Természetvédelem
Természetpusztítás a XX. kerületben
Ismeretlen tettesek a facsemetéket tettek tönkre a XX. kerületben
A Pilisi Parkerdő Zrt. idén májusban a hazánkban megrendezésre kerülő atlétikai világbajnokság szervezőivel közösen 40 facsemetét ültetett el a XX. kerületi Újtelepi Parkerdőben. A faültetés az atlétikai világszövetség, a World Athletics fenntarthatósági stratégiájának és a Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programjának közös, jelképes akciója volt. Most azonban ismeretlen tettesek a facsemeték kétharmadát elpusztították.
„Itt hetven évvel ezelőtt még nem volt erdő – nyilatkozta májusban Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója. – Ez a helyszín intenzíven használt hulladéklerakó volt egykor, ahová erdész elődeink erdőt telepítettek. Látható tehát, hogy milyen fontos szerepe van az erdőtelepítésnek a területek rekultivációjában.” Az erdőtelepítésnek köszönhetően a városi erdők összes előnyeit élvezhetik a helyi közösségek: az Újtelepi-parkerdő a sportolás és kirándulás mellett a klímavédelemben, a szénmegkötésben vagy a vízvisszatartásban is fontos szerepet játszik. Az egykor tájseb sikeres rekultivációját bizonyítja, hogy itt már mindennapos vendég a védett mocsári teknős vagy a szintén védett zöld levelibéka.
A Pilisi Parkerdő a terület megújítása során első lépésben az igen jelentős mennyiségű illegális hulladékot szállított el, majd séta- és futóutat alakított ki, ennek mentén négy helyen kondieszközöket helyezett ki. Megújult a focipálya is, továbbá két letelepedőhely és egy esőbeálló is létesült. Gondoltak a kutyásokra is: nagy területű, úgynevezett agility-eszközökkel ellátott kutyafuttatót építettek.
A XX. kerületi Önkormányzat, a World Atlhtics és a Pilisi Parkerdő közös, ökológiai és turisztikai értéknövelést célzó erőfeszítései is kevesek azonban akkor, amikor a teljesen értelmetlen pusztítással találkozunk. Ismeretlen tettesek az eddigi információk szerint július 1-én este az elültetett 40 facsemetéből csaknem harmincat megrongáltak, illetve elpusztítottak. A Pilisi Parkerdő munkatársai megpróbálják a menthető csemetéket visszametszéssel megőrizni, a megsemmisítettek helyére pedig új csemetéket ültetnek.
Amellett, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, az Újtelepi Parkerdő és minden más helyi közösség figyelmét, részvételét kéri természeti értékeink megőrzése érdekében.
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
Természetvédelem
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.
A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.
Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.
Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Természetvédelem
Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban
Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.
“A faj hazánkban fokozottan védett,
természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”
A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.
A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park