Keressen minket

Természetvédelem

Ezentúl biztonságosabban költhet Vasegerszegen egy hamvas rétihéja-pár

Közzétéve:

Ezentúl sokkal biztonságosabb körülmények között költhet az a hamvas rétihéja-pár, mely a Vasegerszeg közelében található gabonaföld területén épített fészket. A fokozottan védett, földön fészkelő madárpár közül csak a tojó kotlik a tojásokon, miközben a hím hordja számára a táplálékot és két etetés között őrzi a területet.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és az E.ON Hungária Csoport szakemberei összefogtak egy hamvas rétihéja-párért. (Fotó: EON)

Ábra: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

A hímek ilyenkor általában egy-egy karón vagy ágon ülnek, de ritkább esetben az is előfordulhat, hogy ilyenkor a villanyoszlopokon őrködnek vagy pihennek. Széles szárnyfesztávolságuk miatt a villanyoszlopok veszélyesek lehetnek számukra. Ilyen problémát észleltek az Őrségi Nemzeti Park szakemberei is Vasegerszegen egy mezőgazdasági területen, ahol a hím rétihéja előszeretettel használta pihenőként az ott lévő villanyoszlopok szigetelőit. Mivel az érintett oszlopok nem voltak madárvédelmi burkolattal ellátva, a nemzeti park igazgatósága az E.ON szakembereihez fordult segítségért.

  • Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és az E.ON Hungária Csoport hálózatos szakemberei példaértékű összefogásának köszönhetően rekordidőn belül madárvédelmi burkolat került a villanyoszlopokra
  • Vasegerszeg térségében 4 oszlopon összesen 18 szigetelőre helyeztek el azonnal burkolatot az E.ON szakemberei annak érdekében, hogy a közelben fészkelő hamvas rétihéja-pár biztonságosabban költhessen
  • A hamvas rétihéja hazánkban fokozottan védett madárfaj, költőállománya mindössze 45-60 pár
  • Az energiaszolgáltatót az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei keresték meg a kéréssel

Ábra: E.ON Hungária Csoport

„Ez a munka is jól mutatja, hogy a természeti értékek megóvása, a madarak védelme egyetlen módon, az érintettek összefogásával lehet hatékony és eredményes. Számunkra, műszaki szakemberek számára a természetvédelmi szakemberek útmutatása, partnersége elsődleges fontosságú, hiszen ők ismerik a legjobban a védendő madarak szokásait. Számos programunk és hosszú évekre visszanyúló partneri kapcsolatunk, együttműködésünk van madárvédelmi témában mind itt a régióban, és az ország számos pontján, ahol szolgáltatóként jelen vagyunk. A hosszú távú együttműködéseink mellett igyekszünk az ilyen, ehhez hasonló egyedi kérésekben is segíteni, akár szakemberekkel, eszközökkel, akár anyagi támogatással, hiszen a madárvédelem fontos szerepet tölt be az E.ON mindennapi életében” – mondta Pászli Balázs, E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. Győri Üzemének területi üzemeltetési irányítója.

Az energiaszolgáltató a megkeresést előre sorolva pár napon belül megszervezte és beütemezte a munkálatokat, és június 20-án, hétfőn az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel együttműködve madárbarát burkolattal látták el az érintett 4 villanyoszlopot. A szigetelőkre helyezett burkolat megvédi az oszlopra repülő madarakat az esetleges áramütésektől, így ezentúl biztonságosabb környezetben élhetnek és költhetnek.

Fotó: E.ON Hungária Csoport 

„A hamvas rétihéja a nagy nyílt térségek, nedves rétek madara, de kisebb arányban mezőgazdasági területeken, szántóföldi kultúrákban is fészkel. Így történt ez annak a párnak az esetében is, amely Vasegerszegtől nem messze egy gabonatáblában kezdett költésbe. Amikor tapasztaltuk, hogy a hím madár előszeretettel ül ki a fészekhez közeli középfeszültségű oszlopokra, igazgatóságunk megkereste az E.ON szakembereit a madárvédelmi munkálatokkal kapcsolatban, akik készséggel álltak rendelkezésünkre. A környékbeli madarászokkal együttműködve alternatív kiülőhelyek felkínálásával is igyekszünk csökkenteni az áramütés kockázatát, ugyanakkor a megnyugtatóbb megoldást a megfelelő burkolatok felhelyezése jelenti. Reményeink szerint az E.ON Hungária Csoport gyors beavatkozásának köszönhetően most számottevően mérséklődnek a szülőmadarakra és leendő utódaikra leselkedő veszélyek és a pár sikeres költéssel gazdagítja majd a faj állományát” – mondta Kutschi Péter, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi terület-felügyelője.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

A madarak védelme áramhálózati szempontból rendkívül összetett feladat, az E.ON Hungária Csoport elkötelezett a minél szélesebb együttműködésre alapuló megoldások megtalálásában. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mellett a nemzeti park igazgatóságokkal és a kormányhivatalokkal is rendszeresen együttműködik és egyeztet annak érdekében, hogy hálózata minél inkább madárbarát legyen. A vállalat sok száz madárvédelmi beavatkozást végez évente működési területén, az újonnan létesített villamos hálózatai egytől-egyig madárbarát módon épülnek, és a már meglévők veszélytelenné alakításán is folyamatosan dolgoznak. Arra is figyelnek, hogy az áramellátás zavartalan biztosítása mellett a természeti környezetet is óvják.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

Az E.ON idén is számos új gólyafészek-tartót helyezett ki, amelyre fonott fészekalap is került, hogy vonzó helyet jelentsen a tavasszal újra hazánkba érkező fehér gólyák számára. Az új fészektartókkal összesen már több mint 2800 fészektartó várja a fészkelő madarakat az E.ON dunántúli és pest megyei áramhálózatán.

Idén a védett és fokozottan védett madarak védelme érdekében a Mosonmagyaróvár-Mosonszolnok-Újrónafő vonalon egy nagyobb lélegzetvételű projekt keretében 7 kilométeren bontja el a vállalat a középfeszültségű szabadvezetéket és föld alatt elhelyezett kábellel oldja meg a környék áramellátását. A beruházás tervezett összköltsége 280 millió Ft.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal is rendszeresen együtt dolgozik az energiavállalat, többek között a vörös vércsék számának növelését célzó programban: az E.ON szakemberei eddig több mint 100 vörös vércse költőládát szereltek a nagyfeszültségű hálózat tartóoszlopaira.

Forrás: E.ON Hungária Csoport

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Természetvédelem

Rétihéja támadt a kislibákra

Szabó Zoltán természetfotós élménybeszámolója az ürbői halastavakról:

Published

on

Az ürbői halastavaknál épp egy daloló kékbegyet próbáltam fotózni, amikor a szemem sarkából hirtelen mozgásra lettem figyelmes. Azonnal a zaj irányába fordítottam az objektívet, és nem mindennapi jelenet tárult elém: tőlem nem messze egy barna rétihéja a nyári ludak csibéire vadászott.

Fotó: Szabó Zoltán természetfotós – Agro Jager News

Sikerült megörökítenem a ragadozó elszántságát és a menekülő csibék rémületét. A jelenet drámaisága szinte leírhatatlan volt – ritka pillanat, amelyhez nemcsak éberség, hanem komoly szerencse is kellett. Jókor voltam jó helyen.

A történet végül váratlan fordulatot vett: az egyik nyári lúd visszatért, és határozott fellépésével megzavarta a rétihéját. A csibék ezt kihasználva a nádas sűrűjébe menekültek, így megmenekültek a támadás elől.

Írta és fényképezte: Szabó Zoltán természetfotós

 

Szabó Zoltán természetfotós Facebook oldala itt érhető el!

 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei és önkéntesek új költőszigetet készítettek a Töreki-halastavakon.

Published

on

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő Töreki-halastavak helyi jelentőségű természetvédelmi terület madárfaunája reményeink szerint idén új költőfajjal, -fajokkal bővül.

Fotó: BfNPI

Fontos információ a területtel kapcsolatban, hogy a Töreki-halastavakon a horgászat, a fürdőzés és a vízisport-tevékenység szigorúan tilos!

Az egykor horgásztóként funkcionáló 10-es tavon ott maradt, mára már funkciójukat vesztett, olykor illegálisan használatba vett horgászstégeket munkatársaink tavaly októberben civil segítséggel a tóból eltávolították. A 10 különböző méretű stég remek lehetőséget kínált arra, hogy azokat megmunkálva, átalakítva egy közel 33 négyzetméteres szigetként kerüljenek vissza tavasszal a vízbe. Az újrahasznosítás révén minimális költségből megvalósítható volt a költősziget.

tél folyamán a stégek átalakítását sikerült terv szerint véghezvinni és a sziget vasszerkezete március végére elnyerte végleges formáját. Az elemeket megerősítették és azonos magasságúvá alakították a tó vízszintjéhez igazítva.

Április 10-én helyi civilek segítségével megkezdődött a vízrebocsátás. Először vízre került a 10 db stég, melyeket a vízben a résztvevők összecsavaroztak, ezzel stabil alapot biztosítva a fedőrétegnek. Ezek után a fedőréteg első részeként egy fémhálót helyeztünk el a szerkezeten. Ezt követően kapta meg a sziget a peremét egy 12 centiméter magas karima formájában.

Fotó: BfNPI

11-én első körben beszállításra került körülbelül 150 db 2 és fél méteres palló, melyek hosszanti és keresztirányú fedésben kerültek a platformra összecsavarozva, majd következett egy réteg geotextil lefektetése. Legvégül pedig körülbelül 2 köbméternyi elegyengetett sóder került rá, ideális terepet biztosítva a csérek számára. A beszállítást csónakokkal végeztük.

A sziget körülbelül 4 és fél – 5 tonna össztömegű lett.

Fotó: BfNPI

Hogy miért is volt erre szükség?

A küszvágó csér (Sterna hirundo) hazai- és világállománya az elmúlt években jelentősen csökkent. Ennek a fokozottan védett madárfajnak a hazai állományát 2015-2017-es adatok alapján 560-870 párra becsülték. Igazgatóságunk működési területén mindössze két állandó és egy alkalmi költőhelye ismert. A Balaton déli partján elhelyezkedő Irmapusztai-halastavakon található hazánk egyik legnagyobb telepe. Reményeink szerint ezzel a szigettel hozzá tudunk járulni a költőállomány növekedéséhez. Az eredményekről a későbbiekben beszámolunk. Addig is türelmesen várjuk a madarakat. Az első példányok már visszatértek az Egyenlítőn túlról.

Költések esetén fontos, hogy a sziget ne működjön ökológiai csapdaként. Ezért a napokban a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársai búvó- és árnyékoló helyeket helyeznek el a szigeten a fiókák számára, ezzel is védve őket a levegőből érkező veszélyek, ragadozók ellen. A küszvágó csérek fiókái korán elhagyják a fészket, sok esetben a vízbe menekülnek veszély esetén. Annak érdekében, hogy vissza tudjanak jutni a szigetre, fiókás időszakban felhelyezésre kerülnek feljáró, vízen lebegő pallók. Ezek gyorsan rögzíthetők, helyüket a munkálatok során előkészítettük, ezzel is minimalizálva a későbbi zavarás mértékét. A fiókák kikeléséig a madarak zavartalanul tudnak költeni, hiszen a feljárók nélkül a víz felől érkező ragadozók sem tudnak feljutni a szigetre, hogy kiegyék a tojásos fészkeket.

Végezetül szeretnénk megköszönni az MME Dél-balatoni helyi csoportjának és a Törekiért Egyesület önkénteseinek az önzetlen segítséget! Kiemelten köszönetet szeretnénk mondani Keszler Zoltánnak a tervezési és lakatosi munkákért, valamint Papp Ferencnek a geotextilért.

Fotó: BfNPI

A munkálatokban részt vettek
– a BfNPI részéről:
Péntek István, Schleer Tamás, Szász Bence, Dr. Szinai Péter
– civil részről:
Gál László, Gál Péter, Keszler Zoltán, Mészáros András, Varga Alex, Palaticz Péter, Panyi Enikő, Papp Ferenc, Papp Lambert, Papp László, Tóth Tamás, Veress Viktor

Új csérsziget-fotók: Gál László, Papp Ferenc, Panyi Enikő, Péntek István
Küszvágó csér – korábbi fotók: Magyari Máté és Mészáros András (BfNPI)

Forrás: Péntek István –BfNPI

Tovább olvasom

Természetvédelem

A Dévaványai-Ecsegi pusztákra megérkeztek az első szalakóták

Április 16-án szalakótákat figyeltek meg Gyomaendrőd és Szarvas között.

Published

on

A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületére április közepén visszatértek afrikai telelőhelyükről az első szalakóták. Most még a területfoglalásra koncentrálnak, de hamarosan a költést is megkezdik.

Fotó: Szél Antal István – KMNP

Az első példányt április 16-án láttuk Gyomaendrőd és Szarvas között. A szalakótákra jellemző, hogy amikor telelőhelyükről visszatérnek, akkor rendszerint egyedülálló fáról, magaslatról figyelik a környezetüket, onnan vadásznak. Április 20-án egy újabb példányt is megfigyeltünk a Dévaványai-Ecsegi pusztákon. A szalakóták a kék vércséktől, vagy a seregélyektől eltérően nem csapatosan, hanem magányosan vonulnak.

A Körös-Maros Nemzeti Park területi adottságai, a néhány öreg fával tarkított, gyepes területek kiválóan megfelelnek a szalakóták igényeinek. Ők ugyanis tipikus sztyeppi madarak, nem szeretik az erdőségeket. A már megérkezett példányok egyelőre még csak a területüket foglalják, költésük május elején kezdődik.

A szalakóták többsége a nemzeti park szakemberei által kihelyezett költőládákban költ, egy részük pedig természetes faodvakba, vagy harkályok, seregélyek elhagyott odvaiba rakja le 4-6 tojását. Rengeteg rovart elfogyaszt, fő táplálékai az egyenesszárnyúak, de a gyíkokat, kisebb békákat is megfogja.

Magyarországon a jégmadár és a gyurgyalag mellett a szalakóta az egyik legszínesebb madár. Kékeszöldes színével igazi ékessége a puszta élővilágának.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom