fészket. A fokozottan védett, földön fészkelő madárpár közül csak a tojó kotlik a tojásokon, miközben a hím hordja számára a táplálékot és két etetés között őrzi a területet.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és az E.ON Hungária Csoport szakemberei összefogtak egy hamvas rétihéja-párért. (Fotó: EON)

Ábra: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

A hímek ilyenkor általában egy-egy karón vagy ágon ülnek, de ritkább esetben az is előfordulhat, hogy ilyenkor a villanyoszlopokon őrködnek vagy pihennek. Széles szárnyfesztávolságuk miatt a villanyoszlopok veszélyesek lehetnek számukra. Ilyen problémát észleltek az Őrségi Nemzeti Park szakemberei is Vasegerszegen egy mezőgazdasági területen, ahol a hím rétihéja előszeretettel használta pihenőként az ott lévő villanyoszlopok szigetelőit. Mivel az érintett oszlopok nem voltak madárvédelmi burkolattal ellátva, a nemzeti park igazgatósága az E.ON szakembereihez fordult segítségért.

  • Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és az E.ON Hungária Csoport hálózatos szakemberei példaértékű összefogásának köszönhetően rekordidőn belül madárvédelmi burkolat került a villanyoszlopokra
  • Vasegerszeg térségében 4 oszlopon összesen 18 szigetelőre helyeztek el azonnal burkolatot az E.ON szakemberei annak érdekében, hogy a közelben fészkelő hamvas rétihéja-pár biztonságosabban költhessen
  • A hamvas rétihéja hazánkban fokozottan védett madárfaj, költőállománya mindössze 45-60 pár
  • Az energiaszolgáltatót az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei keresték meg a kéréssel

Ábra: E.ON Hungária Csoport

„Ez a munka is jól mutatja, hogy a természeti értékek megóvása, a madarak védelme egyetlen módon, az érintettek összefogásával lehet hatékony és eredményes. Számunkra, műszaki szakemberek számára a természetvédelmi szakemberek útmutatása, partnersége elsődleges fontosságú, hiszen ők ismerik a legjobban a védendő madarak szokásait. Számos programunk és hosszú évekre visszanyúló partneri kapcsolatunk, együttműködésünk van madárvédelmi témában mind itt a régióban, és az ország számos pontján, ahol szolgáltatóként jelen vagyunk. A hosszú távú együttműködéseink mellett igyekszünk az ilyen, ehhez hasonló egyedi kérésekben is segíteni, akár szakemberekkel, eszközökkel, akár anyagi támogatással, hiszen a madárvédelem fontos szerepet tölt be az E.ON mindennapi életében” – mondta Pászli Balázs, E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. Győri Üzemének területi üzemeltetési irányítója.

Az energiaszolgáltató a megkeresést előre sorolva pár napon belül megszervezte és beütemezte a munkálatokat, és június 20-án, hétfőn az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel együttműködve madárbarát burkolattal látták el az érintett 4 villanyoszlopot. A szigetelőkre helyezett burkolat megvédi az oszlopra repülő madarakat az esetleges áramütésektől, így ezentúl biztonságosabb környezetben élhetnek és költhetnek.

Fotó: E.ON Hungária Csoport 

„A hamvas rétihéja a nagy nyílt térségek, nedves rétek madara, de kisebb arányban mezőgazdasági területeken, szántóföldi kultúrákban is fészkel. Így történt ez annak a párnak az esetében is, amely Vasegerszegtől nem messze egy gabonatáblában kezdett költésbe. Amikor tapasztaltuk, hogy a hím madár előszeretettel ül ki a fészekhez közeli középfeszültségű oszlopokra, igazgatóságunk megkereste az E.ON szakembereit a madárvédelmi munkálatokkal kapcsolatban, akik készséggel álltak rendelkezésünkre. A környékbeli madarászokkal együttműködve alternatív kiülőhelyek felkínálásával is igyekszünk csökkenteni az áramütés kockázatát, ugyanakkor a megnyugtatóbb megoldást a megfelelő burkolatok felhelyezése jelenti. Reményeink szerint az E.ON Hungária Csoport gyors beavatkozásának köszönhetően most számottevően mérséklődnek a szülőmadarakra és leendő utódaikra leselkedő veszélyek és a pár sikeres költéssel gazdagítja majd a faj állományát” – mondta Kutschi Péter, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi terület-felügyelője.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

A madarak védelme áramhálózati szempontból rendkívül összetett feladat, az E.ON Hungária Csoport elkötelezett a minél szélesebb együttműködésre alapuló megoldások megtalálásában. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mellett a nemzeti park igazgatóságokkal és a kormányhivatalokkal is rendszeresen együttműködik és egyeztet annak érdekében, hogy hálózata minél inkább madárbarát legyen. A vállalat sok száz madárvédelmi beavatkozást végez évente működési területén, az újonnan létesített villamos hálózatai egytől-egyig madárbarát módon épülnek, és a már meglévők veszélytelenné alakításán is folyamatosan dolgoznak. Arra is figyelnek, hogy az áramellátás zavartalan biztosítása mellett a természeti környezetet is óvják.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

Az E.ON idén is számos új gólyafészek-tartót helyezett ki, amelyre fonott fészekalap is került, hogy vonzó helyet jelentsen a tavasszal újra hazánkba érkező fehér gólyák számára. Az új fészektartókkal összesen már több mint 2800 fészektartó várja a fészkelő madarakat az E.ON dunántúli és pest megyei áramhálózatán.

Idén a védett és fokozottan védett madarak védelme érdekében a Mosonmagyaróvár-Mosonszolnok-Újrónafő vonalon egy nagyobb lélegzetvételű projekt keretében 7 kilométeren bontja el a vállalat a középfeszültségű szabadvezetéket és föld alatt elhelyezett kábellel oldja meg a környék áramellátását. A beruházás tervezett összköltsége 280 millió Ft.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal is rendszeresen együtt dolgozik az energiavállalat, többek között a vörös vércsék számának növelését célzó programban: az E.ON szakemberei eddig több mint 100 vörös vércse költőládát szereltek a nagyfeszültségű hálózat tartóoszlopaira.

Forrás: E.ON Hungária Csoport

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Címkék:
Tovább olvasom

Természetvédelem

Védett ártéri erdőket tettek tönkre – fotókkal – a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség sajtóközleménye

A Kecskeméti Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt  vádat emelt három férfival szemben. Az elkövetők a környezetvédelmi előírásokat megszegve Tiszaug és Lakiterek környékén – részben Natura 2000-es területen – szabálytalan fakitermelést folytattak, amelynek eredményeként számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelye semmisült meg.

Fotó: Ügyészség

A vádirat szerint a legidősebb vádlott cégével erdészeti tevékenység végzésére szerződött a Tiszaug és Lakitelek környéki ártéri erdőkben. A szerződés teljesítéséhez, fakivágásra alvállalkozóként vette ki igénybe két vádlott társa cégét. A felkért vádlottak a fakitermelések során személyesen jártak el.A munkákkal érintett erdők számos védett, illetve fokozattan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyeként szolgáltak, emiatt Natura 2000-es védettségű területnek minősültek. Ezen erdőkben az előírt fakivágást csak a kormányhivatal által előre meghatározott időszakban végezhették el a vádlottak és az előzetes bejárás során jól látható színes X-el megjelölt fákat nem vághatták ki.

Fotó: Ügyészség

Az általuk is ismert szigorú szabályok ellenére a legidősebb férfi utasítására egyik társa egy Tiszaug közeli erdőben kivágott 5 darab, kivágási tilalommal érintett őshonos szürke nyárfát, valamint a kijelöltnél jóval nagyobb területen végzett tarvágást. A másik társ pedig – szintén a legidősebb férfi utasítására – egy, a fekete gólyák élőhelyeként is szolgáló, tiszaugi erdőben 10 nappal az engedélyezett időpont előtt kezdte meg a fák kivágását, emellett olyan tiltott területekről is vágott ki fákat, amit az előzetes bejárás során karókkal egyértelműen elkerítettek a kivágással érintett résztől. A kivágott fák között több, mint 80 éves nyár- és fűzfák is voltak.

Fotó: Ügyészség

A szabálytalan fakivágások miatt mindkét erdő esetében a Natura 2000-es védettségű élőhely megsemmisült. Az ügyészség a legidősebb férfit két rendbeli, társait egy-egy rendeli Natura 2000 terület megsemmisülését okozó természetkárosítás bűntettével vádolja és ezért velük szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Ügyükben a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

A fotók a bűncselekmények helyszínén készültek.

Forrás: Ügyészség

Tovább olvasom

Természetvédelem

Rendkívüli kutatások folynak a mohácsi csata tömegsírjai területén

Agrárminisztérium: A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, pénteken, Pécsen.

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely. (Fotó: Google Maps)

Az államtitkár köszöntőbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az állami természetvédelem, az Országos Természetvédelmi Hivatal nyilvánította védett területté a mohácsi csata tömegsírjait körülvevő 7,5 hektár Bólyi Állami Gazdaság területét, a természetvédelmi oltalom által pedig biztonságba kerültek a sírhelyek. Az emlékhely vagyonkezelője jelenleg is a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság – tette hozzá Rácz András.

Az államtitkár arról beszélt, hogy a természetvédelem messze túlmutat a védett fajok és élőhelyek megőrzésén, olyan egyéb feladatokat foglal magában, mint kulturális és régészeti örökségünk, tájházak, várromok védelme, amely a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálatának feladata. Magyarországon 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhely található külterületen, amelyet az erre is kiképzett természetvédelmi őrszolgálat munkatársai őriznek. Ezt a munkát közösségben, együtt gondolkodva lehet hatékonyan végezni – emelte ki Rácz András.

Fotó: AM Sajtóiroda

Az államtitkár hozzátette, hogy a természetvédelem különleges műfaja az államigazgatásnak, hiszen az állami erőfeszítés nagyon fontos a területen, de önmagában nem elegendő. Ezt a Mohácsi Nemzeti Emlékhely mentén kialakult összefogás is bizonyítja, ugyanis az ügyért felelős miniszteri biztos, több minisztérium, különböző szakterületek, helyben élők, polgármesterek, országgyűlési képviselők, társadalmi szervezetek, kutatóintézetek, egyetemek és múzeumok együttműködésére is szükség volt – méltatta a közös munkát Rácz András.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom

Természetvédelem

Az agrárerdészet mint lehetséges kiút az ökológiai zsákutcából

Az agrárerdészet az egyik kiút a nagyüzemi mezőgazdálkodás által létrehozott monokultúrákból, amelyek csökkentik, illetve lényegében megszüntetik a biodiverzitást, ezzel kisimítva utunkat az ökológiai zsákutcában. Az idén elindult ReForest projekt egy négyéves nemzetközi program, amelynek célja az európai agrárerdészet segítése, illetve az agrárerdészeti módszerek megismertetése és elterjesztése. A nemzetközi együttműködésben tíz európai ország tizennégy intézménye vesz részt, köztük a Soproni Egyetem is.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

1918–1919 fordulóján a Soproni Egyetem jogelődje, a Magyar Királyi Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola elhagyni kényszerült Selmecbánya városát. A Főiskola menekült hallgatóit, áttelepült oktatóit Sopron városa fogadta be. A soproni intézmény a selmeci múlt hagyományait, értékeit a változások közepette is megőrizte. (Ábra: Soproni Egyetem)

Az agrárerdészet (agroforestry) fogalma általánosságban a fás kultúráknak a mezőgazdasági növénytermesztéssel és/vagy állattartással való harmonikus, együttes fenntartását, illetve a velük való együttes gazdálkodást jelenti. Közös elnevezése egy olyan földhasználati rendszernek, amelyben a folyamatosan fenntartandó fás kultúrákat tudatosan integrálják a mezőgazdasági növénytermesztés vagy állattartás tevékenységébe ugyanazon földterületen.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az agrárerdészet jelentősen képes fokozni egy adott terület ökoszisztéma-szolgáltatásainak minőségét, és ezek összességében jóval felülmúlják a hagyományos mezőgazdaság által nyújtottakat. A ReForest együttműködésben részt vevő intézmények a mérsékelt övi agrárerdészeti rendszerekről már rendelkezésre álló tudást használják fel ahhoz, hogy közös erővel hozzanak megoldásokat azokra a problémákra, amelyek hátráltatják az Európai Unió gazdálkodóit az agrárerdészetre való áttérésben.

Forrás: Soproni Egyetem

Az európai agrárerdészet elterjedését a legtöbb hagyományos mezőgazdasági gyakorlatban legfőképp a támogatások, a tudás és a tapasztalat hiánya gátolja. A ReForest projekt célja, hogy kutatások és gyakorlati tudásmegosztás révén megteremtse a feltételeket az agrárerdészet vonzó mezőgazdasági alkalmazására.

„A Soproni Egyetem elméleti-tudományos és gyakorlati területen is elkötelezett a fenntarthatóság és az e területen megvalósuló nemzetközi együttműködések iránt. A Reforest programban három területen veszünk részt. Egyrészt szeretnénk a projekt által létrehozott nemzetközi szakmai nyilvánosságnak, a hazai agrárágazati szereplőknek és a fenntarthatóság iránt fogékony magyar nyilvánosságnak bemutatni a hazánkban már működő agrárerdészeti gyakorlatokat. Másrészt feladatunknak érezzük az agárerdészetben rejlő potenciál minél szélesebb körű megismertetését. Harmadrészt, ami pedig a projektben való szoros szakmai munkánkat illeti, korábbi együttműködéseink, illetve a ReForest kapcsán képződött kutatási adatokat osztjuk meg a projektben részt vevő intézményekkel” – foglalta össze Vityi Andrea, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának docense, a Környezet- és Természetvédelmi Intézet kutatója.

A ReForest – „Agroforestry at the forefront of farming sustainability in multifunctional landscapes in Europe„ – egy négyéves Horizon Europe projekt, amely tíz európai ország tizennégy intézményének együttműködésében valósul meg. A konzorcium az európai agrárerdészet támogatására és a szélesebb körű alkalmazását akadályozó tényezők felszámolására összpontosít. A projekt koordinátora a Prágai Cseh Élettudományi Egyetem Erdő- és Fatudományi Kara, amelyet az Erdőgazdálkodási Tanszék képvisel.

A projekt során elemzik az agrárerdészet valós ökológiai, gazdasági és társadalmi potenciálját és korlátait. A projekteredmények olyan döntéshozatali, ellenőrzési és pénzügyi támogatási eszközök kifejlesztéséhez járulnak hozzá, amelyek lefedik a teljes értékláncot a koncepciótól a tervezésen, az érdekelt felek összekapcsolásán, a rendszeralkotáson, a monitorozáson, a felhasználói visszajelzéseken át a társadalmi és gazdálkodási igényekhez való alkalmazkodásig. A Soproni Egyetem a Magyar Agroerdészeti Hálózattal együttműködve fog dolgozni azon, hogy az agrárerdészet ökoszisztéma-szolgáltatásainak – különösen a karbonmegkötés és a biodiverzitás megőrzésének, illetve fokozásának – gazdasági értéke érvényesüljön, finanszírozása integrálódjon a gazdaságba, elősegítve ezzel az agrárerdészeti gyakorlatok minél szélesebb körű alkalmazását.

Forrás: Soproni Egyetem

Tovább olvasom