Keressen minket

Természetvédelem

Ugartyúk bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai szeptember 2-án egy átrepülő ugartyúkot figyeltek meg a kardoskúti Fehér-tó közelében. Ez a faj rendkívül ritka vendég errefelé, évek óta nem találkoztunk vele.

Fotó: Szél Antal István – KMNP

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

Magyarországon az utóbbi évtizedekben drasztikusan lecsökkent a fészkelő ugartyúkok száma. Az állományt mindössze 25-40 párra becsülik a szakemberek. Az 1980-as években még legalább 200 pár költött itt. A csökkenés oka minden bizonnyal a legeltetéses állattartás visszaszorulása. Az ugartyúkok ugyanis kizárólag a kopár, rövidfüvű területeket kedvelik.

A Körös-Maros Nemzeti park Igazgatóság illetékességi területén belül Dévaványa térségében van stabil fészkelőhelyük, idén ott két pár kezdett költésbe. Cserebökényben szintén költ 1-2 pár, de nem minden évben. A 2000-es évek elején Tótkomlós térségében is találtak egy-egy fészket. A kardoskúti Fehér-tó térségében az utóbbi években még átrepülő vendégként sem láttunk ugartyúkot, ezért is számít rendkívülinek a mostani előfordulása. A madár a tó nyugati felénél repült a gyepek felett. Mivel most itt is kopár a táj, talán ez hozhatta meg a kedvét, hogy körbenézzen errefelé.

Az ugartyúkok költőterülete Európa délebbi részein van, hazánk az északi határt jelenti. Európai állományuk stabil. Rovarokkal, kisebb egerekkel, pockokkal, pókokkal táplálkoznak. Jellegzetes, hatalmas nagy, sárga szemük van, ami segíti őket az éjszakai vadászatban.

A telet Afrikában töltik. Korán (március végén) érkeznek, és viszonylag későn vonulnak el, egészen októberig megfigyelhetők. Vonulás előtt csapatokba verődnek, nálunk azonban ilyet már nem lehet látni, mivel nagyon csekély a hazai állomány. Legutóbb az ezredforduló tájékán, a Kiskunságban figyeltek meg egy 40-50 példányos ugartyúk-csapatot.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Természetvédelem

Megjelentek az első darucsapatok a Dél-Alföldön

A napokban megjelentek az első, vonuló darucsapatok a Körös-Maros Nemzeti Park tájai felett. Tradicionális megállóhelyükön, a kardoskúti Fehér-tónál számuk napról napra növekszik.

Fotó: Palcsek István Szilárd – Körös-Maros Nemzeti Park

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

Az első példányok szeptember 21-én jelentek meg a Fehér-tó közelében. Akkor még csak kilenc madarat láttunk, de másnap már 28-at. Szeptember 23-án 132-re, 24-én pedig 180-ra növekedett az itt állomásozó darvak száma. Ez a létszám megfelel a szeptember végi sokéves átlagnak. Az utóbbi hetek esőzéseinek köszönhetően a tó vízborítása ideális, így a darvak nyugodt körülmények között tudnak éjszakázni, nappal pedig megfelelő élelmet találnak a környező kukoricatáblákon.

Az őszi daruvonulás csúcsa itt általában november közepére, utolsó dekádjára esik, olyankor akár 20-30 ezer daru is állomásozik a kardoskúti térségben. A enyhébb teleken sok közülük át is telel itt. Előfordul, hogy csak időszakosan húzódnak kicsit délebbre, aztán, ha kedvező az időjárás és van elegendő táplálék, akkor újra visszatérnek.

Szeptember második felében a Csanádi puszták részét képező Kopáncs-pusztán is megjelentek az első darvak. Egy család érkezett, két öreg és két fiatal madár. A darvaknál az adott évben kikelt fiatal madarak mindig a szüleikkel együtt kelnek útra az őszi vonuláskor. A darucsalád egy lábon álló kukoricaföld mellett tartózkodott, ott táplálkoztak. Éjszakázni valószínűleg ők is a kardoskúti Fehér-tóra mentek.

A Dévaványai-Ecsegi puszták is a darvak tradicionális vonulási útvonalába esnek, itt azonban inkább csak átrepülnek, nem állnak meg. Így tett az a 25 példányból álló csapat is, amelyet a napokban figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A darvak elsősorban a learatott kukoricatáblákon szedegetik az elszórt kukoricaszemeket, ez a fő táplálékuk. Dévaványa térségében azonban a földek nem igazán alkalmasak a kukoricatermesztésre, így a darvak számára ez nem ideális állomáshely.

Forrás: Körös–Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Virágzik a vetővirág a Kiskunságban

A kevés őszi virágzású hagymás növényünk egyike az apró termete miatt nem túl feltűnő, törékeny vetővirág (Sternbergia colchiciflora). A Peszéri-erdőben és a Nyárlőrinci-erdőben az őszi esők hatására már előbújtak a sárga virágok.

Vetővirág a Peszéri-erdőben. (Fotó: Haraszti László)

Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)

Az amariliszfélék családjába tartozó növény 4-10 cm-es sárga virága az őszi esők után, rendszerint szeptemberben nyílik. Innen ered a vetővirág elnevezés, ugyanis ez időben egybeesik az őszi gabonák vetésidejével. A népnyelv kikericsvirágú sárikának is szokta nevezni.

A vetővirág inkább mészkedvelő; sziklafüves és pusztafüves lejtők, karsztbokorerdők, löszpusztarétek, legelők virága. A Duna–Tisza közén ritkának számít, csak néhány populációját ismerjük.  Egy nagyobb, 3-4000 ezres állomány van Bugyi mellett (a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén), Kiskunlacháza közelében pár százas, Apajnál több ezres állománya. Egy kicsi, pár tíz tövet számláló állomány van Pusztaszeren. 2018-ban egy kisebb állományt találtunk a Peszéri-erdőben is, 2019-ben pedig egy jelentős méretűt a Nyárlőrinci-erdőben.

A vetővirágnak viszonylag nagyméretű, 2 mm-es magjai vannak, terjesztésükhöz pedig a hangyákat használja. Olyan tápanyagban gazdag máz (elaioszóma, vagy másnéven hangyakalács) fedi a magokat, amit a hangyák szívesen fogyasztanak. Ezt persze nem helyben teszik, hanem elcipelik a bolyba a magot, majd miután lenyalogatták róla a mázat, kiviszik a „szemétdombjukra” és otthagyják. Ezzel a stratégiával számos növény él, hogy új helyekre juthasson el, mint például a hóvirág, keltikék vagy a csillagvirágok.

A vetővirágnak van egy másik különleges tulajdonsága is. A megtermékenyítés a föld alatt elhelyezkedő magházban történik, és bár ősszel virágzik, levelei és toktermései csak a következő tavasszal bukkannak felszínre. Ráadásul a virágok gyakran ki sem bújnak a felszín fölé, hanem a kíváncsi szemek számára láthatatlanok maradnak és a felszín alatt önmegtermékenyítéssel hozzák létre magvaikat.

A vetővirág hosszútávú fennmaradását a Peszéri-erdőben és a Nyárlőrinci-erdőben a záródáshiányos részek (tisztások, nem zárt cserjések, felnyíló erdők) képesek csak biztosítani.

A faj védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Idén télen is lehet evezni a Hévízi-csatornán

Balaton-felvidéki Nemzeti Park: 2022. október 7. és 2023. március 15. közötti időszakban ismét lehet vízitúrákat szervezni a be nem fagyó vízfolyáson. A Hévízi-csatornán a vízitúrázás a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység.

Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre. (BFNP)

Mindenkinek, aki szeretne a Hévízi-csatornán vízitúrát szervezni vagy vízitúrázni, be kell szereznie az adott napra, adott létszámra szóló vízitúra igazolást a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságtól.

A vízitúra igazolást adott napra lehet beszerezni az alábbi oldalon, 2022. október 3-án 10 órától:

https://www.bfnp.hu/hu/viziturak-1/hevizi-csatorna-vizitura

Legyen Ön is részese a különleges élménynek, evezzen télen is a természetben!

Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Tovább olvasom