Természetvédelem
Rajzanak a keleti rablópillék a Dél-Alföldön
Megkezdődött a keleti rablópillék rajzása a Csanádi pusztákon
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén 2013-ban figyeltünk meg először keleti rablópilléket. A fokozottan védett rovarfaj azóta is jelen van, júniusban rajzásuk is megkezdődött.
A keleti rablópille Magyarországon igen ritka rovarfaj. Elterjedési területének nyugati határa Kelet-Ausztria és Észak-Olaszország, míg északi határa Kelet-Csehország, Észak-Magyarország. A Körös-Maros Nemzeti Parkban idén a Csanádi pusztákon és a Kígyósi-pusztán is megfigyeltünk néhány egyedet.
A kifejlett lepkék rajzása június-júliusban figyelhető meg. A Csanádi pusztákhoz tartozó Királyhegyesi-pusztán 2013 óta stabilan jelen van a faj. Idén az első példányokat június közepén észleltük. Két területrészen összesen 12 egyedet figyeltünk meg, ami arra utal, hogy valószínűleg szép számban vannak jelen. Örvendetes módon a közelmúltban egy eddig nem ismert állományt is észleltünk a Maros-ártér egyik kaszálórétjén.
A Kígyósi-pusztán szintén egy új helyen, a Kétegyháza határában fekvő Török-halomnál bukkantunk rá a fajra. Itt június 19- én két példányt láttunk. Újkígyós határában június 21-én szintén megfigyeltünk egy keleti rablópillét.
Viszonylag könnyű őket észrevenni, mivel igen látványos, relatíve nagyméretű rovarok. Szárnyfesztávolságuk eléri az 5 centimétert, megjelenésük a szitakötőkére emlékeztet. Élénk citromsága és fekete mintázatúak, ami feltehetőleg a madarak elleni védekezésben segíti őket. Színezetüknek köszönhetően a rovarevő madarak ugyanis könnyen összetéveszthetik őket a darazsakkal, ezért nem csapnak le rájuk.
A keleti rablópillék ragadozó életmódot folytatnak, a náluk kisebb, repülő rovarokra vadásznak. Ebből adódóan nagyon gyors és ügyes röptűek, cikázva suhannak, ilyenkor nehéz őket felismerni. Megfigyelésükre a kora reggeli, hajnali órák a legalkalmasabbak, olyankor még a fűszálakon pihennek, szárnyaikat harmatcseppek borítják.
Kettős osztatú szemük van, ami segíti őket a repülő rovarok elkapásában. Szemük felső részével csak a napfény ultraibolya tartományát érzékelik, emiatt az ég egy teljesen homogén háttérként jelenik meg számukra, így a rovarokat kontrasztosabban tudják érzékelni.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
Természetvédelem
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.
A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.
Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.
Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Természetvédelem
Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban
Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.
“A faj hazánkban fokozottan védett,
természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”
A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.
A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park